Még tavaly kezdtem el bemutatni a budapesti lakóingatlan-boom izgalmasabb fejlesztéseit, amelyek vagy kiemelkedően fontos helyen vannak, vagy építészetileg tűnnek ki a fővárosi átlagból. A Foka-öböl partjára tervezett Danubio történetesen elég menőn néz ki a döntött épületeivel, helyét pedig gyakran látom az Árpád hídon átvillamosozva, szóval kézenfekvő volt hogy foglalkozzam vele.

Mivel a szomszédságában elterülő Marina partot a rendszerváltás utáni városfejlődés egyik legelhibázottabb lépésének tartom, sokáig a „tovább hízik Budapest legsűrűbben beépített lakótelepe” munkacímen futott a cikkterv, amelyben persze azért leírtam volna, hogy kivételesen jól néz ki a két ház. Aztán addig ültem a témán, míg végül maga az építésziroda keresett meg, hogy szívesen bemutatnák a tervüket egy csomó háttér-információval. Szóval leültünk Turányi Bencével, aki elmondta, hogyan született és milyen is lesz a Danubio.

Turányi Bence munkái már elég sokszor szerepeltek a blogon. Oszlopos tagja a Hello Wood projektjeinek, ő jegyzi a Fotográfus házát, és édesapjával, Turányi Gáborral ő tervezte az Alleeval együtt épült, elég penge Simplon Udvart, na és azt a gigantikus irodaházat is a Bem téri műemlék laktanyára, ami sokaknál joggal verte ki a biztosítékot.

A helyszín, a Foka-öböl

Budapesten Duna partra építeni elég királyság. Nagyon kevés helyszín maradt mára, leginkább a déli és északi rozsdamezőkön van még lehetőség – na persze amíg nem engedi valaki az ártéri erdőket is ingatlanfejlesztésbe fogni, hm...

A Foka-öböl is egykori ipari terület: az elnevezés a Folyamszabályozó és Kavicskotró Vállalat nevéből ered, a helyszín történetéről a Dunai szigetek blogon olvasható egy remek poszt. A területet már rekultiválták, így a környék ma inkább tűnik parknak, mintsem építési területnek. Klassz volna, ha valóban az lenne, de a rendszerváltás után másképp döntöttünk: az északról benyúló félszigetet leszámítva az egész partot magánkézbe adtuk, és ma hivatalosan építési telkek alkotják. Így jártunk.

A Danubio a Foka déli partjára épül majd, azon a sokszögű placcon, melyet északról az öböl, nyugatról a folyó, délről a Rákos-patak, keletről pedig egy szomszédos fejlesztés határol.

Az adottságai egyfelől nagyon klasszak: kilátás nyílik belőle az öbölre, a zöld félszigetre, a folyóra, a Pilisre, meg hát tulajdonképp az egész városra. Ráadásul ott a Rákos-patak a másik oldalán, amely mentén végig egy zöldfolyosó húzódik, mely meg is marad a tervek szerint.

Másfelől viszont vannak hátulütői. A kilátásba azért számoljuk bele Magyarország egyik legbrutálisabb beépítésű lakótelepét az öböl túloldalán, amely épp most terjeszkedik ki a Fokáig. Ezzel az adottsággal amúgy számoltak a Danubio tervezői:

Azt azért érdemes megfigyelni, hogy mindkét fejlesztés látványterveiről szemérmesen hiányzik a szomszéd, pedig azért elég meghatározó elemei lesznek az összképnek. Déli irányban pedig ott az Úszó Aréna ipari tömbje. Lehet, hogy funkcionálisan tökéletes, de városképileg tragédia: ilyen frekventált Duna-parti helyre, ennyire ormótlan fejlesztést a csepeli szennyvíztisztító óta nem helyeztek. Igaz, ha használhatja majd a létesítményt a nép is végre, akkor abszolút előnyt jelent majd, hogy ott egy uszoda a közelben.

Ami a közlekedési adottságait illeti, tulajdonképpen nem rosszak: a Dagályhoz jár busz, ötszáz méterre ott a villamos a Hungárián, meg épp ide esik a Rákos menti bringaút vége is, ami tök jó. Ráadásul – hogy, hogy nem – épp most épült oda minden idők legdrágább kerékpáros hídja is, aminek az értelmét se nagyon tudjuk, de állítólag ez „pusztán véletlen egybeesés”. A tervek szerint mindenesetre azon fog áthaladni az EuroVelo 6 nemzetközi bringasztráda, mely Pest felől határolja majd a Danubio projektet.

A sétány azért szerencsére marad, továbbra is körbe lehet járni közvetlenül az öböl partján. A tervek szerint jóval igényesebb védművet kap itt a part, mint az Arénánál. Ez a gyakorlatban egy több szintben lépcsőzetes partfalat jelent, amely megfelel ugyan az árvízvédelmi előírásoknak, de egy sétautat is magában foglal, és úgy van kialakítva, hogy nem kell kerítés a telek lezárásához. A fejlesztő vállalta, hogy padokat helyez el, növényeket telepít rá, és ahogy Turányi Bence fogalmazott, ezt a vasbeton műtárgyat nem pusztán mérnöki, hanem építészeti szempontból is szeretnék színvonalasan kialakítani.

A partszakasz kitisztítása után amúgy egy homokos plázs, és egy játszótér is kerül az öböl felőli oldalra, a Rákos-patak torkolatánál, a kerékpárút végén pedig szeretnének egy alacsonyabb kilátópontot kialakítani, ami alatt kerékpártároló van – de ez egyelőre még csak terv, amihez további engedélyekre van szükség. Na de lássuk magukat az épületeket!

Milyen társasházat érdemes építeni?

A Danubio első blikkre azért tűnik ki a többi társasház közül, mert ilyen vagányan megdöntött épülettel alig találkozni Budapesten, főleg nem az újépítésű lakóprojektek között. Ám Turányi Bence szerint a külső másodlagos, nekik egyáltalán nem az volt a céljuk, hogy „dizájnkodjanak”.

„Jelenleg vagy ötezer új lakás épül Budapesten, ami egyszerre fog rázúdulni a piacra. Ezek többsége épp ugyanolyan élhetetlen, a minimális követelményeknek megfelelő, alacsony belmagasságú lakás, kis nyílászárókkal, mint amilyenek a válság előtt árasztották el Budapestet. Legfeljebb némelyik szebben van becsomagolva. Ez a hely viszont van annyira jó, hogy viszonylag kisebb kockázattal lehet kitörni a sztenderdből, ezért mertünk merészebben tervezni.” – vázolja fel nagy vonalakban a helyzetet Turányi Bence.

Szerinte nem nagyon lehet tudni, mire van manapság igény. A nagy fejlesztők a válság előtti adatokból dolgoznak, de ha kiderül, hogy mást keresnek az emberek, mint amit kínálnak, akkor a nyakukon marad egy csomó lakás. Olyan modellt akartak létrehozni, mint amilyen az autógyáraké: tömeggyártásban készül a termék, de a vevő neten kattintgathatja be, hogy milyen extrákat, színeket stb. szeretne a kocsijához. Vagyis egy kis túlzással: mi van, ha egy új ház felső szintjén négy penthouse-t alakítok ki, amit nem tudok mind eladni, mert épp nyolc kis lakásra lenne igény ugyanott. Vagy fordítva? Esetleg mixben?

Az első tervük az volt, hogy beárazzák az egyes lépcsőházakhoz tartozó szinteket attól függően, milyen a fekvésük és hanyadikon vannak, aztán annyi egységnyi területű lakást foglal le ezeken a helyeken a vásárló, amennyit csak szeretne. Meg amennyi persze még rendelkezésre áll.

Elméletben tökre tetszik nekem, nagyjából olyan mint az online színházjegyfoglalás: meg van szabva, hanyadik sorban mennyi a jegy, és annyi széket foglalok egymás mellé a szabad helyekből, amennyit csak akarok. Persze azért vannak ennek is hátulütői. Egyrészt a magyar piacon nagyon meg lehet szívni azzal, ha az ember a tervezőasztalról vesz lakást, másrészt azért a beruházó részéről sem ennyire ennyire egyszerű a helyzet, mint ahogy azt elképzeljük.

Mindenesetre arra jó volt a rendszer, hogy a folyamatosan beérkező igények alapján négyszer változtattak a lakásösszetételen, így egy elég jól eladható mixet raktak össze. 355 lakással indult a terv, most 320-nál tartanak.

Ehhez persze egy olyan épületre volt szükség, amivel ezt meg lehet csinálni.

Nem öncélú dizájn

Eredetileg több kisebb épületben gondolkodtak, amit minden ingatlanfejlesztő szeret, hiszen több ütemben, kisebb kockázattal lehet dolgozni. Ám az időközben megépült Úszó Aréna közel negyven méter magas tömbje minden ilyen épületet agyonnyomna. Így hosszú tervezgetés után végül egy nagyobb tömb mellett döntöttek, melyet két épület alkot majd: ezek néhány hónapos eltéréssel, nagyjából egyszerre épülnek fel, a tervek szerint 2019 végéig.

Turányi Bence szerint a ház

Úgy alakították ki az alaprajzot, hogy minél több lakásból lehessen élvezni a folyó és a hegyek látványát. Erre erősít rá a döntött forma is. Az egészhez alul-felül faburkolatú lodzsák tartoznak majd, ami szándékosan a hajóhangulatot erősíti. Az ember kiül az otthonos, kuckós lodzsára és gyönyörködik a tájban, mintha nyaralna. A ház kialakításában amúgy is több helyen igyekeztek ezt a szállodahangulatot erősíteni.

Jól néz ki, bár kissé aggódva nézegettem a látványterveket: az ilyen elemek azok, amelyek elsőként szoktak eltűnni a házról a megépítéskor, mikor kiderül, hogy spórolni kell a fejlesztésnél. Turányi Bence szerint itt nem lesz ilyen, szerinte ez a lelke az egésznek. Bízzunk benne!

A tervezéskor olyan trendeket is figyelembe vettek, amikre a válság előtt még nem nagyon ügyelt senki. Hogy mondjuk

Ráadásul ez utóbbihoz inkább kell fény, mint a tévézéshez, szóval az amerikai konyhákat tették az üvegfalakhoz közel. Apróságnak tűnik, de rengeteget számíthat.

No igen, a fény. Az némi kihívást jelent, hogy a látvány inkább északnyugatra esik, míg a Nap természetesen délről süt – az épület megdöntését is ez indokolja a panoráma mellett: északnyugatról több szórt fény jut be így, délen pedig érvényesül az önárnyékolás. Hosszas vacillálás után az északnyugati oldalra kerültek a lépcsőházak. Ezek hatalmas egyterű, végig üvegezett kürtők lesznek, amelyben üveglift fut majd, így azoknak is jut némi Pilis, meg Duna, akiknek a másik irányba néznek az ablakai.

Persze szép-szép, hogy milyen klassz lakások lesznek a házban, de ez mondjuk az ott élő és vendégeskedő pár ezer emberen kívül nem sokakat érdekel. A legtöbb városlakónak az a fontos, milyen látványt nyújt kívülről.

Nem vagyok ellene a dekorálgatásnak, de mindig is nagyon szerettem az olyan házakat, amelyek „maguktól” jól néznek ki. Vagyis ha tökéletesen kialakítom a funkciót, akkor a végeredmény is mutatós kell, hogy legyen. A Danubio – legalábbis a tervező asztalon – nagyon ilyennek tűnik. Az egész egy pillérvázas, nyitott vasbeton szerkezet – ez teszi lehetővé a korábban emlegetett rugalmas lakásbeosztást. És ez önmagában adja azt a formát, amitől kifejezetten szép lesz a ház, sőt ez rajzolja ki a homlokzatokra azt a mintát is, amit akár díszítésnek is értelmezhetünk. Pedig pusztán a ház csontváza az, aminek Turányi Bence elmondása szerint „önmagában is szépnek kell lennie, nem csak akkor, ha bebugyoláljuk”.

Szerinted melyik az az újépítésű társasház Budapesten vagy bárhol Magyarországon, amelyik kilóg a szürke tömegből? Jöhetnek a tippek mailben, kommentben, Facebookon - megnézzük. Ha még többet olvasnál arról, mi épül Budapesten, kövesd az Urbanistát a Facebookon!