Az utóbbi hetekben 4000 embert vettek őrizetbe.

Az 1790-es évek elején íródtak, az utolsót kivégzése előtt egy évvel írta a királyné Axel von Fersen grófnak.

A kis káplár a világ egyik leghíresebb hadvezérévé küzdötte fel magát, hogy aztán a világ végére száműzzék.

A szakértők szerint ötszáz kivégzett ember maradványai is lehetnek a műemlék épületben.

Kell hozzá egy meglepően hideg tél, és némi tűzszünet is. Az 1795-ös texeli csatában mindkettő összejött.

Tarrare mindent megevett, amit talált: kígyókat, szemetet, rohadt húst. Mégsem lakott jól soha.

Pedig a XVIII. században a nyaktiló még humánus vívmánynak számított.

Nyilván onnan, hogy az egyik hazaáruló, a másik náci. De miért épp így hívják őket, nem fordítva?

Fogadók, kifőzdék persze voltak korábban is, de az első "restaurant" valamikor a 18. században nyílt.

A növényi és állati életforma közötti határvonalak elmosódása megzavarta a kor tudósait, és a felvilágosodás kori eszméket is befolyásolta.

A király sérthetetlenségét az 1791-es alkotmány is garantálta. 1793-ban mégis nyaktiló alá került.

A francia forradalom jelképévé vált, noha 1789 júliusában már csak néhány, politikai szempontból teljesen érdektelen foglyot őriztek falai között.

Ha kíváncsi rá, milyen volt Párizs a francia forradalom idején, az Assassin's Creed: Unity minden játéknál pontosabban megmutatja. Ha leszarja a történelmet, vegyen repülőjegyet.

Éppen ma 215 éve döntötte meg a forradalmi köztársaságot Bonaparte, hogy aztán császárként fél Európát meghódítsa.

Rob Zombie a Walking Dead rajzolójával, Tony Moore-ral mutatja be a véres francia forradalmat.

Fellángolt a vita a bicentenáriumi évben, a francia közvélemény nagyon megosztott.

Mikor kezdődött a francia forradalom? Mindenki tudja, július 14-én. Pedig valójában nem, hanem június 20-án.

Sűrűn váltogatta elveit, a waterlooi csata előtt megküldte a hadjárat tervét Wellingtonnak.

A sírokban feltehetőleg 1793-ban meghalt forradalomellenes vezetők nyugszanak.