Kínában már az első ezredforduló előtt, de Magyarországon is bő hatszáz évvel ezelőtt fellőtték az első tűzijátékokat. Bár az elmúlt ezer év alatt a népszerű látványosság változott, ugyanazon a kémiai elven gyártják ma is a tűzijátékokat, mint a Szung-dinasztia idején Kínában.

A pirotechnika kínai felfedezése, amelynek része a tűzijáték, mint a művészi szintű polgári szórakoztatás ága még bőven a Szung-dinasztia ideje (920–1279) elé nyúlik vissza. Állítólag a kínaiak már időszámításunk előtt használtak a kínai nagy fal építésekor kálium-nitrátot ahhoz, hogy táplálják a jelzőtüzeiket. Ez vezetett az időszámításunk szerinti 800-as években a feketelőpor feltalálásához, amelyre a tűzijáték-technika is épül.

A feketelőpor elterjedésével rendszeres lett Kínában, hogy az ünnepségek során a rossz szellemeket hangos durranásokkal, látványos tűzzel és füsttel űzzék el. Az első, maihoz hasonló tűzijátékra sem kellett sokat várni, az 1100-as években már rendszeres kísérő eseményei lettek a tűzijátékok a császári vagy egyházi ünnepeknek, például a születésnapoknak.

A kínaiak egyik legnagyobb felfedezésének tartott feketelőporról az ország tudósai az 1300-as évekre már több száz oldalas kézikönyvet készítettek, amelyben részletezték a lőpor lehetséges felhasználásait. Arról, hogy a kínaiak rendszeresen ünnepelnek tűzijátékkal, fennmaradt egy 1240-re tehető arab dokumentum is bizonyítékként, amelyben tűzvirágként hivatkoznak a távol-keleti látványosságra.

Európába az 1241-es mongol betöréssel jutott el először a tűzijáték, Magyarországon szórakoztatásra a feljegyzések szerint 1476-ban, I. Mátyás és Beatrix esküvőjén használták Székesfehérváron. Ezt követően arról van még fennmaradt dokumentáció, hogy Buda 1686-os visszafoglalását is ily módon ünnepelték.

Mivel a kémia nem változik, a mai napig ezeken az anyagokon alapszanak a színes pirotechnikai eszközök. Az olaszok pedig a tűzijátékgyártás európai élvonalában vannak a spanyolokkal és Máltával egálban. Jelenleg a legnagyobb gyártó az eredeti feltaláló, Kína. A tűzijátékok előállítása ugyanis nem automatizálható teljes mértékben, így a nagy volumenű termeléshez nagy mennyiségben rendelkezésre álló olcsó munkaerő kell. Hazánkban Emmerling Adolf alapított tűzijátékokat gyártó üzemet, ám ezt 1946-ban államosították.

Az augusztus 20-i tűzijáték

Szent István napját, augusztus 20-át először 1829-ben ünnepelték tűzijátékkal, ám ezt követően az 1848-as események miatt sem lehetőség, sem szándék nem volt rá. 1860-ban tűzijátékoztak újra augusztus 20-án, ám ez botrányba fulladt, és a nézők tömege megtámadta a pirotechnikusokat.

Az évente megrendezésre kerülő tűzijáték 1927 óta hagyomány a nemzeti ünnepen. Három esemény volt, amelyek miatt elmaradt: a második világháború évei, az 1956-os forradalmat követő büntetésként bevezetett tízéves tiltás és a 2020-as koronavírus-világjárvány. 2021-ben a kormány azt ígéri, minden eddiginél nagyobb show-val tér vissza az augusztus 20-i tűzijáték. Érdekesség, hogy az 1966-os tűzijáték során használtak Európában először elektromos indítógépet a robbanószerkezetek levegőbe juttatásához kémiai reakció helyett Fekete Károly és Teleki György gépészmérnökök tervei alapján.