Néhány évtizede még az volt a trend, hogy igyekezzünk mindent külön szinteken, kereszteződés nélkül vezetni, úgy lesz igazán gyors a forgalom. Nagy forgalmú utaknál gyalogosokat leterelni az aluljáróba, a keresztbe hajtó autókat pedig vagy alagútba vagy felüljáróra, hogy ne zavarjanak. Nem szocialista vívmányról van szó, a motorizáció fellegvárában, az USA-ban még jobban ráerősítettek erre.

Persze ahogy ott is, nálunk is rájöttek arra, hogy ez a hozzáállás hülyeség. Nem véletlen, hogy a Rákóczi tengelyen egyszerre több helyen is gyógyítják a sebeket: a Ferenciek terén betömik az aluljárókat és az alagutat, a Keletinél (ahol ugye a felüljárót kicsit macerás lenne helyettesíteni), egyelőre csak az aluljárót zárták le.

Bevallom én sem tudtam, hogy a két nagy csomópont között is terveztek egy hasonló harmadikat. Mégpedig a Balha Lujza téren. Elsőre szokatlan, de ha belegondolunk, a Nagykörúton nem ez lenne az egyetlen felüljáró: van ugye egy a Nyugatinál is.

A Blaha akkoriban rohamosan "fejlődött". Volt ott ugye egy Nemzeti Színház (amely előtt olykor marhacsordákat tereltek el), amit 1964-ben leromboltak, aztán aluljárót építettek, metrót vezettek arra és kialakult ez a nyüzsgő tér.

Forrás: Régi képek 2

Ám a fejlesztés a tervek szerint nem állt volna itt meg. Nem csak a villamos kiiktatása merült fel, hanem egy felüljáró/villamosalagút építése is.

Palotabarát, a bpxv bloggere ajánlotta figyelmembe John Howard honlapját. Igazi internetes régiség, utoljára 2002-ben frissült, ám a műemléki címet nem csak kora, de tartalma miatt is kiérdemli. Itt olvasható az Autó-Motor 1965-ös cikke, mely szerint a mostani gyalogos aluljáró csak egy ideiglenes megoldás lett volna, míg el nem készül a tuti. A tuti röviden annyit jelent: vagy felüljárón megy a Rákóczi forgalma, a négyeshatos meg alagútban az aluljáró alatt (ez látható a nyitóképen), vagy az egész Nagykörutat lezavarjuk az aluljáró alá (ez látható az alábbi képen).

Részletek a cikkből:

"A közlekedés szakemberei számba vették a gazdasági tényezőket, és megállapították, hogy a Nagykörútnak a Rákóczi út alá bújtatása mintegy 250 millió forint költséget igényelne. Ezzel szemben a későbbiekben kétszintű kereszteződéssé fejleszthető gyalogos aluljáró csupán 40 millió forintba kerülne. Ezért úgy határoztak, hogy most első lépésként a gyalogos-aluljárót építik meg, és később, ha a forgalom megkívánja (15-20 év múlva) alakítják ki a legmegfelelőbb kétszintű közúti kereszteződést.

A csomópont megoldására eddig már több változatot dolgoztak ki. Közülük a két legfontosabbat emeljük ki.

Egyik elképzelés szerint a keresztezés alatt csupán gyalogaluljáró épülne: lépcsõlejárattal a négy sarkon, valamint a villamosmegállóknál. Szerkezeti megoldása olyan lenne, hogy késõbb a villamost az alatta építendõ alagútban, a Rákóczi út forgalmát pedig a körút fölé emelt pályán vezetnék át. Ez a megoldás is lehetõvé tenné a kisívû kanyarodást.

A másik elképzelés alapján a keresztezés alatt a gyalogaluljáró úgy épülne meg, hogy amikor késõbb a forgalom miatt már elkerülhetetlenül szükséges lesz, a körút teljes forgalmát (közút, villamos) a gyalogaluljáró alatti alagútba lehessen átvezetni."

Részletesebb ismertető itt.