Az amerikai kultúrának egy rakás sarokköve van a lőfegyverektől a gigantikus hamburgereken át a csúcsra járatott csillagos-sávos patriotizmusig - de ha tényleg nagyon amerikai dolgot akar az ember, a klasszikus cowboyos filmeket bátran elő lehet szedni. A 20. század első felében Hollywoodban nem volt népszerűbb műfaj a westernnél, a '30-as évektől kezdve a mozikban is tarolt, és fénykorában olyan legendás színészeket termelt ki, mint Gary Cooper, Clint Eastwood vagy John Wayne.

Wayne különösen fontos szereplője volt a műfajnak, a második világháború után beköszöntő hidegháborúban ugyanis a filmipar is kulturális csatatérré vált az Egyesült Államok és a Szovjetunió küzdelmében. Wayne a filmvásznon, és azon kívül is egy személyben testesítette meg a szinte karikaturisztikusan hazaszerető amerikai hőst. Ennek fényében meglepőnek tűnhet, hogy a köztudottan filmkedvelő szovjet diktátor, Joszif Sztálin nagyon kedvelte a kor westernjeit, de máris helyrebillen a mérleg, ha hozzátesszük, hogy

Sztálin, a filmisten

Wayne politikai nézeteire tekintettel léve ez egyébként nem is volt teljesen elrugaszkodott ötlet, de ennyire még ne szaladjunk előre, inkább nézzük meg, hogy jutott el idáig a dolog. Sztálin korának egyik legnagyobb filmfanatikusa volt, minden házában alapfelszerelés volt a saját mozi, az utolsó éveiben pedig nemcsak szórakoztatta magát a filmekkel, hanem politikai inspirációt is merített belőlük.

A diktátor rendkívül komolyan vette Lenin korábbi szavait, melyek szerint a film a legfontosabb művészeti ág, és a harmincas évektől kezdve a szovjet filmipar teljhatalmú uraként egy személyben döntött arról, hogy mely filmek születhetnek meg, mit kell belőlük kivágni és melyik rendezőt kell kivégezni. A filmtörténet egyik legjelentősebb rendezőjének, Szergej Mihajlovics Eisensteinnek is rendszeresen adott tanácsokat a filmkészítésről.

Sztálinnak sok kedvence volt, szívesen nézte például Charlie Chaplin filmjeit, és a John Ford által rendezett, Spencer Tracy, Clark Gable és John Wayne szereplésével készült westernfilmeket is. Elsőre elég nagy hülyeségnek tűnik, hogy a kommunista diktátor pont olyan filmeket élvezett, amelyekben magukra utalt, független és bármivel szembeszálló amerikai hősök játsszák a főszerepet, az ő magányos, könyörtelen és rendkívül egocentrikus felfogásában azonban a cowboyok pont olyan eltökélt igazságosztók voltak, mint ő maga, ezért tudott azonosulni velük. Nyikita Hruscsov elbeszélései alapján

Megijedni? Egy komcsitól?

Az amerikai cowboyok ettől még persze nem rajongtak Sztálinért, de a leghevesebb kritikusa alighanem az általa egyébként nagyon kedvelt John Wayne volt, akinél jobban senki sem utálta akkoriban a kommunistákat az amerikai filmiparban. Wayne elég nagy sztár volt ahhoz, hogy egy olyan korban se kelljen véka alá rejtenie a véleményét, amikor még Amerikában is többen szimpatizáltak a szovjet eszmékkel. A színész csúcsra járatott patriotizmusa az özvegye szerint abból eredhetett, hogy szégyellte azt, hogy nem harcolt a második világháborúban - de akármi is állt a háttérben, az biztos, hogy minden adandó alkalommal hangosan kritizálta a kommunistákat.

Wayne egy alkalommal névtelen fenyegetést is kapott, ám amikor egy barátja megpróbálta leállítani őt, csak annyit mondott, hogy sosem fog megijedni egy nyamvadt komcsitól sem. Tevékenységével egyébként saját színésztársai ellenszenvét is kivívta, készségesen asszisztált ugyanis ahhoz az 1940-es évek végén lezajlott boszorkányüldözéshez, melynek következtében több mint háromszáz művészt, köztük Orson Wellest és Charlie Chaplint is feketelistára tettek az állítólagos szovjetszimpátiájuk miatt.

A fentiek alapján már nem is tűnik olyan meglepőnek, hogy egy vetítés után Sztálin állítólag közölte, hogy Wayne fenyegetést jelent a kommunizmus magasztos céljainak elérésére, és végezni kell a színésszel. Azt nem tudni, hogy Sztálin komolyan beszélt-e, de senki nem akarta megkérdőjelezni a parancsot, ezért a KGB több forrás állítása szerint is megpróbálta végrehajtani a diktátor kívánságát. A dolog az amerikai titkosszolgálat füléig is eljutott, és felajánlották Wayne-nek, hogy megvédik, a színész azonban közölte, hogy esze ágában sincs bujkálni.

Ha hinni lehet Wayne kaszkadőrjének, Yakima Canuttnak, egy alkalommal azért mégis jól jött a színésznek az FBI segítsége, nekik sikerült ugyanis megakadályozni az ellene irányuló gyilkossági kísérletet. A koncepció az volt, hogy két KGB-s orgyilkos magát FBI-ügynöknek kiadva csalja el Wayne-t a stúdióból, ahol éppen dolgozott, a valódi FBI azonban kiszagolta a dolgot, és elfogták a két imposztort.

Az első esetet további kettő követte, ezeket ugyancsak sikerült elhárítani, állítólag nem kis részben Wayne heroikus kiállásának köszönhetően. Azt persze érdemes kiemelni, hogy a Wayne megöletéséről szóló történetek egy Michael Munn nevű filmtörténész könyvéből származnak, akinek elsődleges forrása a színészt nem igazán kedvelő Orson Welles volt, a gyilkossági kísérletekről szóló sztorik pedig valószínűleg eléggé ki lettek színezve. Mindenesetre azt, hogy Wayne-t tényleg Sztálin parancsára akarták megölni, a diktátor utódja, Nyikita Hruscsov erősítette meg, aki évekkel később Wayne kérdésére azt is elmondta, hogy a parancsot ő maga vonta vissza.

Forrás: All That's Interesting

(Borítókép: John Wayne a Vörös folyó című filmben 1948-ban. Fotó: Michael Ochs Archives / Getty Images)