Index Vakbarát Hírportál

Két napja lehetne a Földnek

2011. január 21., péntek 15:03

Néhány évente végigszáguld a sajtón, hogy bármely pillanatban felrobbanhat a Betelgeuse, egy közeli csillag. A visszafogottabja csak egy rendkívül ritka csillagászati jelenségnek örül ilyenkor, az aggódósabbak azonban vilégvégét vízionálnak és felégetett Földről beszélnek. Nézzük, mi igaz a Betelgeuse körüli hírekből.

Nemsokára második napja is lehet a Földnek – ezzel a hangzatos címmel jelentek meg cikkek a napokban. A hír arról szól, hogy a Betelgeuse nevű csillag bármelyik pillanatban felrobbanhat, és annyira fényes lesz, hogy néhány hétig még éjszaka sem lesz sötét. Tehát két napja lesz a Földnek, tisztára mint a Tatootine bolygónak a Csillagok háborújából.

Vörös óriás

Kicsit utánaolvasva persze kiderül, hogy a bármelyik pillanatot csillagászati időben mérik, ami azt jelenti, hogy egymillió éven belül bármikor felrobbanhat a 640 fényévnyire lévő csillag. Senki nem tudja, mikor robban, az is lehet, hogy már felrobbant, csak mit nem tudunk róla, hiszen 640 évvel le vagyunk maradva a történésekről.

A Betelgeuse az Orion csillagkép egyik legfényesebb csillaga, így szabad szemmel is jól látható ezekben a hónapokban. Vörös óriás, vagyis a legnagyobb méretű csillagok közé tartozik. Hatalmas csillagról van szó, százezerszer nagyobb, mint a Nap, ha a Naprendszerben lenne, akkor a Jupiter pályájáig érne az átmérője.

Számítások szerint tízmilliárd éves csillagról van szó, mely gyakran változtatja nagyságát – 2009-ben Charles Townes csillagász bejelentette, hogy a csillagnak 1993 óta 15 százalékkal lett kisebb az átmérője, vagyis összehúzódik. Ugyanakkor ezt is fenntartásokkal kell kezelni, mert más csillagászok szerint csak a csillag természetes életritmusáról van szó, de az is lehet, hogy nem szimmetrikus a formája.

A Betelgeuse-t természetesen már régóta figyelik a csillagászok, egy élete végén járó csillagról van szó, egy haldokló csillag, mely szupernóvává válhat, vagyis felrobban. A csillagászok szerint a 640 fényév annyira közeli, hogy még nappal is lehet majd látni a szupernóvát – nagyjából olyan fényességű lesz, mint a telihold. A jelenség páratlan lesz, de messze vagyunk attól, hogy második napként tekintsünk a Betelgeuse-ra.

A hírek kapcsán persze megindult az emberek fantáziája, 2012-ben felrobban a Betelgeuse és feléget mindent a Földön – terjed a hír Twitteren és Facebookon. A "bármely pillanatban felrobbanhat" állítást fent már cáfoltuk, most nézzük a "mindent feléget" mondatot. Egy csillagnak 25 fényévnyire kellene lennie tőlünk ahhoz, hogy felégesse a Földet – ezt korábbi cikkekben olvashatjuk, amikor megint rémhíreket kellett cáfolni.

Szupernóvák a történelemben

A történelem folyamán számtalan szupernóvát észleltek a csillagászok. A legkorábbit írásos emlék egy 185-ben felrobbant csillagról szónak, kínai csillagászok jegyezték fel az eseményt. A két leghíresebb a 11 században robbant fel. Az egyik 1006-ban robban fel, ezt kínai és arab asztronómusok jegyezték fel. Még több helyen észlelték 1054-ben a szupernóvát, robbanása állítólag 23 napon keresztül volt látható szabad szemmel is. Ennek a szupernóvának a maradványa a Rák-köd.

A teleszkóp felfedezése óta már nemcsak a Tejútrendszerben, hanem más galaxisokban is meg tudnak figyelni szupernóvákat. Az első ezek közül az Androméda-galaxisban felfedezett robbanás volt 1885-ben. Legutóbb egy tízéves kanadai kislány talált szupernóvát.

Annyira nem is ritka a jelenség, mint gondolnánk, a Tejútrendszerben ötven évente robban fel egy csillag, más galaxisokban pedig évente több százat sikerül megfigyelni. A Betelgeuse-on kívül is több olyan csillag van a mi galaxisunkban, melynél lehet tudni, hogy a következő egymillió éven belül fel fog robbanni – vagyis csillagászati értelemben, bármelyik pillanatban. Igaz, szabad szemmel ez nem lesz látható, nem lenne olyan látványos jelenség, mint a Betelgeuse felrobbanása.

Rovatok