Budapest olyan, mint egy bazi nagy építészeti múzeum, ahol az elmúlt két ezer év szinte minden környéken fellelhető stílusára van valami jó kis példa. Vannak aztán egészen klassz gócpontjai is a városnak, ahol egyetlen pontba sűrűsödik egy csomó jóság – na a Szervita tér pont ilyen. Van egy gyönyörű barokk temploma, három méltán híres szecessziós épülete (ráadásul mindhárom más stílusú, a Lajta-féle Rózsavölgyi háza egészen premodernbe hajlik), egy eredetileg klasszicista, meg egy kora eklektikus lakóháza. Befigyel még a barokk városháza sarka, egy modern iroda- és parkolóház, meg az egykori Belvárosi Telefonközpont acélfüggönye. Ja és középre be van szúrva egy neobarokk Mária-oszlop, a szélére meg pár szellemes kortárs lámpavas – csak hogy teljes legyen a kép.

Azonban ebből a tarka, de valahogy mégis harmonikus sokaságból eddig nem sokat élvezhettünk, mert a felületének nagy részét úttestek, parkolósávok, meg az ezek által határolt hasznavehetetlen szigetek tették ki. Ha az ember felfele bámult, jobb esetben hasra esett, rosszabb esetben elütötték.

Mostantól végre egy kicsit többet élvezhetünk a tér szépségeiből.

Ma délután ugyanis átadják a tér első ütemét vagy mit. Ne számítsatok valami hú de nagy durranásra, de kis lépésnek egész jó kis lépés. Nekem bejön!

A Belváros Új Főutcájáért nagyon odavoltam egykor, és a Ferenciek tere átalakításának is nagyon tetszett az alapkoncepciója (a megvalósításával már nem mindenben értettem egyet). A Szervita tér pedig tulajdonképp ezt a vonalat viszi tovább. Persze az átalakítás mérete és jelentősége sehol nincs a fenti kettőhöz képest (szóval a nagy csinnadrattasztikus átadás kicsit túlzás), de az biztos, hogy nagyon jó lépések történtek.

Egy kisebb sávja ugye már elkészült a Főutca-projekttel, illetve korábban a Török Bankház épületét is az önkormányzat hozatta rendbe (mert akkor még az övék volt, aztán furcsa módon a restaurálás után eladták.)

Az elmúlt évben aztán a főváros TÉR_KÖZ pályázatának 350 milliójából újult tovább a tér – igaz a késztől még messze van.

Lássuk mi változott:

1. Még tavaly decemberre befejezték a Szent Anna templom homlokzatának megújítását, tényleg klassz lett.
2. Felszámolták az egyik úttestet, amely nagyrészt parkolóként funkcionált. A helyén sétálótér jött létre. Hurrá!
3. A meghagyott úttestet szintbe hozták a tér többi részével. Ez is jó pont.
4. Az egészet ugyanazzal a fehér kővel borították, mint amit a Főutca-projektben is használtak. A világos szín csodákra képes: egyből megnőtt tőle a tér. Nálam egyébként jó pont az is, aminek természetesnek kellene lennie: hogy egy új térnek nem találnak ki új arculatot, hanem a meglevő felújítás stílusát követik az utcabútorok, a lámpaoszlopok, a kövezet.
5. Kicsit átpofozták a Mária-oszlop körüli kertecskét. A szélére padokat helyeztek. Egészen diszkrétek rajta a fekvésgátló karfák, jól néznek ki. Állítólag illatozó cserjék és növények kerültek bele. Én mondjuk hiába szagolgattam, nem éreztem, de elhiszem és szépnek valóban szépek. Ja és a a zenére utalva
   
   
   gitárpengető-alakú lett!
   
   Hát jó.
6. Mivel a buszmegálló pár centivel magasabban van mint a tér többi része odaraktak két korlátot. Állítólag ezek is a gitárpengető-motívumból vezethetők le. Lehet, engem inkább valami szecessziós burjánzásra emlékeztetnek, viszont annak egyáltalán nem rosszak:
   Akárhogy nézem őket, szerintem egy kis agyalással ki lehetett volna hagyni a projektből, valahogy nem érzem indokoltnak őket. Szentgyörgyvölgyi Péter polgármester azt mondta, hogy
   
   

   már többen is kerékpártárolónak nézték. Bár nem az, de persze nyugodtan hozzá lehet kötni a kerékpárokat.

    

Ami még jön

1. Nem kell éles szemű városépítésznek lenni, hogy az ember kiszúrja: a látványterven szereplő tér és a valóság között a legnagyobb különbség az, hogy egy nagy építési háló húzódik keresztbe a téren, ami mögé nem lehet bemenni.
   
   Azt a polgármester is elmondta, hogy az bár magánterület, az eredeti pályázatban úgy volt: azt a részt is megcsinálják. Ám mivel a parkoló- és irodaház tulajdonosa azt ígérte, hogy 2018-ban egy új épületet ad át a jelenlegi helyén, itt leálltak a tér átalakításával. Ha tényleg így lesz, akkor bele kell húzniuk a fejlesztőknek, mert jelenleg még le sem bontották a régi épületszárnyakat.
   Az új épület a szabályozás szerint csak kisebb lehet a jelenleginél, és állítólag átjárást nyit majd a Sütő utca felé – vagyis a Deák tér irányába. Lenn mélygarázs lesz, az utcaszinten szolgáltatások, az emeleteken irodák. Én a Zaha Hadid-féle tervekkel indult ígérgetések óta nagyon óvatosan fogadok minden elképzelést erre a területre, de bízom benne, hogy összejön. (Szentgyörgyvölgyi Péter azt ígérte, az itt fel nem használt pénzt egy másik térprojektben, valószínűleg a Kamermayer tér megújítására költik el.)
2. A pályázat részeként visszaállítják a Rózsavölgyi-ház lábazatán a szecessziós mintát, ahogy az most a patikánál van.
3. Kerülnek még padok és valódi bringatárolók is a térre.
4. Bár ez már tényleg nem kapcsolódik a projekthez – de a tér képéhez annál inkább –, úgy néz ki, az egykori Belvárosi Telefonközpont kálváriája is véget ér. Ha minden igaz egy új beruházó lakóházzá alakítja majd, de az épületet nem bontják le. Előírják a fejlesztőnek, hogy körbe lehessen járni a templomot, viszont lehet, hogy az árkádokat beépítik (így ezt a részt, mely ráadásul magánterület, megint csak nem kövezték le).

Ennyit a fizikai változásokról. Ami legalább ilyen fontos, hogy az egész teret egy kulturális centrummá akarják alakítani, sok rendezvénnyel.

Amikor ilyeneket hallok, akkor mindig elsavanyodik az ábrázatom, de nem azért mert zsigerből utálom a kultúrát, hanem mert ez általában azt jelenti, hogy a frissen átadott téren állandósul a zsibvásár és a pénztermelés: színpadok épülnek, vécék, vattacukros bódé, mobil szinházjegy-árusító hely, egy akármilyen cég rendkívül kreatív felfújható mobil installációja, és egy kiülőteraszos konyha, amit épp csak egy vékony sétálóösvény választ el a kézműves csodaságokat áruló pult székerdejétől. 

Lesz két mobil színpad, amit majd mindig elbontanak. A programok pedig lényegesen különbözni fognak az eddig megszokottaktól: a kötelező gyerekműsorok mellett elsősorban a komolyabb műfajokra helyezik a hangsúlyt. Végül is a hely szellemét a kitűnő akusztikájú Szent Anna templom és a Rózsavölgyiék határozzák meg.

A nyitórendezvény programja amúgy tényleg biztató, egy csomó nép-, régi- és klasszikus zenei, meg jazzfelépő lesz. Ja és mondott még valamit Szentgyörgyvölgyi, amit én pesti polgármestertől még nem nagyon hallottam:

legyenek utcazenészek, az utcazenészek jók! Máshol ez működik, remélem itt is kialakul ennek a kultúrája.

Úgy legyen.

Összefoglalva: nagy változás nem történik a téren, és a kicsinek is csak a felét fejezték be: jó esetben 2018-ban lesz kész az egész. Ami megvan, az viszont klassz lett, tetszik az irány, ahogy a belvárosi közterek átalakulnak. Ha tényleg nem bódésodik el, és befejezik egyszer, akkor egy jó térrel leszünk gazdagabbak.