Elemző: A magyar gazdaság nem áll készen arra, hogy az átlagbér 50 százalékára emeljék a minimálbért
A Nemzetgazdasági Minisztérium 2027-re tűzte ki ezt a célt.
A Nemzetgazdasági Minisztérium 2027-re tűzte ki ezt a célt.
A Nemzetgazdasági Minisztérium közgazdásza szerint még mindig vannak tennivalók.
Van mit behozni, mivel tavaly már a román bérek is megelőzték a magyart.
Rekordmagasságban az átlagbér-növekedések.
Tavaly akár havi 2 milliót is kereshettek.
Rádobott egy kicsit a fizura a techóriás.
A keresetek 2013 óta növekednek – állítják.
A havi bruttó átlagbér majdnem tíz százalékkal nőtt.
A legalább 5 fős cégeknél. A bruttó 406 ezer forint volt átlagosan 2019-ben.
Nagyon optimista jelentést közölt az MNB, az infláció, a bérek, a fogyasztás és az export helyzetét is rózsásan látják.
Legalábbis 2017-ig. Minden réteg pozíciója enyhén romlott egy év alatt.
Egészen meredek béremelkedési adatok jönnek hónapról hónapra, de vannak tényezők, amik kétkedésre adnak okot. Hol a bibi a statisztikákban, hogy nőhetnek a fizetések, ha nem termelünk jobban, és meddig mehet ez így?
Átlagosan bruttó 30-40 ezer forinttal keresünk többet. A legnagyobb béremelő az állam.
Januárban volt egy nagy kiugrás a bérekben, az átlag elérte a 210 ezer forintot.
Megnéztük, megáll-e a valóság talaján a Jobbik fő kampányszlogenje, az európai bérunió terve.
Javította a GDP-prognózisát a GKI, a beruházások növekedését a határvédelem is pörgette.
Nyáron ismét gyorsult a bérnövekedés, karcolja a 200 ezer forintot a nettó átlagfizetés.
A minimálbér emelése jócskán felhúzta az átlagot, a drágulás ellenére több maradt a pénztárcákban.
Az év végén dübörgött a bérnövekedés, a nettó átlagkereset 173 ezer forint fölé kúszott.
Bruttó százezernél indulnak a fizetések a kis- és mikrovállalkozásoknál.
Mivel nem nő a termelékenység, így pedig csökkenhet a versenyképesség.
Nagyot nőtt a reálkereset, a költségvetési szerveknél valamivel jobban, mint a piacon.