Rákkeltőek-e a nitritek és nitrátok?

További Ma Is Tanultam Valamit cikkek

A közhiedelem szerint a tartósításhoz használt nitritek és nitrátok rákkeltőek. Pedig fontos tápanyagok. Gyermekeknél három éves kor felett ajánlottak.

Ha megnézünk egy bolti szalonnadarabot, a csomagoláson sokszor ezt látjuk:

Összetevők: "... antioxidáns: nátrium-aszkorbát, fűszerkeverék, tartósítószer: nátrium-nitrit (E249), bükkfafüst". A nátrium-nitritet a botulizmust, egy bénulást okozó baktérium elszaporodásának megelőzése érdekében adják a húsokhoz, mégis a legtöbb vásárló félni kezd. Az E számot látva pedig arra gondol, biztosan mérgező.

Miért félünk a nitrittől?

A húsok tápanyag összetétele elég változatos, de közös bennük, hogy főként fehérjét tartalmaznak. A fehérjék aminosavakból épülnek fel, ezeket hasznosítja a szervezet.

NAGY SÜTÉSI HŐFOK (250 FOK <) HATÁSÁRA AZ AMINOSAVAK KIS RÉSZBEN ÁTALAKULHATNAK AMINOKKÁ. HA A HÚS NITRITES PÁCSÓT, VAGY A FENT EMLÍTETT NÁTRIUM-NITRIT TARTÓSÍTÓSZERT TARTALMAZZA, NITROZAMINOK KELETKEZNEK, MELYEK ILLÉKONY VERZIÓJA RÁKKELTŐ.

A húsok esetében nem maga a nitrit a rákkeltő, hanem a nitrozaminok és feltehetően csak a magas hőfokon kezelt nitrites húsok rákkeltőek: nem kell tehát félnünk a nitrites húsoktól, ha nyersen fogyasztjuk vagy nem sütjük nagyon meg őket. Ha mégis aggódunk, akkor válasszunk nitráttal (E251-252) és ne nitrittel tartósítottat vagy tartósítószer nélküli húsféléket.

Mire jók a nitrátok?

A zöldségek kivétel nélkül sok nitrátot tartalmaznak, főleg kálium-nitrát formájában. Nagy mennyiség található a zöld leveles és gyökérzöldségekben. Magasnak tartjuk a nitrát tartalmat, ha 1000 milligrammnál többet tartalmaz egy növény kilója. Az alábbi táblázatban nitrátból sokat tartalmazó növényekre láthatunk példákat:

Zöldség neve	Nitrát tartalom/100 gramm
Rukkola	250 mg
Saláta	200 mg
Spenót	195 mg
Retek	160 mg
Cékla	150 mg
Répa	100 mg

Az elfogyasztott nitrát a vérünkbe, majd onnan nyálunkba kerül, ahol a nyelvünk hátulján lévő baktériumok azt nitritté alakítják.

A NITRITBŐL VÉGÜL NITROGÉN-MONOXID KÉPZŐDIK, AMI SZÁMTALAN FONTOS SZEREPET TÖLT BE SZERVEZETÜNKBEN. JÓTÉKONY HATÁSAIT AZ UTÓBBI ÉVEKBEN SOKAN IGAZOLJÁK.

Elsőként felfedezett lényeges szerepe az erek tágítása. Ennek kitüntetett szerepe van az egészséges szív-és érrendszer és az agyi vérkeringés fenntartásában, a jobb sportteljesítmény, légzés és még az erekció tekintetében is. Az immunrendszer működésében is fontos szerepet tölt be, emellett antibakteriális és parazitaellenes hatása is van. A hajnövekedést is fokozza, csökkenti a hajhullás mértékét. Újabban kiderült, hogy az agyban, az emésztőrendszerben és a tüdőben lévő idegsejtek számára is nélkülözhetetlen, valamint megnöveli a sejtek energiatermelő képességét. Pozitív hatással van a metabolikus szindróma és cukorbetegség kezelésének kimenetelére is.

Kiemelkedően jó tulajdonságai ellenére az orvosok egyetértenek abban, hogy

HÁROM ÉVES KOR ALATTI GYERMEKEK ESETÉBEN A MAGAS NITRÁTTARTALMÚ ZÖLDSÉGEK FOGYASZTÁSA NEM AJÁNLOTT,

ugyanis a nitrát az oxigénszállító molekulához, a hemoglobinhoz kötődve a gyermek fulladásos halálát okozhatja. A gyermekek nitrátot bontó képessége három éves korukra alakul ki véglegesen. A NÉBIH (Nemzeti Élelmiszerbiztonsági Hivatal) Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság felmérő vizsgálatot végzett nyers cékla és sárgarépa nitrát tartalmának meghatározására. Az eredmények azt mutatják, hogy

A CÉKLA NITRÁT TARTALMA NEM ELHANYAGOLHATÓ, EZÉRT CSECSEMŐK SZÁMÁRA MÉG FRISSEN KÉSZÍTVE SEM AJÁNLOTT a fogyasztása! A NITRÁT TARTALOM NÖVEKEDÉSÉT A HŰTVE TÁROLÁSSAL NEM LEHET MEGAKADÁLYOZNI.

Három éves kor felett már bátran fogyaszthatnak gyermekeink zöld leveles és gyökérzöldségeket, abban az életkorban szervezetük már használni tudja a növényekben rejlő tápanyagokat.

(Borítókép: Frissen szüretelt cékla. Fotó: Loop images / Getty Images Hungary)