Gyógyszer, gyerekjáték és fejenként legalább egy liter víz is legyen a kitelepítésre készülők veszélyhelyzeti csomagjában – tanácsolja a katasztrófavédelem. Nem kötelező a kijelölt befogadóhelyre menni, érdemes csoportosan közlekedni és nem megfeledkezni az áramtalanításról. Összeszedtük, amit tudni kell a kitelepítésről.
A legrosszabb forgatókönyv szerint előfordulhat, hogy csak Budapesten, a III. kerületi Csillaghegyen mintegy 55 ezer embert ki kell telepíteni – mondta Tarlós István főpolgármester csütörtök reggel. Orbán Viktor miniszterelnök emellett számos más települést is megnevezett, ahol elképzelhető, hogy evakuálni kell.
Hasonló nagyságrendű kitelepítés Budapesten még nem történt az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságtól kapott tájékoztatás szerint. Az OKF közölte azt, hogy az utóbbi évek legnagyobb árvizes kitelepítése 2001-ben volt, akkor a Tisza áradása miatt 12 ezer embernek kellett elhagynia az otthonát.
Győrújfalun akár 1424 embert érinthet a kitelepítés, Komáromban 11 345 embert, benne egy teljes kórházat. Táton 5057, Tahitótfalun 1417 Szentendrén 873 fő kitelepítése is elképzelhető. Emellett szerdán már volt kitelepítés Esztergomban, és szintén szerdán jelentették be, hogy Budafokon több mint kétszáz embert kell majd evakuálni. Lehetséges, hogy Pócsmegyeren, Szigetmonostoron is százaknak kell elhagyniuk otthonaikat.
A katasztrófavédelem azt is bejelentette, hogy ha tömegeknek kellene elhagyniuk az otthonukat Budapesten, akkor a Hungexpo területén szervezték meg az ideiglenes szállást.
A Hungexpóra menni nem lesz kötelező, alapesetben a kitelepített emberek oda mennek, ahova akarnak, csak az a lényeg, hogy hagyják el a veszélyeztetett területet. A katasztrófavédelmi törvény végrehajtási rendelete szerint „lehetővé kell tenni, hogy a lakosság a lakóhelyét saját közlekedési eszközével hagyja el és a veszélyeztetett területen kívüli, általa megválasztott helyre távozhasson”, de lehetnek kivételek, mert a rendelet úgy fogalmaz, hogy „amennyiben az a kitelepítés végrehajtását nem akadályozza”.
A kitelepített lakosság a jogszabály szerint „elsősorban befogadó intézményben vagy személyek elhelyezésére szolgáló épületben, illetve szükségtáborhelyen helyezhető el”, de ha ilyen nincs elég, ezek hiányában „a kitelepítettek a lakosságnál is elhelyezhetők”. A jogszabály szerint törekedni kell arra, hogy családokat ne szakítson szét a kitelepítés, a családtagokat lehetőleg ugyanott kell elhelyezni.
A kitelepített embereket nyilvántartásba kell venni. Felveszik a természetes személyazonosító adataikat, a lakhelyüket és az ideiglenes tartózkodási helyüket. A regisztráció azonban különleges esetekben, ha „elháríthatatlan kárral vagy veszéllyel járna”, mellőzhető.
Kitelepítéskor a hátrahagyott területen a rendőrség feladata őrizni az ott maradt ingó és ingatlan vagyont. A gyógyszertárakat fokozottan őrzik, legalábbis a rendelet szerint a polgármester egyik feladata, hogy intézkedjen erről. Ha a rendőrség egymaga kevés az őrzésre, a katasztrófavédelemért felelős miniszter kezdeményezheti a honvédelemért felelős miniszternél a Magyar Honvédség erőinek fegyver nélküli közreműködését.
Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság honlapján közzétették, mik a magatartási szabályok kitelepítéskor. A legfontosabbak ezek közül:
A katasztrófavédelem arra is ad tanácsot, mi legyen ebben a veszélyhelyzeti csomagban. Könnyen szállíthatónak, legfeljebb 20 kilósnak kell lennie. Itt a lista, mit pakoljon, ha várhatóan hosszabb ideig, legalább egy éjszakáig tart a kitelepítés.
A jogszabályok alapján nem egyértelmű, a gyakorlatban mi történik azokkal, akik ellenállnak a kitelepítésnek. A katasztrófavédelmi törvény és a végrehajtási rendelete egyáltalán nem fogalmaz világosan, csak annyi áll bennük erről, hogy kitelepítéskor „a kötelezés ellenére lakóhelyén maradó személlyel szemben” a rendőrség „intézkedést foganatosít”. Hogy mit jelent ez az intézkedés, nincs a törvényekben, az Index által megkérdezett jogvédők sem tudták.
"A rendőrség az arányosság, fokozatosság és szükségesség elveit szem előtt tartva a hatályos jogszabályok szerint jár el, a Rendőrségi törvényben, illetve a szolgálati szabályzatban rögzítettek szerint" - válaszolt az ORFK Kommunikációs Szolgálata arra a kérdésünkre, hogy milyen rendőri intézkedésekre kerülhet ilyen esetben sor. Egyértelmű igen választ adtak ugyanakkor arra, hogy kényszeríthető-e valaki kitelepítés elrendelése után lakóhelye elhagyására.
Igennel felelt az ORFK arra is, hogy ki tudják-e ezt kényszeríteni a rendőrök, alkalmazhatnak-e fizikai erőt. "Igen, figyelembe véve a rendőri intézkedésre vonatkozó arányosság
követelményét" - válaszolták.