A kormány kötelessége kivizsgálni a gyanús ajánlásokat, és az igazságügy- és a belügyminiszternek meg is van a lehetősége a vizsgálat lefolytatására a központi nyilvántartásban meglévő aláírásminták alapján, jelentette ki az MTI szerint Tóbiás József szocialista frakcióvezető-helyettes. Felidézte, hogy a paksi választási bizottság egyik tagja is megtalálta adatait és hamisított aláírását egy olyan íven, amelyet nem írt alá. A PM-es Karácsony Gergely arról beszélt, hogy a kormány az ajánlási rendszer átalakításával bizniszpártokat, zavaros hátterű és kétes erkölcsű embereket szabadított rá a választókra.
Percről percre a választási kampány hírei, a választási eredmények az Indexen. Minket olvasson, ha mindent tudni akar arról, milyen lesz az új parlament.
A hódmezővásárhelyi egyéni mandátumért az LMP az ismert humoristát, Nagy Bandó Andrást indítja. Szerint az egyik oldal túl tökös, a másik meg túlzottan töketlen.
Gyöngyös polgármestere, Faragó László is aláírta a város jobbikos országgyűlési jelöltje, Vona Gábor ajánlóívét, méghozzá egy tévéstáb kamerája előtt. A dolog szépséghibája, hogy Faragó fideszes – vagyis már csak volt: a párt ugyanis megorrolt rá az akció miatt; Rogán Antal frakcióvezető azt mondta, hogy Faragó ezzel elvesztette a Fidesz bizalmát, és nem számíthat arra, hogy az őszi választáson ismét fideszes támogatással indulhat majd a polgármesteri posztért. Faragó úgy reagált, hogy ő nem tagja a pártnak, de a fideszes jelöltet is támogatta, Vona Gábort és szüleit viszont csaknem harminc éve ismeri, ezért írt alá neki is.
Egy, a kormányközeli civilek, a CÖF plakátján lévő bohócfigurát idéző ruhájú személy támadta meg Bajnai Gordont február elején Hatvanban. A közel 190 centi magas férfi esernyőt lóbálva fenyegette a fórumra érkezőket, majd megpróbált ráugrani a volt miniszterelnökre.
A választási kampány eddigi legnagyobb botránya az MSZP-alelnök Simon Gábor nevéhez fűződik: a politikusról kiderült, hogy egy osztrák számlán 240 millió forintnyi, a vagyonnyilatkozatában fel nem tüntetett megtakarítása van. Simon felfüggesztette párttagságát és valamennyi, a pártban betöltött tisztségét, a választáson sem indulhat, a XVIII. kerületi (budapesti 15. választókörzeti) mandátumért Kunhalmi Ágnest küldi helyette harcba a baloldal. Simont gyanúsítottként hallgatta ki az ügyészség, miatta Mesterházyt hetekre kivették a kampányból.
A miniszterelnök 2008-ban egy titkos orosz megállapodást bírált, Bajnai magyar hangnak használta az Együtt eddigi legkreatívabb választási fogásában.
A február 20-i adatok szerint már 6900-an jelentkeztek külképviseleti szavazásra a magyar nagykövetségekre, illetve konzulátusokra. A külképviseleti szavazásra jelentkezők végleges számát a választást megelőző 8. napon, azaz március 29-én tudják majd megállapítani.
Emellett ő volt az első baloldali jelölt, akit nyilvántartásba vettek.
Összeomlott a választások lebonyolítására kiépített informatikai hálózat. Csak a szerencsén múlott, hogy a helyi választási irodákban az aláírásgyűjtő hét első napján ki tudták nyomtatni a képviselőjelöltek aláírásgyűjtő íveit. A fővárosban körlevélben értesítették a jegyzőket, hogy az anyakönyvi nyilvántartó rendszer használatával próbálják meg megoldani a jelöltállítással kapcsolatos feladatokat.
Február elején egy olyan videó került fel a Youtube-ra, amely a választási iroda szavazásra mozgósító felvételének tűnt, de az erősen fideszes kampányfilm-jelleget öltött, többek között Orbán Viktor is felbukkant benne. A Nemzeti Választási Iroda azt közölte, hogy a filmhez nincs köze, a nevével és a választás.hu webcímmel visszaéltek, amikor azt a videón feltüntették. Ennek ellenére nem kezdeményeztek vizsgálatot és nem tettek feljelentést az ügyben.
A budapesti 8. számú egyéni választókerületben, Zuglóban indulna parlamenti mandátumért Horváth András volt NAV-munkatárs, az áfabotrány kirobbantója, aki azt mondta, sokáig vacillált, mielőtt az indulásáról döntött. Ebben a körzetben indul a fideszes Papcsák Ferenc és a korábbi MSZP-s tagtoborzási ügyekben ismertté vált Tóth Csaba.
Egyből a jelöltállítás első napján adminisztratív problémák nehezítették a baloldali Összefogás dolgát: ajánlóíveiket több körzetben is elrontották, így késve indult az aláírásgyűjtésük.
A korábbiaktól eltérően nem kell 750, hanem elég 500 választópolgár támogatása is ahhoz, hogy valaki egyéni jelölt legyen. Ráadásul egy-egy szavazó több jelöltet is támogathat. Az első héten 240-en jelentkeztek be egyéni jelöltnek, közülük 170-et regisztráltak. A Fidesz-KDNP és a baloldali Összefogás mellett hét szervezetnek vannak nyilvántartása vett egyéni jelöltjei, köztük az SMS-nek és a Macsepnak is.
A miniszterelnök február 16-i évértékelőjének a lényege a rezsicsökkentés volt, de emellett köszönetet mondott Schmitt Pálnak és beszélt Magyarország megfiatalodásáról is.
Február 15-én tartott évértékelőt Gyurcsány Ferenc. A DK enöke eleinte önkritikus volt, de aztán Orbán Viktort mondta el mindennek, többek között álnok, erőszakos gyarmatosítónak.
A parlamenti pártok elnökei és listavezetői közül Vona Gábor az egyetlen, aki vidéki egyéni mandátumot akar szerezni: a gyöngyösi és pétervásárai körzetben indul. A Jobbik listájára Gaudi-Nagy és Zagyva György Gyula már nem került fel, az Új Magyar Gárda főkapitánya viszont igen.
A gyurcsányista politikusnőt négy éve Karcagon verte bucira a fideszes Varga Mihály. Idén egyikük sem a karcagi mandátumért indul: Varga átigazolt a biztos befutó mandátumot jelentő budapesti II. (és részben III.) kerületbe, a 4. számú választókörzetbe, míg Karcagon Fazekas Sándor agrárminiszter indul. Vadait a pletykák a biztos befutó angyalföldi (7. számú), majd a VI.-VIII. kerületi (5. számú) választókerülettel is hírbe hozták, végül Esztergomban indul Völner Pál ellen.
A szocialista párti Hiszékeny Dezső a legesélyesebb arra, hogy egyéni mandátumot szerezzen a baloldali Összefogásnak az április 6-i választáson. Ezt állítja legalábbis a Republikon Intézet, amely január végén a baloldal 106 egyéni választókerületi jelöltjét állította sorba aszerint, hogy hol van a legnagyobb esélyük a győzelemre, és hol a legkisebb.
A január végén, február elején, a baloldali Összefogás létrejötte után publikált első közvélemény-kutatások szerint a Fidesz támogatottsága kényelmes, akár újabb kétharmados parlamenti többséget eredményezhet. Arról megoszlott a felmérések eredménye, hogy az LMP bejuthat-e vagy sem a parlamentbe.
Fidesz | Összefogás | Jobbik | LMP | |
Nézőpont | 46 | 26 | 10 | 4 |
Ipsos | 51 | 33 | 13 | 2 |
Medián | 52 | 30 | 14 | 2 |
Tárki | 48 | 35 | 14 | 2 |
Századvég | 51 | 28 | 14 | 6 |
Rogán Antal havi 70-100 ezer forintot, a Bajnai Gordon Facebook-profilját kezelő Együtt-PM „néhány százezer forintot”, míg Papcsák Ferenc alkalmanként „pár tízezer forintot” költ a facebookos megjelenései szponzorálására. Mesterházy Attila MSZP-elnök, a baloldali Összefogás miniszterelnök-jelöltje nem árulta el, mennyit szán erre.
Az LMP január 25-én tartott jelöltállító kongresszust. A párt húsznál több női jelöltet indít egyéniben, és mind a 106 körzetben versenybe száll a mandátumért. Schiffer András a budapesti belvárosban, a főváros egyetlen Dunán átnyúló, 1. számú körzetében indul egyéniben.
Január 14-én dőlt el, hogy beveszik a baloldali együttműködésbe Gyurcsány Ferenc pártját, a Demokratikus Koalíciót, amit a tavaly nyáron Bajnai Gordon és Mesterházy Attila megállapodásával még kihagytak volna a megállapodásból. A később Összefogásnak nevezett baloldali társulásba bevonták Fodor Gábor liberális pártját, majd Bokros Lajos Modern Magyarország Mozgalma is jelezte, hogy támogatja őket. Az Összefogás név ellen a Szepessy Zsolt fémjelezte Összefogás Párt néhány napon belül bejelentette tiltakozását.
Az idei választás sok tekintetben eltér az eddigi hattól:
Az államfő január 18-án egy, az MTI-nek kiadott közleményben hozta nyilvánosságra a választás időpontját. Áder János már korábban jelezte, hogy rövid kampányt szeretne. Az időpont nem volt meglepő, korábban fideszes politikusok elszólásaiban már előjött ez a dátum.