Az MLSZ fegyelmi bizottsága keddi ülésén egy hónapra eltiltotta Ricardo Monizt, a ZTE vezetőedzőjét.
Az eltiltást azért kapta, mert a 12. fordulóban a ZTE–Budapest Honvéd bajnoki labdarúgó-mérkőzésen 0–2-es állásnál előbb reklamált a játékvezetőnél, majd miután piros lapot kapott, lehívta a csapatát a pályáról. (Később Dragóner Attila sportigazgató unszolására a játékosok visszamentek a játéktérre, és folytatódott a mérkőzés.)
Kiderült, hogy Moniz – aki maga is színes bőrű – azért hívta le a pályáról a csapatát, mert a Honvéd-drukkerek folyamatosan huhogtak és rasszista megjegyzéseket tettek a ZTE kongói játékosára, Christy Manzingára. Eddig a tények.
Amelyek már önmagukban is – több okból – a gyalázat kategóriájába tartoznak.
Először is maga a huhogás ténye 2022-ben, csaknem harminc évvel azok után, hogy ez a jelenség kezdett elterjedni a magyar futballpályákon a fekete labdarúgók megjelenése kapcsán. Majd aztán az utóbbi években – hittük mi –, hála istennek, gyakorlatilag megszűnt.
Egészen múlt szombatig.
A másik gyalázat az MLSZ reakciója. Azé a szervezeté, amely formálisan már 2013-ban (!) kampányt indított a klubokkal közösen a lelátón tapasztalható gyűlölködő, rasszista és megbotránkoztató megnyilvánulások visszaszorításáért, a sportszerű és szenvedélyes szurkolásért A gyűlölet nem pálya! címmel.
Formálisan.
Erre mi történik? A múlt szombati ZTE–Honvéd-összecsapáson folyamatosan huhognak a vendégek szurkolói, valahányszor Manzinga a labdához ér. Erre Ricardo Moniz, a házigazda vezetőedzője – a felvételen is jól látható módon – odamegy Andó-Szabó Sándor negyedik játékvezetőhöz, és jelzi neki a huhogás tényét. (Mintha Andó-Szabó ezt nem hallaná maga is…) A tartalék játékvezető elhajtja Monizt, ahelyett hogy jelezné a rasszista megnyilvánulás tényét Bognár Tamás FIFA-bírónak (!), a találkozó játékvezetőjének.
Aki nyilvánvalóan maga is hallja a huhogást, hiszen aki nem süket, annak hallania kell.
Ilyenkor a szabály azt írja elő, hogy a bírónak szólnia kell a rendezőknek, hogy mondják be a hangosanbeszélőn, hogy fejezzék be a nézők a rendbontást.
De sem Andó-Szabó, sem Bognár nem csinál semmit. Ekkor szakad el a cérna a különben is hiperérzékeny lelkületű Moniznál, és ekkor rohan be a pályára perlekedni a bíróval.
2013-ban Magyarországon is volt már hasonló szituációban Moniz – írja a csakfoci.hu –, akkor a Ferencváros edzőjeként a Haladás huhogó szurkolóira akadt ki. Moniz kilenc éve a játékvezető ténykedését is bírálta, amiért nem alkalmazta a háromlépcsős szabályt, ami rasszista, diszkriminatív bekiabálások esetén a mérkőzés megszakítását, felfüggesztését, majd beszüntetését írja elő.
Hat évvel később, 2019 novemberében Moniz a holland másodosztályú Excelsior edzője volt, amikor a Den Bosch elleni bajnokin csapata csatárát, Ahmad Mendes Moreirát találták meg rasszista bekiabálásokkal a szurkolók. Igaz, ott nem kellett fellépnie, a bíró ugyanis magától félbeszakította a találkozót. Ahogy szombaton Bognárnak is ezt kellett volna tennie.
Arra is jól emlékszünk, amikor Akeem Adams, a Ferencváros Trinidad és Tobagó-i válogatott játékosa 2013-ban életét vesztette, miután szeptember 25-én egy edzést követően súlyos szívinfarktust kapott. Akkor Moniz napokig Adams betegágyánál virrasztott.
A harmadik gyalázat: az MLSZ kutyafuttában, a mérkőzés után megfogalmazott semmitmondó közleménye:
„Az MLSZ minden diszkriminatív megnyilvánulást elítél és szankcionál. Amennyiben bizonyíthatóan voltak rasszista megnyilvánulások egy mérkőzésen, akkor a fegyelmi bizottság a legszigorúbban büntetheti a cselekményt. Minden ilyen esetben eljárás indul.”
Bizonyíthatóan? Hát az nem bizonyíték, amit mindenki – a helyszíni nézők a stadionban és az egész ország a televíziók előtt – hall? A huhogás?
De még nincs vége. Jön a negyedik gyalázat, Moniz egy hónapos eltiltása.
Majd a hab a tortán: az utólag megfogalmazott magyarázat.
„Ricardo Moniz tettét követően a fegyelmi bizottság, tekintettel arra, hogy első esetben fordult elő, és remélhetően a jövőben nem ismétlődik az eset, a legenyhébb kiszabható szankciót alkalmazta.”
Magyarra fordítva: Moniznak és a ZTE-nek még hálásnak kell lennie, hogy „csak” egy hónapra meszelték el az edzőt, amiért felemelte a szavát a súlyosan rasszista megnyilvánulás, a huhogás ellen.
Mert lehet, hogy az MLSZ fegyelmi bizottsága betű szerint alkalmazta a szabályokat , de a szabálynak nemcsak betűje, hanem szelleme is van.
Pár napja jártam Lisszabonban, a Benfica múzeumában, láttam Fehér Miklós ollóval felvágott mezét. Azért kellett felvágni, hogy 2004 januárjában szívmasszázst tudjanak alkalmazni az összeesett magyar labdarúgón. Potyogtak a könnyeim a vitrin előtt állva. Most, utólag eszembe jut: vajon eltiltották-e a Benfica edzőjét, José Antonio Camachót , amiért berohant haldokló játékosához? Hiszen a szabály azt írja elő, hogy az edző nem léphet a pályára.
A kérdés költői. Természetesen nem tiltották el.
És még valami. Moniz egy, a magyarnál sok tekintetben – morálisan mindenképpen – fejlettebb futballkultúrából érkezett, Hollandiából. Ahol három évvel ezelőtt, egy hasonló esetnél még csak reklamálnia sem kellett, a játékvezető automatikusan, magától értetődő módon intézkedett, amikor Moniz játékosát rasszista inzultus érte.
Szombaton Zalaegerszegen piros lapot érően kellett tiltakoznia, és még akkor sem történt semmi. Illetve történt: kiállították, majd egy hónapra eltiltották foglalkozása gyakorlásától.
Amit még meg is köszönhet, mert akár két évet is kaphatott volna.
Milyen humánusak valakik ott a Kánai úton…
A szerző az Index főmunkatársa.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik az Index szerkesztőségének álláspontját.
(Borítókép: Angelo Blankespoor / Soccrates / Getty Images)