Két tévécsatorna is hívta vitázni a Trump–Harris párost, a jelöltek tiszta vizet öntöttek a pohárba
A CNN október 23, a Fox News 24-én vagy 27-én rendezne vitát.
A CNN október 23, a Fox News 24-én vagy 27-én rendezne vitát.
Mindkét jelöltnél azonos a százalék.
Karrierjük és az amerikai történelem legfontosabb vitájára készül fel Donald Trump és Kamala Harris.
Fake news-nak nevezte az ABC hírcsatornát.
Megnéztük azt is, hogy a mostanihoz képest milyen volt a 2020-as Trump–Biden elnökjelölti televíziós vita.
„Bizonyítsa be alkalmasságát vagy annak hiányát" – üzente a republikánus elnökjelölt.
Egy kormányzó szerint az elnökjelölti vita valóban rosszul sikerült, de ez nem döntő tényező.
Amerikában is vitáznak a vitáról a politikusok.
Az indulók második nyilvános televíziós összecsapásán négy nagyobb kérdéskörről vitáztak.
Hajnal 3 órától percről percre tudósításban követjük az eseményt.
A két hetvenes politikus helyszíni közönség nélkül vitázott egészségügyről. Biden megígérte, hogy női alelnököt választana.
A közösségi oldal az amerikai milliárdos egyik kampányvideóját is felfüggesztette.
A demokrata elnökjelöltek az eddig leghevesebb vitájukon vannak túl kommunistázással és egymás szívpanaszainak kivesézésével.
Johnson szerint már így is túl sok vitát hallhattak a választók a Konzervatív Párton belül.
Sem a szélsőjobbos, sem a zöld jelölt nem kímélte a másikat.
A visszafogottabb kezdés után beindult a sárdobálás és a közbeszólás Clintonék utolsó vitáján. Clintonnak magyarázkodnia kellett az alapítvány miatt, Trump betámadta az őt megvádoló nőket.
Clinton pedig a republikánus jelöltet bíráló milliárdosokat vitt az utolsó összecsapásra.
Döntetlenszagú vereség/győzelem, de máris pörögnek a hírek tovább a második elnökjelölti vita után, négy héttel az elnökválasztás előtt.
Heves sárdobálással indult a vita, amin Trump nem állt elő nagy bűnbánással, viszont előhozta Bill Clinton ügyeit, és belengette, hogy elnökként ügyészi eljárást indítana Clinton ellen. A szintén támadó Clinton szerint mindenki láthatta, milyen az alternatív valóságban élő Trump igazából.
A 11 évvel ezelőtt nőkre tett becsmérlő kijelentései miatt sok vezető republikánus politikus fordult el tőle, többen a visszalépését követelik. Minden korábbinál nagyobb a tét a legnehezebb formátumban tartott vitán, amire Clinton bőven tartogatja a munícióit. Trumpnak viszont eljöhet a pont, amikor nem lesz vesztenivalója, így pedig nagyon csúnya sárdobálásra is van kilátás.
Soha ennyien nem ültek még tévé elé, hogy megnézzék az amerikai jelöltek összecsapását.
Trumpéknál nem végezték el a házi feladatot, a republikánusok a republikánus műsorvezető elfogultságán háborognak. Amerikában nem döntő, de fontos Clinton-győzelemként látják a vitát.
Jill Steint már 2012-ben is bilincsben kellett elvezetni.
Clintonnak sikerült többször sarokba szorítania Trumpot, de a vita első felében a republikánus jelölt volt erősebb. A CNN pollja Clintont hozta ki győztesnek, de az csak a következő napokban derül ki, hogy a döntő államokban élők kit láttak jobbnak.
Az első elnökjelölti vitán rettentő nagy a tét mindkét jelöltnek. Obama négy éve belenyúlt, az első összecsapásból Romney jött ki jobban.
Elérkezett Hillary Clinton és Donald Trump első szemtől szembeni összecsapása, akár százmillióan is követhetik éjszaka az elnökjelölti vitát. Trump fegyvere a kiszámíthatatlanság lehet a tapasztalatára építő Clintonnal szemben.
De kampánycsapata szerint csak azért dobta be a fricskát, mert Clinton az első sorba ültetne egy Trumpot élénken kritizáló milliárdost.
Minden idők legnézettebb vitája jöhet, ugyanis a republikánus jelölt beérte az eddig esélyesebbnek tartott demokrata Hillary Clintont. De most akkor tényleg lehet Trump a következő amerikai elnök?
Médiatörténelmet ír ezzel az amerikai ABC News.
Még utoljára egymásnak estek Iowa előtt a republikánusok. Trump ellenrendezvényt tartott.
A második demokrata jelöltvitán nem volt emailbotrány, de a pénze miatt magyarázkodhatott Clinton.
A legtöbbet viszont Carly Fiorina nyerte a tévés szerepléssel. Rick Perry már most visszaléphet.