Évtizedekkel ezelőtt egy adott személyről a profil felépítése komoly időbe és energiába telt. Ma az algoritmusok az online viselkedésünk, vásárlásaink, Google-kereséseink alapján azonnal és szinte mindent tudnak rólunk.
A hatalmi játszmák jelentős része mindig is a kulisszák mögött játszódott, és mindig is ott fog játszódni. A nyugati világ természetesen sok szempontból átláthatóbb, mint a keleti, és a módszerek is finomabbak, de ettől még léteznek. Teljesen természetes, hogy vannak fedett műveletek személyek, cégek, de akár országok ellen is. Akár szövetséges, sokszor baráti országok között is folyik a küzdelem ebben a dimenzióban. A világ ilyen, ezzel nem szembenézni naivitás, bár Magyarországon még ma is jellemző. Egy konkrét ügyről ugyanakkor nagyon nehéz biztosat mondani a teljes kép ismerete nélkül (ami általában nem áll rendelkezésre). A legjobb hasonlat talán az időjárás. Hogy egy adott vihar a klímaváltozás miatt van-e, nehéz megmondani, de ha a viharok száma hosszú évek adatait elemezve jelentősen megnövekszik, feltételezhető, hogy a háttérben egy összefüggő és egy irányba mutató folyamat áll.
Egy egyedi esemény adhat okot téves következtetésre, a minták kirajzolódása viszont sokat mondhat.
Nagyon fontos tényező ezen a területen, hogy az egyén ma sok szempontból sebezhetőbb, mint valaha. Hacsak nem tartózkodik teljesen az internet és a mobiltelefon használatától, napi mozgása, kapcsolati hálója, ízlése, sőt preferenciái az élet bármely területén rendelkezésre állnak, és nem csak feltétlenül állami szereplők részére. Az, amit védelemnek gondolunk ugyanis, egy komolyabb állami, de magánszereplővel szemben sem sokat ér. Sőt, mi van akkor, ha maga az általunk telepített vírusvédelem gyűjt és ad ki adatot rólunk? Elsősorban a Kaspersky Lab került ezzel kapcsolatban képbe, nemcsak azért, de nem függetlenül attól, hogy orosz.
Évtizedekkel ezelőtt egy adott személyről a profil felépítése komoly időbe és energiába telt. Ma az algoritmusok az online viselkedésünk, vásárlásaink, Google-kereséseink alapján előbb tudhatnak dolgokat rólunk, mielőtt mi magunk szembesülnénk a ténnyel. Már évekkel ezelőtti történet, de jó példa: egy gyermeket váró hölgynek gyermekruhareklámok jelentek meg folyamatosan, mielőtt még megtudta volna, hogy terhes, vásárlásaiból ugyanis előre jelezhető volt az állapota. Vélhetően mindenkinek volt már olyan érzése, hogy okostelefonja hirdetései kapcsolódnak beszélgetéseihez, ahhoz, ami érdekli. Ez nem feltétlenül annak jele, hogy a telefon hallgatózik, keresései, életkora, pénzköltési szokásai alapján is fel lehet egy mind pontosabb, bár természetesen messze nem teljes képet rajzolni arról, ki is ő valójában.
Persze lehet azt mondani, hogy
akinek nincs rejtegetnivalója, annak nem kell aggódnia, ám ez alapjaiban rossz megközelítés.
Egy laptopról például nemcsak adatokat lehet lopni, de adatokat is lehet helyezni rá, anélkül, hogy a tulajdonosnak bármi köze lenne hozzá, vagy észrevenné. Ez sem konkrét ügyre utalás, nagyon határozottan csak általános megjegyzés: akár bűncselekmény is elkövethető így, amiért természetesen a tulajdonos felel. És ez bizony sokkal egyszerűbb, mint a régebbi időkben, mondjuk egy a való világban végrehajtott provokáció, amivel megfogták az adott személyt.
Az adatok, amióta van internet, mindenkiről gyűlnek. Politikai szereplők, prominens emberek pedig ma is ugyanúgy titkosszolgálati célpontok, egyszerűen fontosságuknál fogva, mint korábban. Vannak olyan országok Európában is, ahol egy bizonyos (nem túl magas) szint felett ma is garantált, hogy az illetőről van dosszié. Éveken, évtizedeken át gyűlhetnek az információk sokféle forrásból. Lehet, hogy sohasem használják fel azokat, de ha valaki valamiért képbe kerül, ha érdek van, ez egy másodperc alatt megváltozhat. Egyes esetekben pedig a kisebb vagy nagyobb bűnökhöz hozzá is tesznek, hogy azok rosszabbnak tűnjenek, ez is megszokott technika.
Az országokkal szembeni műveleteknél már nem ilyen egyszerű a folyamat. Azt azonban látni kell, hogy
akár szövetséges országok is gyorsan a célkeresztbe kerülhetnek.
Amikor Franciaország 2003-ban nem támogatta az Egyesült Államok törekvéseit az iraki háború ENSZ általi szentesítésére, nagyon gyorsan egy koordinált sajtóhadjárat célpontja lett. A Biztonsági Tanács egyéb tagjai ellen pedig titkosszolgálati eszközökkel is támogatott amerikai–brit befolyásolási művelet indult. Nem kevés egyéb amerikai példát is lehetne mondani, és nincs is ebben semmi különös. Az lenne különös, ha nem lennének ilyen műveletek.
Hollywood némileg meseszerűvé teszi a területet, ezzel pedig hiteltelenít. A legtöbb ilyen akció nem eget rengető fontosságú, hanem kisszerű, és különösebb konzekvenciák nélkül ér véget. Ráadásul a filmek miatt mindenkinek az Egyesült Államok hárombetűs ügynökségei jutnak az eszébe, ami igazságtalan, bár kétségtelenül az amerikaiak a legerősebbek és a legaktívabbak a világon. Vannak még nagy szereplők, oroszok, izraeliek, de
az Európai Unió államai – talán Franciaország kivételével – mintha nem léteznének ezen a területen a közvélemény számára. Pedig léteznek, az EU-n belül is megvannak a hasonló játszmák, országok, vagy akár cégek között.
Ha az érdekel valakit, hogy egy adott országgal szemben van-e folyamatban komolyabb művelet, figyelje a mintákat. Egy bizonyos irányba mutató, bizonyos politikai érdek számára előnyös esemény lehet véletlen. Több – akár időben egymástól nagyobb távolságra lévő is – aligha az.
A szerző biztonságpolitikai szakértő, az MCC Geopolitikai Műhelyének vezetője.