Csütörtökön rendkívüli ülést tarthat a parlament, de ez most csak egy szempontból érdekes. Hosszú évek óta először az Index nem fog tudósítani az ülésről, ha egyáltalán lesz. Szerintem igen, de annyira nem érdekelt, hogy utána is járjak. A Fidesz akarja, hogy legyen.

Téma volna. Hétfőn is lett volna. A parlament aznap fogadta el az alaptörvény negyedik módosítását, amely szerény neve ellenére alapjaiban változtatta meg Magyarország közjogi berendezkedését. Az új alkotmány a köztársasági elnöktől és az alkotmánybíróságtól is megvonta a mérlegelés lehetőségét, ha a törvényhozói hatalom, vagyis a parlament egy szabályt magába az alkotmányba ír bele. Vagyis az alaptörvény negyedik módosításának hatályosulása után a parlament kétharmada minden külső korlát és kontroll nélkül bármilyen törvényt meghozhat. Ha máshogy nem, az alaptörvény újabb módosításával. Csak az alkotmányozó hatalom józan belátásában és önmérsékletében bízhatunk.

Erről egy szó sem esett a parlament hétfői ülésén. Az viszont kiderült, mennyi önmérsékletre számíthatunk az alkotmányozó hatalomtól. A miniszterelnök napirend előtti felszólalásában az alaptörvény helyett egy „arcátlan” bírósági ítéletről beszélt, amire nem is talált szavakat. A bíróság kimondta, hogy az energiacégekre kivetett adók és illetékek indokolt költségek, ezek beépíthetők az energia árába. Pedig a miniszterelnök éppen rezsit akar csökkenteni.

A koreográfia a szokásos volt. A kormányfő beszédében felvetette a problémát, amelynek megoldásában a kétharmados népfennséget képviselő frakció segítségét kérte. A frakció pedig szélsebesen a segítségére is sietett, keddre már el is fogadtak egy törvényt arról, hogy a közműadót, tranzakciós illetéket, Robin Hood-adót nem háríthatják át az emberekre az energiacégek. Amúgy már három hete a parlament előtt van egy törvény, abban meg kimondanák, hogy a lakossági közműszolgáltatás „nem irányulhat haszonszerzésre”.

A csütörtöki ülés egyetlen témája is a rezsicsökkentés lesz.

Az most mindegy, hogy a rezsicsökkentés jó vagy rossz. Szerintem amúgy rossz. Ha egy eleve veszteséges szolgáltatást még veszteségesebbé teszünk, a szolgáltató két dolgot tehet. Vagy máshol növeli a nyereségét, és akkor kenyérben, tojásban, zöldségben, gyümölcsben vagy bármi más termékben és szolgáltatásban fizetem meg az áram árát, aminek az előállításához, tárolásához, értékesítéséhez áramot használnak fel. Vagy felhagy a szolgáltatással, végtére is nem jótékonysági intézmény. Majd átveszi az állam, és akkor adóban fizetem meg az áram árát. Azok helyett is, akik nem fizetnek adót. Hacsak nem találtak eddig feltáratlan árammezőket Magyarország alatt.

Ettől persze a célközönség még tarthatja jó ötletnek.  Abban biztos vagyok, hogy sikeres lesz a kormány aláírásgyűjtése. Azon se lepődnék meg, ha a Nézőpont Intézet kimutatná, hogy az emberek 103,4 százaléka szereti, ha pénzt kap. Az is lehet, hogy már ki is mutatta, de annyira nem érdekel, hogy utána is járjak.

De nem azért nem közvetítjük a csütörtöki parlamenti ülést, mert nem értünk egyet a témájával. Hanem amiért a kormánypárti öninterpellációkat sem közvetítjük a parlament ülésein. Nincs elvi kifogásunk az ellen, ha egy, akár kormányzó párt kampányol. De ahogy az áram is pénzbe kerül, úgy a politikai hirdetés is. Legalábbis amíg hatályba nem lép az alaptörvény negyedik módosítása, amely szerint politikai reklám, ha egyáltalán, legfeljebb ingyen közölhető.