Lezajlott két forduló a megreformált labdarúgó Bajnokok Ligája alapszakaszából, a magyar szurkolók pedig gyakorlatban szembesültek a ténnyel, hogy a legnagyobb rangadókat kizárólag többletkiadást vállalva, az RTL streamingplatformján követhetik. A jogokról lemaradt közmédia és a futballkedvelők együttes haragja zúdult a kereskedelmicsatorna-családra. Az RTL azonban nem csinált semmi ördögtől valót, csak belevágott valami olyasmibe, ami – mint összeállításunkból kiderül – külföldön évek óta jól működik. Az európai piac legtöbb szereplőjénél ráadásul olcsóbban kínálva a szolgáltatást.
A legnépszerűbb európai labdarúgó-kupasorozat, a Bajnokok Ligája legjobb meccseinek közvetítései jogait a 2024–2025-ös szezontól kezdődően, legalább három éven keresztül a korábbi jogtulajdonos MTVA (Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap) sportcsatornája, az M4 Sport helyett az RTL streamingplatformja birtokolja, ami értelemszerűen előfizetéshez kötött.
Ez új helyzet elé állítja a magyar rajongókat, mivel ha továbbra is hétről hétre a legnagyobb rangadókat szeretnék kedd és szerda esténként megtekinteni, akkor bizony elő kell fizetniük az RTL streamingszolgáltatására. A megreformált, immár nyolcmeccses alapszakasz első két körében kizárólag az RTL+-on lehetett követni Szoboszlai Dominik és a Liverpool hazai meccsét a Bologna ellen – az első fordulóban még az RTL Három csatornán lineárisan is sugározták az AC Milan–Liverpool-rangadót, de ahogyan azt a kereskedelmi csatorna közleményében jelezte, nem lesz többet tévés meccs.
A helyzet pedig csak most lesz egyre izgalmasabb, mivel az október végén esedékes harmadik körben a Liverpool Lipcsébe látogat, Szoboszlai visszatér régi sikerei helyszínére, és megmérkőzik két válogatottbeli csapattársával, a még mindig az RB Leipzignél szereplő Willi Orbánnal és Gulácsi Péterrel. Minden bizonnyal ezt a meccset is kizárólag a streamingfelületen lehet majd megtekinteni: az RTL-é az első választás joga, és borítékolható, hogy ezt a párharcot fogják „lestoppolni” a játéknapon.
Ugyanakkor az úgynevezett „B csomag” továbbra is a Sport Televíziónál van, így ha valaki semmiképpen nem szeretne többletköltséget vállalni az európai csúcsfutballért, játéknaponként négy meccset ugyanúgy megtekinthet élőben a Sport 1 vagy a Sport 2 műsorán. Azt viszont meg kell jegyezni, hogy a Sport Televízió sem szabadon fogható, ugyanúgy elő kell fizetnünk kábeltelevíziós szolgáltatásra, hogy elérhető legyen a csatorna.
Érdekesség, hogy az RTL bejelentése után, miszerint a Bajnokok Ligája legjobb meccseit előfizetési fal mögé, a streamingplatformra „bújtatja”, felháborodtak a futballszurkolók, hogy miért kell mostantól fizetni azért, amit eddig ingyenesen néztek a közmédián. Persze az ingyenes ezúttal is relatív, tekintve, hogy az MTVA 2024-ben például 142 milliárd forintnyi állami pénzből működhet. Utóbbi adózónként és havonta mintegy 2500 forintot jelent a közös kasszába befizetett pénzből.
Holott Európában már nagyon kevés helyen érhető el térítésmentesen a sportjogok terén koronaékszernek számító Bajnokok Ligája – de erről kicsit később.
A magyar sportrajongók még csak most ismerkednek a sportstreaming jelenségével, itthon még nem terjedt el, hogy népszerű sporteseményeket televízió helyett streamingen lehet követni, ezért rengeteg olyan komment, hozzászólás érkezett a közösségi médiában, hogy sokallják a havi 2990 forintot – mai árfolyamon alig nyolc eurót – a prémiumszolgáltatásért, és inkább kalózoldalakon, illegális streameken próbálják nézni a meccseket.
A szurkolókon kívül a jogoktól megfosztott állami közmédia is dühöng, több sértett hangvételű közleményt, cikket publikált már a témában, legutóbb éppen „A nézők a vesztesei az RTL ámokfutásának” címmel közölt írást az MTVA égisze alá idén tavasszal bekerült Nemzeti Sport – amit egy az egyben átvett az m4sport.hu –, azt taglalva, hogy népharag zúdul a kereskedelmi csatornára, a közvetítések elérhetetlenek, és rendkívül kevés az előfizető. A sportlap szerint mindössze 11 ezer új előfizetőt hozott az RTL-nek a Bajnokok Ligája, ami öt százaléka az elvártnak. Erről viszont hivatalos, a csatorna által publikált adatok nem állnak rendelkezésre.
Az nem vitás, hogy a RTL hatalmas kockázatot vállalt azzal, hogy lényegében rálicitált a közmédiára, és vakliciten kihúzta alóla a jogokat, de a koncepció Európában, sőt szinte az egész világon már évek óta bevált, jól működő dolog. A kérdés már csak az, hogy a magyar piacon működképes-e a modell. Mert ahogyan a filmek, népszerű sorozatok szépen lassan átköltöztek streamingplatformokra, úgy a legnépszerűbb sportközvetítésekre is ez vár, néhány helyen pedig ez már végbe is ment.
Észak-Amerikában a profi amerikaifutball-, kosárlabda-, és jégkorongligának saját streamingplatformja van, havi szinten 15–20 dollár közötti előfizetési díjért, ami annyira bevált, hogy az amerikaifutball-rajongók kétharmada már az NFL Game Pass platformon követi a mérkőzéseket, nem a sportcsatornákon, amelyek heti szinten mindössze néhány meccset tűznek képernyőre.
De nem kell a tengerentúlig menni ahhoz, hogy bevált sportstreamingre bukkanjunk. Ahogyan azt már előbb jeleztük, alig találni olyan országot Európán belül, ahol a közmédia – a térségben ingyenesen – sugározná a Bajnokok Ligája legjobb meccseit. Mert ezen jogok birtoklása rendkívül drága, az eddigiekben itthon csak az éves szinten 142 milliárd forint közpénzből gazdálkodó közmédiának futotta rá. Érdekesség, hogy a hírek szerint az RTL három évre 12–13 milliárd forintot fizet a BL közvetítési jogaiért, ez éves szintre lebontva nagyjából négymilliárd forintot jelent. Ennek több mint a dupláját fizeti a közmédia a magyar labdarúgó-élvonal jogaiért. Utóbbi ismeretében megkérdőjelezhető a közmédia korábbi kijelentése, miszerint „a magyar adófizetők forintjaiból felelősségteljesen gazdálkodik”.
De mi a helyzet külföldön, ott is háborognak a futballszurkolók?
Európán belül évek óta jó bevált modell a sportstreaming, ezért a legértékesebb jogokat már rendre előfizetési fal mögé bújtatják. Lényegében itt ugyanarról van szó, mintha televíziócsomagra fizetnénk elő, havi szinten vállalunk néhány ezer forint többletkiadást, amiért prémiumtartalmakat kapunk cserébe, legyen szó netflixes filmekről, sorozatokról, vagy immár a Bajnokok Ligája legjobb meccseiről.
Az árazást nézve az RTL havi szűk háromezer forintos díja egyáltalán nem MAGAS, alig nyolc euró, ami párját ritkítja az európai piacon.
Németországban például a DAZN platformjára – amelyen a BL-meccsek futnak – havi szinten 30 euró az előfizetési díj, Görögországban a Cosmote Sport tartalmaiért hasonló árat kell kicsengetniük a sportrajongóknak, de a Sky vagy az Amazon Prime díjazása sem olcsóbb – amely több európai országban sugározza az elitsorozat mérkőzéseit. Amennyiben pedig nem sportstreaming, hanem televíziós csatorna birtokolja a jogokat, akkor sem lehet ingyenesen nézni a meccseket, mivel a kábeltelevízió-csomagoknak ugyanúgy havi előfizetési díja van, és azokban található meg a keresett csatorna (lásd idehaza a Sport TV működési modeljét).
Az ugyan igaz, hogy az RTL alig nyolceurós előfizetési díja eltörpül a külföldi streamingszolgáltatók díjazása mellett, de ezzel együtt hozzá kell tenni, hogy a magyar nettó átlagkereset az egyik legalacsonyabb Európában. Így Németországban például sokkal kevésbé esik nehezére a sportrajongónak kifizetni a 30 eurós havi díjat a DAZN-ra, mint itthon havi szinten néhány ezres többletkiadást vállalni a Bajnokok Ligája-meccsekért. Ezzel együtt persze a 2990 forintos előfizetés még mindig egyszeri étkezésünk árával vetekszik.
Annyi igaz, a magyar szurkolóknak még ismeretlen a helyzet, az RTL és a Bajnokok Ligája kapcsolata a sportstreaming első zászlóshajója itthon, de nem a kereskedelmi csatorna tette tönkre a futballkedvelők szórakozását, egyszerűen csak egy olyan piacra nyitott, egy olyan projektbe vágott bele, amibe itthon még senki korábban. Az pedig, hogy a sportstreamingnek van-e Magyarországon létjogosultsága, a következő hónapokban megmutatkozik az előfizetők számában. Főleg majd tavasztól, amikor kezdődik az egyeneses kieséses szakasz – minden bizonnyal Szoboszlai Dominikkel –, és a legjobb meccsekért, legnagyobb rangadókért ugyanúgy vállalni kell a többletkiadást.
(Borítókép: Getty Images)