Hétvégén szokatlanul erős viharok dúltak a Nap felszínén, a csillag nagy mennyiségű plazmát lövellt ki, többek között a Föld irányába is. A nagy energiájú, töltött részecskéket általában eltéríti a Föld mágneses pajzsa, a magnetoszféra, azonban a két pólus környékén képesek bejutni a légkörbe. Ilyenkor a Napból érkező részecskék ütköznek az atmoszféra gázatomjaival, ionizálják azokat, amire a levegőben levő oxigén és nitrogén fénykibocsátással reagál: előbbi jellemzően vörös és zöld, utóbbi kékeslila fényt ad. Ez az északi fény, vagy aurora borealis (létezik déli változata is, amit az Antarktisz felett lehet látni, az az aurora australis).

A hétvégi napkitörések után a napszél olyan sok, nagy energiájú protont és elektront fújt a Föld felé, hogy a jelenség a pólusoktól szokatlanul távol is megfigyelhető volt (a csillagászok előzetesen azt remélték, talán Magyarországról is megfigyelhető lesz a sarki fény, de ez végül nem jött be). Kanadában, az USA északi részén, Norvégiában, Svédországban, Dániában, és Németország északi területein is látták és sokan le is filmezték a sarki fényt éjjel. Ahogy a videókon is látszik, zöld volt, és néhol rendkívül erős fényű. Az erősödő naptevékenység hatására a következő években egyre gyakrabban láthatunk majd ilyeneket.