Vadabbnál vadabb elméletek születnek Stonehenge-ről, kik építették és miért. Mostanában az izgatja a kutatókat, hogy miért a távoli Wales-ből hozták oda a több tonnás köveket. Most erre is született egy újabb elmélet.

A Royal College of Art in London kutatói szerint azért, mert a kövek olyanok, mint egy történelem előtti xilofonhoz tartoznának. Az elfogadott elmélet szerint a köveket időszámításunk előtt 3000 és 1600 között hozták oda a 320 kilométerre lévő Pembrokeshire-ből, pedig közelebb is voltak megfelelőnek látszó kövek. (Igaz, már ezt az elméletet is kikezdték, állítólag nem pont onnan származnak a kövek, mint eddig hitték, de a lelőhely azért elég távol van Stonehenge-től).

Paul Devereux szerint valami különleges tulajdonsága miatt hozhatták ide a köveket. Nagyon sok mindent vizsgáltak már, de akusztikai vizsgálatokat még nem végeztek egészen mostanáig. Most azt állítják a kutatók, ha kis kőkalapácsokkal ütnek a kőtömbökre, akkor különböző hangot adnak ki, mint apró harangok, gongok és dobok.

Annyira sok különböző hang van jelen egyszerre, hogy akár dallamot is lehet játszani. Ezt egyébként ki is próbálták a kutatók. Elméletük helyességének bizonyításához a tanulmány írói tesztelték az összes kőtömböt .

Tim Darvill, a Bournemouth University régészprofesszora már több száz ásatást végzett Stonehenge környékén. Szerinte a kövek a történelem előtti akusztikus tulajdonságai merőben mások, mint a mostaniak. Nem tudhatjuk biztosra, hogy emiatt hozták ide olyan messziről a köveket.