Az, hogy lassan de fokozatosan növekszik az emberi civilizációra nehezedő nyomás, az a technika világában is tetten érhető, ahol áruhiány, banditák, és kártékony vállalatok között lavírozva próbálunk a legrosszabbnál egy fokozattal jobb jövőbe eljutni.
Amire 2021-ből sokáig emlékezni fogunk, az a globális chiphiány. Az egyik ok a folytatódó koronavírus, a másik a szélsőséges időjárás, és persze a mindenen túlmutató kereslet. Mivel mára minden olyan eszköz, ami okossá válhatott, azzá is vált, mindenbe chipeket építenek. A hiány az autógyártásra mérte a legnagyobb csapást, GDP százalékában mérhető csapást, de az Apple-t is elkapta a szele. Az év elején elhangzott nyilatkozatok szerint jövőre normalizálódik a helyzet, az év második feléből már nem emlékszünk ilyen bizakodó hangokra.
2020-nak úgy lett vége, hogy az Egyesült Államokban kibukott, hogy a valaha volt legnagyobb, mélyen nemzetbiztonsági érdekekbe vágó sikeres hackertámadást érte az ország állami intézményeit és cégeit. Ezzel párhuzamosan szervezett kiberbűnbandák zsaroló támadásokkal szabályos rablóhadjáratot folytattak az országban. Nem volt még év, hogy ennyire vadnyugati szintre esett volna vissza a kiberbiztonsági helyzet. Az erre létrehozott amerikai hivatalok ellentámadásba lendültek, sőt letartóztatások is voltak.
Mindez számunkra távoli csipogó hang lett volna csupán, ha nem ver globális hullámokat az izraeli NSO és népszerű mobiltelefonos kémprogramjuk, a Pegasus, amelynek következtében a lakosság széles rétegei hunyorogtak zavartan okostelefonjukra, megpróbálva felidézni, hogy szidták-e hangosan a rendszert mostanában.
Idén sem köszöntött be az önvezető autók kora, de kicsit azért mégis. Meglepő módon nem annyira Elon Musk autógyárán, a Teslán múlt a dolog. Egyrészt Kínában elsőként kaptak engedélyt a robottaxik, amik önvezető tömegközlekedésként fognak működni a helyi Szilícium-völgyben.
Közben pedig a Mercedes kapott engedélyt Németországban a Drive Pilot nevű harmadik szintű (sebesség és kormányzás robotikus irányítása kevésbé komplikált körülmények között, felügyelettel) önvezető rendszerének közúti használatára.
Idén ősszel a Facebook úgy döntött, hogy nevet vált, és Meta néven beszáll a metaverzum fejlesztésbe. Ez azért volt nagyon előnyös lépés, mert 2021 volt az év, amikor ráégett a Facebookra, hogy a világ egyik legkártékonyabb vállalata, miután egy volt alkalmazott arról vallott, hogy a profit kedvéért figyelmen kívül hagyják a platform káros mentálhigiénés hatásait. A névváltás egyben előre menekülés, mert virtuális világoknak otthont adó metaverzum lehet a jövő. Az, hogy a Roblox, az Animal Crossing és a Fortnite játékmechanikái a fősodor meghatározó médiaélményévé válnak-e, a következő pár év dönti el.
Nem csak az idei év, hanem a következő évtized technikai fejlődésének egyik legnagyobb trendje a fenntartható és környezetbarát technikák, gyártási eljárások és anyagok elterjedése. Az éghajlat tömegek számára is egyértelműen felismerhető változása komoly politikai támogatást állít ezek elterjedése és bevezetése mögé. A lehetőségek végtelenek a teljesen megújuló forrásokra épülő energetikai infrastruktúrától a légköri széndioxid megkötéséig. A dolog annál is inkább sürgős, mert egy ötven éves előrejelzés szerint nincs sok időnk a teljes összeomlásig és viszonylag kevés időnk van átnyergelni a legrosszabb forgatókönyvről valamelyik kevésbé rosszra.
Bármennyire is akart hinni korábban, Mulder ügynök pöröghetett a dobozában, amikor az amerikai kormány idén nyáron nyilvánosságra hozta az ufóaktákat. Ami igazán erőssé tette a történetet, hogy a sok megmagyarázott eset mellett voltak tényleg ismeretlen eredetű repkedő dolgok, amik úgy felizgatták a Kongresszust, hogy külön hivatal és gyors reagálású különítmény felállítását kezdeményezték. A szakemberek egyébként leginkább tengeri hadgyakorlatok környékén találkozhatnak különös mozgású repülő tárgyakkal, jelentéseik ráadásul nyilvánosak lesznek.
(Borítókép: Nicolas ASFOURI / AFP)