A Haitit sújtó földrengés után elég sokan elmerengtek azon, vajon hogy érintené egy hasonló természeti katasztrófa a világ más nagyvárosait. Budapesten szerencsére elég hipotetikus a kérdés, de a Gazdasági Rádiónak eszébe jutott megkérdezni egy professzort, hogy mégis mi történne a magyar fővárossal ilyen esetben.

 

"Sokan a paneleket féltik leginkább az ilyen fajta katasztrófától, de a szakértő azt mondja: a lakótelepek építésekor már a hatvanas-hetvenes években is számoltak a földrengés-veszélllyel és elég szilárd kötéseket alkalmaztak.

Komolyabb veszély fenyegetheti viszont azokat a régi belvárosi épületeket, amelyek eredetileg földszintjükön sok kis bolttal , helyiséggel épültek, ezek válaszfalai pedig teherhordó szerkezetek voltak, most viszont ezeket a falakat sorra kibontják a nagy alapterületű üzletek kedvéért. Statikus ugyan kell, hogy legyen a folyamatban, de ő is általában a szokásos szilárdsági mutatókkal számol, nem azokkal, amelyek rengéskor számítanak."

 

Aztán még megemlítette Paksot, amely szerinte biztonságban van és hangsúlyozta, hogy "az átlag magyar lakásépítő nem számol a földrengéssel, pedig hasznos lenne, ha rászánna némi pluszpénzt az épület biztonságára". (Hm... lehet, bár nem hiszem, hogy a "top 10 fontos, de elhanyagolt dologban" benne van).

 

"A legtöbb templom tornyai és kupolái valószínűleg leomlanának, de a Parlamenté valószínűleg állva maradna annak köszönhetően, hogy könnyű acélszerkezettel épült (a tornyok és díszek elpusztulnának)."

 

- ezt már az Origónak mondták az MTA Geodéziai és Geofizikai Kutató Intézet kutatói. (Úgy látszik, nem kamu, hogy biztonságos helyen van a Szent Korona.) Véleményük szerint a felújított műemlékek (például a Kálvin téren a templom) jobban bírnák a gyűrődést.

 

"A közműhálózat nagy része Budapesten is tönkremenne. Főleg az öreg közművek, öntöttvas víznyomócsövek és öreg gázcsövek sérülése jelentené a nagy problémát. Emiatt sok helyen tűzvész törne ki: a törött gázcsövekből kiszabaduló gázt meggyújtanák a leszakadó elektromos vezetékekből kipattanó szikrák, ahogyan az nagy földrengéseknél gyakori. Budapesten ebből a szempontból még rosszabb lenne a helyzet, mint Haitin, mert itt egy bonyolultabb infrastruktúrájú, zsúfoltabb területet érintene a katasztrófa."

 

A cikk azért is klassz, mert lemodelleztek pár katasztrófaképet. A legfurább alighanem a Keleti Pályaudvar állva maradt homlokzata (amit címlapképnek nyúltam le), de van egy beomlott kisföldalatti állomás, megroggyant Vár és romos Síp utca is a kínálatban.

Amúgy a  városok romjainak megjelenítése nagyon kedvelt műfaj. A legjobban sikerültek közé tartozik például a SquintOpera vízalatti London sorozata, amelynek képei lassan két éve keringenek blogról blogra. A legklasszabb szerintem a Saint Paul kupolájában csobbanásra készülő kövér pali.

 

 

A magyar változatokból pedig feltétlenül meg kell említeni Lőrincz Áron szösszeneteit (aki amúgy az égig érő SOTE épületét is készítette). Íme egy: