Budapest–Belgrád-gyorsvasút: lázas építkezés Szerbiában
Ez év végére elkészülhet a Belgrád–Budapest-gyorsvasút Belgrád és Újvidék közötti szakasza.
Ez év végére elkészülhet a Belgrád–Budapest-gyorsvasút Belgrád és Újvidék közötti szakasza.
A kínált ár elfogadható Szijjártó szerint.
Erről Varga Mihály beszélt Pekingben. Április végére az is kiderülhet, kik dolgozhatnak majd az eddigi legdrágább magyar vasúti beruházáson.
Megkérdeztük a Coscót, a tehervonataiknak kell-e a 750 milliárdos szupervasút. Nos, igazából nekik teljesen mindegy, hogy Szerbiából az út 4 vagy 8 órás, ez nem tétel, biztosan nem ezért csináljuk.
Pedig még meg sem újult a Budapest-Belgrád vasútvonal.
Már ha optimistán számolunk, hiszen az adatokból az derül ki, hogy elég sok probléma van a kormány tervével.
Milyen magyarázat van a teljesen értelmetlen, 750 milliárdos beruházásra? Kinek áll ez érdekében? Összeszedtük a főbb érveket és teóriákat.
Indul a Budapest-Kelebia-vonal csaknem ezer milliárdos átépítése a kínaiak kérésére. A gigaprojektnél viszont már most előjött két igen komoly probléma: az értelme és az ára.
Az új globalizációs világrend nem tanárokra és diákokra osztja fel a világot, nekünk is nagyon jó lesz, hogy Kína itt fejleszt.
A Budapest-Belgrád vasútépítéshez 35 millióra teszik a kínai tolmácsolást, plusz 25 millióra az angolt.
80 milliárd forintért kerülte volna el a vasút az olimpiai falut. Falu nem lesz, de a vasútnak akkor is mennie kell.
Közel 700 milliárd forint mehet el az egészre, miközben a projekt inkább Kínának fontos, mint nekünk.
A legértelmetlenebb vasútfelújításunk 80 milliárddal lett épp drágább.
Dőlhet a kínai pénz, száguldhatnak a vonatok a szerb és a magyar főváros között, mintha nem is lenne kerítés a határon.
200 km/h-val száguldhatna vele Belgrádba. Csak mondjuk mit keresne ön Belgrádban?