„Hatvanötmillió évvel ezelőtt Kelet-Európa mai területét javarészt tenger borította, amelyből szigetek emelkedtek ki. Ezek egyike volt egy 77 ezer négyzetkilométeres sziget a mai Hátszeg helyén” – idéz a Daily Telegraph egy, a a Palaeography, Palaeoclimatology, Palaeoecology című szaklapban megjelent tanulmányt.

A szigeten élő dinoszauruszok némelyike nyolcszor kisebb volt, mint szárazföldi fajtársaik. A szigeti dinók közül például a Magyarosaurus – melynek maradványait a XIX. század végén fedezték fel – alig volt nagyobb, mint egy mai ló, bár a bolygónkat valaha benépesítő legnagyobb állattal, a 80 tonnás, 30 méter hosszúságú Argentinosaurusszal állt rokonságban. Egy másik szigeti törpe a háromméteresre és több mint háromtonnásra is megnövő kacsacsőrű növényevő, az Iguanodon kicsinyített másának tűnik. A Telmatosaurus, azaz szigeti változata mindössze háromméteres volt, míg a szárazföldi rokon testhossza elérte a 7-10 métert.

Michael Benton, a Bristoli Egyetem professzora szerint, aki román és német paleontológusokkal közösen végezte a kutatásokat, a dinoszauruszok az úgynevezett izolált zsugorodásnak köszönhették aprócska méreteiket. „A legtöbb általunk ismert dinoszaurusz a szárazföldön élt a késő krétakorban, ahol bőséggel volt élelmük. Nagy testméretük egyben védelmet is jelentett a ragadozókkal szemben. Európában azonban az emelkedő tengerszint miatt a dinoszauruszok a vízből kiemelkedő szigeteken rekedtek, ahol kevés volt az élelem. Alkalmazkodni voltak kénytelen, össze kellett zsugorodniuk, vagy kihaltak” – magyarázta Benton.

A leletek tanúbizonysága szerint az adott szigeten trópusi éghajlat uralkodott. Buja vegetáció borította, bőséggel volt rovar, ám az élelemforrások meglehetősen szűkösek voltak, ha több száz dinoszaurusz élt a szigeten. „Nagy volt az evolúciós nyomás: vagy összemennek, vagy kihalnak. A szigeten nemigen lehettek nagy testű húsevők, így a növényevő dinoszauruszoknak nem kellett nagyra nőniük, hogy elriasszák a ragadozókat” – vélekedett Benton professzor.

Paul Barrett, a londoni Természettudományi Múzeum paleontológusa szerint a szigeti zsugorodás folyamata évmilliókon át tartott. „A dinoszauruszok óriásgyíkokként élnek a köztudatban, ám ez a kutatás arra világít rá, hogy közülük némely meglehetősen apró volt” – összegezte Barrett paleontológus.

A hátszegi leletegyüttest az elsők között ifj. Nopcsa Ferenc báró kutatta a XIX. században, a Magyarosaurust is ő fedezte fel. A tudós később kém és majdnem Albánia királya lett, kalandos sorsáról itt olvashatja korábbi cikkünket.