A Fidesz a tavaszi választások után több ponton átírta az önkormányzati törvényt. A változások egy része, például a fővárosi közgyűlés összetételének átalakítása egyértelműen azt a célt szolgálta, hogy a kormányerőt helyzetbe hozza az önkormányzati választáson. A törvényt élesen kritizálta, és Alkotmánybíróságon is megtámadta az ellenzék.
Az AB azonban július 21-én kihirdetett határozatában a törvény alkotmányosnak minősítette. A döntés azonban meglehetősen szoros szavazással született meg, Paczolay Péter, a testület elnöke nagyon súlyosan támadta a többi bírót. Azt írta, hogy „az Alkotmánybíróságnak különös felelősséggel, az alkotmányos szempontok kizárólagos érvényesítésével kellett volna döntenie”.
Alacsony részvétel mellett rendben zajlottak az önkormányzati és a nemzetiségi választások. Tarlós István megőrizte helyét Budapesten, Szegeden negyedik ciklusát kezdheti meg a szocialista Botka László, és Miskolcot is megtartott a fideszes Kriza Ákos. Az ellenzéknek Budapesten 5 polgármestere lett, és 5 kerületben szerzett többséget. A Jobbik 13 polgármestert ad az országban, köztük Ózdon, Tapolcán és Tiszavasváriban.
Szombat este nyolc körül Alcsútdoboz határában elgázolták Váradi Andrást, a földjétől megfosztott alcsútdobozi juhászt, ellenzéki polgármesterjelöltet. A rendőrség még szombat éjjel közölte, hogy Váradi nem élte túl a balesetet.
Áder János köztársasági elnök július 23-án írta ki az önkormányzati választási időpontját október 12-re. Az elnök az időpont kitűzésével megvárta az Alkotmánybíróság döntését az önkormányzati törvényről, melyet az ellenzék kérésére vizsgáltak meg.
A választási iroda adatai szerint összesen 59 197 jelölt van az idei választásokon. Egyéni válastztókerületben 8269-en indulnak, a 10 000 fő alatti települések kislistás jelöltjeinek száma 35 783, polgármesterségre 8006-an pályáznak, a területi kompenzációs listákon 7139 jelölt szerepel.
Megkezdjük a közvetítést az önkormányzati választásokról. Reméljük, nem marad le semmiről, ha minket választ.