Sok csodálatos hely van a világon, és ezeket számtalan helyen meg is lehet csodálni az internetnek hála, elég ha csak a Facebookon burjánzó "Baromira bírom ám a természet csodáit" jellegű, gyakran meglepően masszív követőtáborokkal bíró oldalakra gondolni. Az efféléknek hála valószínű, hogy sok olvasó találkozott már, legalább pár szenzációs fotó erejéig az indonéziai Ijen vulkánnal, illetve a belőle csordogáló kék lávával – ahogy az a csillió lájk reményében szenzációsan tálalni szokták.

A képek vagy videók általában megegyeznek abban, hogy fantasztikus éjszakai látványt mutatnak be: mintha neonkék láva folydogálna lassan az indonéz vulkán kürtőjének oldalán. Aki látott már igazi vulkánkitörést, lávafolyással járó vulkáni aktivitást, jól tudja, hogy a láva általában fehéren, sárgán vagy vörösen izzik, attól függően, hogy mennyire hűlt le az olvadt kőzet az útja során. Ebből adódóan mindenképp meglepő az éjszaka kéken világító vulkáni láva létezése, már ha persze hinni lehet a fotóknak, videóknak és nem valamiféle manipulált felvételekről van szó.

Ez utóbbiról azonban szó sincs,

Az Ijen vulkáni kráter Indonézia Kelet-Jáva tartományának keleti csücskében található, Bali szigetéhez egészen közel:

A több vulkán alkotta aktív terület egy húsz kilométer átmérőjű kalderában helyezkedik el, a komplexum legmagasabb tagja egy sztratovulkán, a csaknem háromezer méter magas Gunung Merapi, valamint egy krátertó is, ami egy kilométeres szélességben kitölti a Kawah Ijen nevű vulkán alját. A vulkán fürdőzésre csábító türkizkék tava a világ egyik legnagyobb, rendkívül savas természetes állóvize, amiből adódóan a legkevésbé sem alkalmas strandolásra.

Az Ijen kráter és környéke hírhedt az itt folyó kénkitermelésről: az Ijen lejtőin dolgozó bányászok indonéz mércével nézve nem keresnek rosszul, cserébe az életüket, egészségüket teszik kockára miközben gyakorlatilag kéziszerszámokkal vájják és darabolják a termésként a vulkáni kráter alján. Hogy aztán onnan kosarakban, vállukon, hátukon hozzák fel a jókora élénksárga tömböket a három kilométerre lévő átvevőhelyre. A levegőt mérgező gázok töltik meg – ez a nehéz fizikai munkával súlyosbítva durván rombolja az itt dolgozó nagyjából kétszáz bányász légutait, tüdejét.

A kén a kulcsa tó savasságának: a vízben oldott kénsav koncentrációja olyan magas itt, hogy a víz pH-értéke (ami a vizes oldatok savasságát-lúgosságát mutatja) 0,5 alatt van – azaz maróbb a tó vize, mint az akkumulátorsav. A vulkáni aktivitásból származó kén különféle gáznemű vegyületei (kén-dioxid, hidrogén-szulfid) felelősek leginkább a bányászok egészségének rohamos romlásáért. És a kén kulcsa a kék lávaként emlegetett jelenségnek is.

Miközben a még aktív Ijen vulkánból a sárgán, vörösen izzó láva is szokott folyni, a vulkáni komplexum kalderájának déli lejtőin éteri kéken világító lángnyelvek, tűzfolyamok világítják be az éjszakákat. A jelenséget a vulkáni aktivitás során megolvadó és lángra kapó kén okozza: az olvadt kén gőzei 360°C-on meggyulladva kékes lánggal égnek. Ezen a területen olyan magas a kőzet kéntartalma, hogy a repedésekből helyenként olvadt és folyamatosan égő kén csordogál. Ráadásul a környéken nagy nyomással törnek elő a földből forró, esetenként 600°C-nál is magasabb hőmérsékletű, kéntartalmú gázok. Ezek keverednek a levegő oxigénjével és ezt az elegyet az olvadt kőzet szikrái begyújtják, ez pedig nagy, kéken világító lángnyelvek kialakulásához vezet. A kéntartalmú gázok egy részéből aztán lehűlve a kén kicsapódik, és kis vörösesen izzó patakokban csordogál, míg a jól ismert sárga tömbökbe összeállva meg nem szilárdul.

A szürreális látvány tehát a kétféle folyamat miatt elég komplex: egyrészt az olvadtan csordogáló kén felületén végigfutó "lapos" lángnyelvek, másrészt a talajból akár öt méter magasra is föltörő, kéntartalmú gázok égéséből adódó nagy lángnyelvek együttesen alkotják az éjszakai látványosságot. Fényes nappal a kék lángok egyébként kevésbé látványosak, ezért van, hogy a "kék láva" csak éjszaka figyelhető meg igazán jól. A jelenség amúgy a világ más, vulkanikusan aktív tájékain is megfigyelhető (például az Egyesült Államokban, a Yellowstone Nemzeti Parkban), de kétségkívül a kelet-jávai "kék láva" a leglátványosabb mind közül.

Felhasznált források:

• Stunning Electric-Blue Flames Erupt From Volcanoes – National Geographic
• The Mystery of Blue Lava and the Kawah Ijen Volcano – Interesting Engineering
• Why Does This Indonesian Volcano Burn Bright Blue? – Smithsonian Magazine