Simicska Lajos a napokban bejelentette, hogy Veszprémben az időközi választáson a Fidesszel szemben is hajlandó lenne indulni, illetve hogy megfontolja. Ön szerint mi vezetett ide?

Tőle kell megkérdezni, mert én nem befolyásolom Simicska úr nyilatkozatait. Mi egész biztosan fogunk indítani jelöltet, és azt szeretnénk, hogy nyerjen.

Mostanáig a miniszterelnök és Simicska Lajos közti feszültségeket a hivatalos kommunikáció vagy a megkérdezett politikusok azzal ütötték el, hogy ez nem létezik, a sajtó fikciója. De ha Simicska valóban indul, pláne, amikor a kétharmad a tét, akkor az teljesen egyértelmű jel, hogy itt konfliktus van.

Értem. Engem mindenesetre akkor kellene kérdezni, ha én nyilatkoztam volna azt, hogy elindulok Veszprémben.

Akkor erről nincs is álláspontja?

Találgatásokba nem szeretnék belemenni. Nyilvánvaló, hogy van adott ügyekben vita a Fidesz és Simicska úr között, de ez inkább csak alátámasztja azt, hogy hosszú éveken keresztül mégiscsak rosszul olvasták, magyarázták a Fideszt azok az elemzők, akik úgy állították be, hogy a párt egy oligarchák által befolyásolt szervezet, akiknek a parancsait végrehajtja, és sosincs vita. Most kiderült, hogy ez nem így van.

Legalábbis most nincs így. És egyébként mi a vita lényege?

Mi a gazdaság- és társadalompolitikánk szempontjából fontos, a nemzeti érdekeknek megfelelő lépéseket akkor is meglépjük, ha adott esetben ez mégoly Fideszhez közel álló üzleti köröknek nem is tetszik. Lásd az agrártámogatási rendszer. Ezzel érdeksérelmet okoztunk mindenkinek, aki egyébként nem a kis vagy közepes, hanem a nagy agrárvállalkozások világában él.

Tehát főleg az agrártámogatás miatt van feszültség?

Amiatt is. Van más is, ami természetesen másokat is, nem csak Simicskát érinti, például a reklámadó. A közteherviselést igyekszünk kiterjeszteni, és a szektorális különadókkal mindenki számára világossá tenni, hogy a magyar állam finanszírozásában mindenkinek van feladata, ez alól senki sem húzhatja ki magát. Közben azok a cégek, amelyek a legnyereségesebbek a reklámágazatban, különböző adóoptimalizálási trükkökkel Magyarországon lényegében alig fizetnek adót. Lásd Juncker bizottsági elnök és az általa korábban vezetett Luxemburg adózási botrányát. Arra gondoltunk, hogy a reklámadóval ezt meg lehet fogni. Csányi Sándorral együttműködünk a magyar labdarúgás fejlesztése érdekében, de biztos nem örült a banki különadónak. Sőt, az összes Fidesszel szimpatizáló bankár nem örült ennek. Ebből látszik, hogy sokan félreértik a Fidesz működését vagy a Fideszt vezető politikusok beállítottságát. Ez a vita most felszínre került, és van meghökkenés.

A Fidesz–Simicska-vitán minisztériumokban és a Magyar Nemzetben is állások múltak.

Ha az ember túlzó lényeglátásban szenved, tehát képes mindent mindennel összefüggésbe hozni, akkor egy minisztériumi kettes portás áthelyezése is magyarázható egyfajta Fidesz–Simicska-nézőpontból, de azért általában ezek a döntések sokkal összetettebbek. Az egy nagyon egyszerű logika, hogy az összes Simicska-ember ki, az összes Varga-, Seszták-, Lázár-, Kósa-, Rogán-ember meg be. Hát ez nincs így. A Fidesz egységes szervezet, és tudja kezelni ezeket a vitákat. Ha a demokráciában egy politikai eliten belül vita van, az kifejezetten örömteli.

A legújabb lépések és az arra reagáló tüntetések, az „Orbán, takarodj!”-ig vagy fújolásig menő fellépések generáltak vitát a Fideszen belül?

Mire gondol?

Például a netadóra.

Vannak elképzeléseink, elmondjuk őket. Ha azt látjuk, hogy nem jók, nagymértékben nem egyeznek a választók többségének véleményével, akkor visszavonjuk őket. Többször is tettünk már ilyet. Lásd a nőknek adandó plusz szavazati jog a 18 év alatti saját gyermekeik vagy az örökbe fogadottak után. Kétharmadunk volt, meg tudtuk volna szavazni? Meg. Megszavaztuk? Nem. Miért nem? Mert láttuk, hogy a választók többségének ez nem tetszik. Itt a távközlési adó kiterjesztése. Bár egyáltalán nem a felhasználóknak kellett volna fizetni, hanem a szolgáltatóknak, mégis láttuk, hogy nagyon rossz a fogadtatása, ezért visszavontuk. Ez teljesen normális. Biztos vagyok benne, hogy zömmel nem a Fidesz-szavazók tüntettek most, hogy „Orbán, takarodj!”. Akik tüntettek, a választásokon is a Fidesz ellen ikszeltek, nem? Mi a meghökkentő? Hogy nem változott a véleményük április 6-a, május 25-e meg október 12-e óta? Miért változott volna?

Tehát akik tüntettek, azok ellenzéki szavazók voltak? Sőt, külföldi államok által felheccelt...

Valószínűnek tartom, hogy a tüntetők többségét azok tették ki, akik nem a mi szavazóink. Vagy ön szerint a Fidesz-szavazók tüntettek azzal, hogy „Orbán, takarodj!”? Nem valószínű. De felvázolhatjuk holisztikusan, hogy kik lehettek ott. Olyanok, akik nem vettek részt a választásokon, most ébredtek meg, és valamilyen módon szeretnék a politikai véleményüket elmondani. Olyanok, akik egyébként mindegyik választáson részt vettek, mindháromszor olyan pártra szavaztak, amelyik vereséget szenvedett, és emellett kitartanak. Olyanok is lehetnek, akiket nem érdekel ez az egész, de hallották, hogy van internetadó, és azt mondák, hogy na, ez nem kell. Olyanok, akik egyébként különböző kvázi politikai, magukat úgymond civilnek mondó szervezetben vannak, és különböző, a civil szférának juttatott pénzekből kormányellenes küzdelmet folytatnak. Egy demokráciában az, hogy tüntetés van, nem meglepő. És büszke vagyok rá, hogy szemben egy gyurcsányi demokráciával, ahol belelőttek a tömegbe, amikor mi kormányzunk, szabadon tüntethetnek, elmondhatják a véleményüket, még meg is hallgatjuk őket, sőt, képesek vagyunk a döntéseinket változtatni. A Fidesz-székházba betörni, törni-zúzni pedig nem kell.

A második, kétharmados többséget eredményező választás után a társadalomban van egy igény arra, hogy valamiféle konszolidáció, megnyugvás jöjjön. Ehhez képest a kormányzás láthatóan továbbra is erősen konfliktusos, úgy hoznak meg nagyon húsba vágó döntéseket, hogy lényegében sem a szakmai, sem a társadalmi szervezetekkel nem egyeztetnek, és részben ez generálja azt a népszerűségvesztést és a tiltakozóhullámot.

Most elmondott egy sztereotípiát, amit én hadd vitassak. Először is, a Fidesz az első ciklusban meglehetős vehemenciával és határozottsággal alakított át nagyon jelentős társadalmi rendszereket. Ehhez képest az április 6-i választáson egy olyan győzelmet aratott, ahol újra kétharmaddal nyert.

Bár jóval alacsonyabb választói támogatással, és a választók többsége otthon maradt, vagy nem önökre szavazott.

2010-ben a Fidesz kivételes politikai helyzetben, rendőrattak, őszödi beszéd után, kormánybukás, csődhelyzet után, soha nem látott mértékű győzelmet aratott. Kétségtelen, ehhez képest minden győzelmünk vélhetően kisebb arányú, így a 2014-es is. Ebből kiindulni azonban éppen olyan megtévesztő, mintha a Németország–Brazília 2014-es foci-világbajnoki elődöntő 7-1-es német győzelme után egy hasonló, de csak 4-1-es német siker esetén bírálni a németek szövetségi kapitányát, hogy ez bizony így gyenge... Újra jelentős többséggel nyertünk. Ez azt mutatja, hogy az emberek meghatározó része azzal értett egyet, amit csinálunk, és nem azzal, amit mások vélelmeznek, hogy csinálnunk kellene. Az ellenzék ráadásul azt mondta, hogy aki otthon marad, az is a Fideszre szavaz. A társadalom igényeire sokan szoktak hivatkozni, hálás is, mert nem kéri ki magának. Ön tudna azzal valamit kezdeni, hogy szerintem az Indexnek figyelemmel kell lennie azokra a milliós tömegekre, akik egyáltalán nem olvassák?

Az Index egy újság, nincs befolyása azoknak az életére, akik nem olvassák. Az önök által alkotott jogszabályok azonban mindenkire vonatkoznak. Aki nem szavazott önökre, azt is érinti, ha nem fog tudni vasárnap vásárolni.

Valóban, a politikának, nekünk, mindenkire tekintettel kell lennünk, még azokra is, akik el sem mentek szavazni. Az Index természetesen azt ír, amit akar, legfeljebb azon bánkódhat, hogy hányan nem olvassák. Az persze más kérdés, hogy azt, aki olvassa, hogyan befolyásolja, hogyan informálja. De nem szabad a hasonlatokat túlhajtani.

Egyeztettek a szakmai szervezetekkel a netadóról, a vasárnapi nyitva tartásról vagy a banki elszámoltatásról? Mert szerintük nem.

Ez egy másik sztereotípia, hogy a Fidesz nem egyeztet senkivel. Ez nem igaz. Nem szól másról az életünk a devizahitelek felszámolása és az egész bankelszámoltatás kapcsán, mint hogy egyeztetünk. Öt éve, folyamatosan. Én magam is több egyeztetésen vettem részt a kezdet kezdetétől. Hitelesekkel, bankokkal, a nemzetközi szervezetekkel, tárgyaltunk az unióval, azokkal az államokkal, amelyeknek a honi pénzintézetei jelentős mértékben jelen vannak a magyar piacon. Az más kérdés, hogy az egyeztetések után a szervezetek vagy egy részük nem ért velünk egyet.

Amikor bejelentették a netadót, és kezdte mindenki felfogni, hogy miről van szó, próbáltuk reagáltatni a távközlési cégeket. Nem hogy nem hallottak róla, de úgy kellett magukat összeszedni a sokkból, amikor mondtuk, hogy mi van a törvényjavaslatban. Úgy keresték rá a cégen belül az embert, aki hirtelen nyilatkozni tudott, hogy mit jelent ez nekik.

Van internetszolgáltatók szövetsége mint szervezet? Csak kérdezem. Mert Bankszövetség van.

Egyeztettek a távközlési cégekkel, vagy sem?

Természetesen egyeztettünk a szolgáltatók egy részével, nyilván nem mindenkivel, hisz rengeteg a szolgáltató. Azt, hogy a távközlési adó kiterjesztésén dolgozunk, jó néhányan tudták. Van távközlési cég, amelyik stratégiai partnere a kormánynak. Sőt, a beterjesztés után is folyt egyeztetés – hiszen mi történt? Nem vezettük be az kiterjesztést, becenevén a netadót, hanem megfogalmaztunk egy javaslatot, azt írásban rögzítettük, beterjesztettük a parlament elé. A parlament az, ahol ezeknek az egyeztetéseknek egy része zajlik, a javaslatokkal kapcsolatos véleményeket el lehet mondani, szakbizottsági ülések vannak, szakértők, meghallgatások. Maga a parlament is egy egyeztetési fórum, nem?

Régen létezett törvény-előkészítő szakasza a jogalkotásnak, ami megelőzte a törvények beterjesztését.

Tisztázzunk valamit. Most konkrétan a semmiről beszélgetünk, mert biztos észrevette, hogy nincs netadó, a távközlési adót nem terjesztettük ki.

Most a döntéshozatal módjáról beszélgetünk.

Nincs netadó. Leszavaztuk, magyarul mégiscsak jól működik a rendszer, mert különböző algoritmusok alapján, de felvetettünk egy kérdést, megválaszolták a választók, az érintett szervezetek, mi meg levontuk a konzekvenciát.

Tehát az a válasza, hogy nem erőpolitizálás zajlik, hanem valódi társadalmi egyeztetés?

Azt mondom, hogy a kép rendkívül tarka. Itt van az a dolog, hogy nyitva tartsanak-e vasárnap a boltok, vagy nem. Tudja mióta folyik ez a vita? Négy vagy öt éve! Ha valamit már ezerszer egyeztettünk, az biztos, hogy ez az. Mármint nem mi, a KDNP, mert hogy az ő javaslatuk. A kép rendkívül tarka.

Az internetadónál például az terjedt el, hogy az Orbán ötlete volt. Volt belső vita?

Nincs internetadó. Nem szeretném a miniszterelnök jelentőségét kisebbíteni, de az internetszolgáltatók megadóztatásának a kérdését én az európai uniós országok különböző fórumain sok éve hallom. Ezt Orbán Viktornak tulajdonítani erős túlzás.

Mikor volt az utolsó konfliktusa Orbán Viktorral, amikor ön nagyon hangsúlyosan más véleményt képviselt egy fontos ügyben?

Ezt úgy kell elképzelni, mint bármelyik vitát egy munkahelyen. Ott sem mindig a főnöknek van igaza, de az a jó és sikeres vezető, aki hallgat más véleményekre. Ha Orbán Viktor nem ilyen lenne, nem maradhatott volna meg európai jelentőségű politikusként immáron 24 éve. Az autokraták jóval hamarabb elvéreznek. A határozottság és a karizmatikusság éppúgy belefér a demokráciába, mint a pipogyaság vagy a karakter gyengesége. Egy konkrét eset. Én vagyok a 2021-es vizes világbajnokság szervezőbizottsági elnöke, és tettem egy javaslatot arra nézve, hogy milyen intézményi-szervezeti keretben kellene ezt csinálni, nem olyanban, mint amit a kormány javasolt, ő pedig azt mondta, hogy jó, dolgozzam ki, vitassuk meg. Most ez egy vita vagy nem vita?

Konfliktust, komoly véleménykülönbséget fel tud idézni?

Azt kérdezi, hogy mikor vágtunk legutóbb egymás fejéhez virágcserepet? Sose. Például abban nem fogunk tudni egyetérteni a miniszterelnökkel, hogy kinek kéne labdarúgó-bajnokságot nyerni. Nem is kérdés, hogy a Lokinak!

2007-ben a vesztett választás után volt egy beszólása, amikor azt mondta, hogy Orbánból vezér már nem lehet.

Pontosabban azt mondtam a Napkeltében 2006 tavaszán, hogy hacsak az ég a földdel egybe nem válik, akkor nehezen tudom elképzelni, hogy Orbán Viktor miniszterelnök-jelölt legyen. Biztos észrevették, hogy az ég a földdel egybevált, a szónak a szoros értelmében. Mert a nyolc év kormányzás után a szocialisták mindent összeromboltak, amit csak el lehet képzelni, és Magyarországot egy tökéletes morális, társadalmi, gazdasági, költségvetési csődhelyzetbe hozták.

És azt nem érzi problémának, hogy az a korrupciós stigma, ami mondjuk a Gyurcsányékra úgy rájuk égett, az most kezd a Fideszre is? Elég erősen ez a vád a tüntetéseken. Trafikügy, földbérletügy, közbeszerzések, egy olyan tünet és problémahalmaz, ami minősíti ezt a kétharmadot.

Nézzünk meg egy obligát példát korrupcióügyben, az Egyesült Államok korrupciós vádjait. Mondja már meg nekem, hogy annak mi a konkrét tartalma!

Most hadd mi kérdezzünk öntől.

Tudja, miért nem tudja senki megmondani? Mert nincsen. Mert nincsen konkrét tartalma. Most ön mit kezd azzal, hogy ha azt mondják valakire, hogy becstelen? Ha nem mondják meg, hogy miért, akkor ez csak egy sima aljasság. De ha elég gyakran mondják, mások is, és sohase kérdeznek vissza, akkor ragad. Tisztára mint az ötvenes években a vád, hogy valaki opportunista vagy éppen retrográd. Ezek a stigmák, így keletkeznek.

De például a föld- meg a trafikügy, az nem stigma. Az, hogy zömében a Fideszhez lojális emberek kaptak földbérleteket, a trafikkoncessziókat...

Most akkor szedjük szét. A trafikpályázatok durván egyötödét virtigli szocialistákhoz közel álló emberek kapták.

A trafiktörvény tervezetét a jogszabályt beterjesztő Lázár János barátja, a Continental dohánygyár elnöke, Sánta János számítógépén írták. És a törvény, ahogy az Index is bemutatta, épp a Continentalnak kedvez az összes dohánygyár közül a leginkább. Ez egy kicsit problémás történet, nem?

Hát, ha annyira problémás, nézzük meg, hogy ez hogy működik. Például a különböző lobbiszervezetek és érdekeltek szakmányban küldik el a képviselőknek – nekem is van egy csomó ilyen – azokat a javaslatokat, amiket nyilván az ő számítógépeiken írtak, és amelyek utána adott esetben még a parlament elé is képesek bekerülni. Most akkor ez mit jelent?

Tehát volt más törvénytervezet is, amit lobbiszervezet írt, és bekerült a parlamentbe?

Nem ezt mondtam.

De, most mondta.

Várjon egy kicsit. Mit jelent az, hogy írt? Hogy egy szövegváltozatot előállítottak egy számítógépen? Vagy pedig azt fogadta el a parlament szó szerint, amit előállítottak azon a számítógépen? Mert az kizárt. Át kell írni, meg kell fontolni, van egy csomó módosítás. Van úgy, hogy az egészet elvetjük, sőt, az ellenkezőjét fogadjuk el. Ez is az ön által kérdezett egyeztetés egyik eleme.

Tényleg úgy születik a jogszabály, hogy egy lobbista leír egy neki kedvező törvényszöveget, ami mellesleg még őt kedvező helyzetbe hozza, és azt önök beterjesztik?

Nem. A törvények 90 százaléka kormány-előterjesztésből születik, a többi képviselői indítvány. A lobbiszervezetek a törvényalkotás minden szakaszába szeretnének belefolyni, az előkészítésbe is, szöveggel, javaslattal, véleménnyel. Képzelje el, sok lobbiszervezet ír konkrétan szövegszerű javaslatokat, amit a képviselőknek el is juttatnak, bár ezek színvonala vegyes.

Azt mondja, hogy azokból nem lesz törvény?

Csak akkor, ha jó a javaslat, ha valóban közérdek, vagy fontos, részcsoportokat érintő ügy, ami kedvező hatású.

Akkor mondjon még példákat a dohánytörvényen kívül, ami ugyanígy lobbiszervezetnél készült.

A legkülönbözőbb adót érintő jogszabályok esetében a különböző szövegszerű javaslatokat az adószakértőktől, lobbistáktól kezdve lefelé, felfelé mindenki elküldi a képviselőknek. Tényleg rengeteg ilyen van.

És ezekből jogszabály lesz?

Nem. Ezek vélemények, éppen úgy, ahogy egy tüntetésen vagy egy aláírásgyűjtés esetében is szoktak javaslatot tenni, csak azok formai szempontból mások. Ne legyen internetadó, skandálták sokan. Persze így erről nem lehet szavazni, ezért elküldték írásos formában is.

Azt gondoltuk, normális esetben nem törvénytervezetet küldenek, hanem javaslatokat, a jogszabálytervezet szövegét viszont a szaktárcák, vagy a képviselők írják, mérlegelve, hogy a lobbista javaslata a köz javát szolgálja-e.

Az a lényeg, hogy a közjó, a közérdek érvényesüljön. Ehhez képest az ötletgazda másodlagos, de van, amikor szó szerint már módosító indítványként megformázott javaslatokat küldenek. De visszatérve a trafikügyre. A magyar emberek egy reprezentatív csoportjában valószínűleg egyötöd szocialistát talál, háromötöd fideszest, talál benne jobbikost, függetlent, közömböst. Ha a trafikbérlők politikai kötődését megnézi, akkor majdnem pontosan lefedik az akkori politikai közvéleményt. Ebből mi következik? Hogy politikai korrupció van, vagy a trafikbérlők politikai véleménye tükrözi a magyar társadalom általános véleményét? A lényeg az, hogy bővült a foglalkoztatás, mert azonos forgalomra a trafikok sokkal több embert alkalmaznak, mint a multik, és csökkent a dohányzás is. De beszélhetünk a földügyről is. Engem állandóan azzal ostromolnak, hogy mindig a szocialisták kapnak földbérletet.

Mészáros Lőrinc és Flier János esetében aligha áll fenn ez a probléma.

Igaz, de az is biztos, hogy a tedeji volt állami gazdaságot birtokló szocialista família esetében pedig fennáll. Na most akkor ebből mi következik? A szocialisták uralják az államigazgatást? Nem. Az következik belőle, ami a lényeg, hogy volt ezer hektár, amit bérelt Nagyrábé és Kaba környékén egy pesti ügyvéd, ezt most 35 helyi gazda bérli. Van közöttük ilyen is, olyan is.

Ezt nem egészen értem.

Az összfolyamatot nézze. Sokkal több kézben van adott nagyságú földterület, mint korábban, igaz, kisebb egységekben. Kisebbek a birtokok, de még értelmes nagyságúak ahhoz, hogy középgazdaságot lehessen rajtuk működtetni. Az ezeket bérlők jóval közelebb vannak az adott településhez, illetve a mezőgazdasághoz, mint a korábbi bérlők. Mivel többezres nagyságrendű folyamatról van szó, növeli a foglalkoztatást, a falvak megtartó erejét, nőtt a mezőgazdasági termelés. De biztosan van benne hiba is.

Tehát Mészáros Lőrinc egy hiba?

Meg a szocialista kötődésű gazdák és nagyvállalkozók is? Szerintem nem.

Azért az nyilván furcsa lenne, ha végül már egyetlen szocialista kötődésű földbérlő sem juthatott volna bérleményhez.

Azért mondom, hogy ha a korrupciós stigma mögé nézünk, kellene látnunk valamit, de komoly tények egyelőre nincsenek.

Azt nyilatkozta, hogy a fizetése közel kétharmada ment el az új-zélandi útra. Amikor olvastuk a közleményét az úttal kapcsolatban, úgy éreztük, mintha nem igazán értené, hogy miért csodálkozik rá a közvélemény arra, hogy hogyan élnek a politikusok.

Mire gondol?

Ön a fizetése közel kétharmadát költötte el egy négynapos útra. Ez ugyanolyan messze esik az átlagember, de még a középosztály életmódjától is, mint Rogán Antal egyre bővülő lakása, Szijjártó Péter medencés villája, Lázár János óragyűjteménye vagy Giró-Szász András hirtelen támadt egymilliárdja. Külön-külön talán mindet meg lehet így-úgy magyarázni, hogy hogy jött össze a látható jövedelmekből, együtt mégis teljesen megmagyarázhatatlan, hogy van egy kaszt, amelyik így él. Az érdeklődés és a felháborodás, ami az útját kísérte, szerintünk ennek szólt, nem annak, hogy Dubajba utazik-e, ahogy a bulvársajtó állította.

Nézze. A tényeket természetesen sokféleképpen lehet értelmezni, csoportosítani, láttatni. Még hamisítani is. Nem Dubajba mentem, ott csak átszálltam. A tényleges helyzet az, hogy ez egy nagyon régóta tervezett út volt, a debreceni városi tévé, később a Debreceni Mozgóképkultúra Alapítvány pályázaton nyert pénzekből régóta készít dokumentumfilmeket a magyar diaszpóráról. 2006-ban, amikor az ORTT-től először nyertek, azt mondtam, hogy egyszer majd a saját költségemen elkísérem őket, mert érdekel, hogy például a világ egy ennyire távoli pontján hogyan élnek a magyarok.

Az emberek többsége nem költheti a fizetése kétharmadát négynapos utakra. Ezt Ön, hogy látja?

Eredetileg Új-Zélandra és Ausztráliába mentünk volna a stábbal együtt. Amikor ezt megszerveztük, nyáron, fogalmunk sem volt, hogy a költségvetési vita mikor lesz.

Pedig az minden évben ilyenkor van.

De nem tudtuk, hogy pontosan hogy van a beosztás. Azt gondoltam, hogy az ellenzéki felszólalásokat, amiket esetleg elmulasztok, majd pótolom a jegyzőkönyvekből. De azt mondta a frakcióvezetőnk, hogy nem maradhatunk le szavazásról. Dönteni kellett, hogy az egészet töröljük, vagy visszajövünk, és akkor ilyen kurta-furcsa módon alakul az út. Úgy döntöttünk, lehet, hogy rosszul, ha már az egészet megszerveztük, saját költségünkre kimegyünk. Találkoztunk Aucklandben a magyar közösség képviselőivel, kalocsaiba öltöztek, szatmárit jártak. Igazából csak a távolság nagyon nagy, Új-Zéland pont olyan ország, mint Szlovénia vagy Észak-Olaszország.

Akkor miért irritálja ön szerint ez az átlagembert?

Ha úgy van beállítva, hogy elmentünk négy napra Új-Zélandra haligalizni, azt értem, hogy zavarja az embereket. Ha a Rolling Stones-koncertre gondol, az vakvéletlen, mert az eredetileg tavasszal lett volna, csak mostanra halasztották Mick Jagger barátnőjének öngyilkossága miatt. Még jó, hogy azt nem varrták a nyakunkba. Mint politikusnak tényleg érdekes volt, hogy hogyan őrzik a magyarságukat, identitásukat két generáció távlatából is az ottaniak.

Azt érti, hogy a Rogán, a Szijjártó lakása, az ön villámlátogatása a világ túlfelére együtt miért sok?

Értem. De hadd kérdezzek valamit. Amikor erről beszél, miért kizárólag fideszeseket említ?

Mert most önnel beszélgetünk, és épp önök kormányoznak. Amikor egyébként a Simon Gábor ügye előkerült, hetekig azzal foglalkoztunk.

De az nem jó példa, mert ő valószínűleg bűncselekménnyel szerzett pénzt tartott valahol. Mondhatta volna azt, hogy Botka László Zanzibáron volt a feleségével, vagy Medgyessy Péter Thaiföldön vagy Kubában koktélozott. A Kádár-rendszerre jellemző reflexeket még nem hagytuk magunk mögött, és az egész bulvár erre harap.

Tehát az emberek pusztán irigylik az úszómedencét, a Louis Vuitton táskát, az antik Rolexet, a Mercedest, és nem az zavarja őket, hogy nehezen összeegyeztethető a látható jövedelmükkel ez az életmód?

Ön szerint abszurd, hogy mint politikus elmegyek Új-Zélandra egy magyar közösséghez?

Igen, abszurd. Normális ember a saját pénzéből nem utazik négy napra Új-Zélandra még a szórványmagyarság előadása miatt sem. Ha nem tud addig maradni, ameddig tervezte, átszervezi más időpontra.

Szóval nem az úttal van baj, hanem hogy nagyon rövid volt? Ezek szerint ha hosszabb, szükségszerűen drágább útra megyek, az rendben van?

450 ezres repülőjeggyel magánútra négy napra elutazni a világ túlsó végére ésszerűtlen és abszurd.

Elfogadom, legközelebb nem megyek. Ez az út még a polgármesteri munkám idején vetődött fel, nem akartam halasztani. Azt nem tudom, a fizetésem sok vagy kevés, de polgármesterként a városi alkalmazottak között nem voltam benne az első húszban. A Lokiban pedig biztosan nem lennék a keretben sem.

Mi azért szívesen cserélnénk magával fizetést, és a százmilliós lakása is jól jönne.

Nincs százmilliós lakásom.

Tényleg, mert a felesége vagyonbevallásában szerepel.

De azért, mert az interneten valami fórumban leírják, hogy százmillió, azért maga ezt elhiszi? Amikor először a Blikk leírta, még csak 70 milliós volt a lakás. Csak ez rosszul hangzott, hát hozzáírtak még harmincat.

Mennyit ér a lakása?

Nincs lakásom. A feleségemé a mostani ingatlanpiacon körülbelül 70 millió.

Na, egy ilyen ingatlanról is csak álmodni tud a magyarok többsége.

Biztosan. De amikor cserével 12 éve hozzájutottunk, akkor ez 40 millió volt. Az ingatlanpiaci árak tőlem függetlenül alakultak. Ismert jelenség, hogy az ingatlanárak emelkedése miatt valaki akaratától függetlenül lesz nagyon gazdag, vagy éppen csökken a vagyona. Rózsika néni, az egyik kedves szomszéd utcában lakó, mostanára lett sokszoros milliomos, jóval kilencven felett, pedig a telkét annak idején húszezerért vette...

A lakással az a baj, hogy 12 évig a felesége nem nyilvános vagyonbevallásában szerepelt, és nem tudott róla senki.

Dehogynem! 2006-ban több tucatszor írta le ezt a Népszava, a helyi sajtóról nem is beszélve. Ezek után mi volt ebben titkos? Persze lehet világszenzációként tálalni a meleg vizet is, ha megfizetik. Arról miért nem tudósítottak, hogy az ügy 2006 óta nyilvános?

Benne volt a mostani cikkünkben, de tény, hogy 2006 óta nem szerepelt a nyilvános bevallásokban.

Látja, és mégis ön is úgy kérdezett, hogy nem tudott róla senki. Reflex. Éppen ez a lényeg. Szenzációként megírni, aztán majd csak ragad valami. A valóság nem fontos.

Eredetileg miért a felesége vagyonbevallásába került a lakás?

Azért, mert amikor összeházasodtunk, a feleségemnek volt egy lakása, és azt mondtuk, hogy a debreceni lakásunk legyen közös, a pesti meg legyen az övé. Teljesen mindegy, mert vagyonközösségben élünk.

Ezek szerint akkor bekerülhetett volna az ön bevallásába is, de nem oda írták. Előkerülhetnek még lakások a vagyonbevallásokból, amikről eddig nem lehetett tudni?

A mieinkből biztosan nem.

Azért az nem tett jót az ügy megítélésének, hogy ugyanattól a cégtől vette a lakást, amelyik később Debrecenben a Vásárcsarnokot felújította.

Nem vettem, cseréltük. A feleségem. És nem ugyanaz a cég volt.

De elég erős átfedések voltak a tulajdonosi körben.

Nézze, én Debrecenben nem tudok érdemben olyan dolgot csinálni, ami nem függ össze a várossal. Akkor nem tudnék járni egyetlen kenyérboltba sem, mert mindegyik kenyérbolt működési engedélyét az önkormányzati hivatal adja ki. De járhatnék vásárolni Nyíregyházára.

Ez egy sajátos párhuzam a kenyér- és a lakásvásárlás között.

Nem vásárlás, csere. De hát most ez a történet van, ezt kell megépíteni, minden vezető fideszes gyanús. Ez van.

Azt mondta, hogy a feleségének nincs önálló vagyoneleme az autón és a lakáson kívül. Mi az akadálya, hogy a felesége vagyonbevallása nyilvános legyen?

Én nem tudom nyilvánosságra hozni, csak a feleségem. Neki viszont az az álláspontja, szerintem helyesen, hogy csak azért, mert most egy ilyen, egyébként régóta nyilvános történet előkerült, nem változtat a véleményén. Vagy mindenkié nyilvános, vagy senkié, így az övé sem.

Pár hete a Hír TV-ben kacsának nevezte, hogy a kormány piaci árfolyamon fogja átváltani a devizahiteleket, merthogy ez lehetetlen helyzetbe hozná a hiteleseket. Aztán két héttel később pontosan ez történt. Ön a vezető kormánypárt második embere, mégis távol került a döntéshozataltól? Vagy hogy magyarázza, hogy ennyire tájékozatlan volt egy ilyen fontos ügyben?

Pontatlanul fogalmaztam, vagy az értelmezés volt tévedés. Először elszámoltatjuk a bankokat. A jogtalan emelések korrigálásával csökkenni fog az adósok tőketartozása és a törlesztőrészletük is, az átlagosan 30 százalékkal. Majd utána átmegyünk piaci árfolyamon a forinthitelre. Ez összességében pont azt a hatást eredményezi, mintha svájci frank esetében egy lépésben 190 forinton mentünk volna át forintra, euró esetében pedig 260-on. Ezért mondtam azt, hogy csak az árfolyamot nézni szemfényvesztés, mert a folyamat egészét kell tekinteni, különben az egész érthetetlen. A végén, mikor a pörköltet megeszik, az összhatás érdekes, nem az, hogy a hagymát mikor pucolták és tették bele. És nem a hagymát dicsérik vagy szidják.

A közmédia most bejelentett átszervezése mögött spórolási szándék van?

Szerintem úgy kellene átszervezni, hogy a nézettsége javuljon. Ha már finanszírozzuk a közmédiát, akkor az a jó, ha minél többen nézik.

A műsorok színvonalával elégedett?

Vegyesen.

Mondjon egy műsort, amit szeret, és egyet, amit nem.

Még ez is tarka, mert kifejezetten szeretem a sportműsorokat, a Magyar Televízió sportkínálata jó, de van egy-egy rossz közvetítés, amikor agybajt kapok a riportertől. Szeretem a Maradj talpon!-t, de van, amikor nem tudom nézni. Semmilyen sorozatot nem nézek, bárhol adják, kivétel A Tenkes kapitánya és a Twin Peaks. A pillanatnyi hangulattól is függ, hogy mit szeretek és mit nem, nincs olyan média, amit általában szeretek vagy nem szeretek.

A céges átszervezés befolyásolhatja a műsor nézettségét?

Nem vagyok közmédia-szakértő.

Ez is egy hirtelen jött Fidesz-elnökségi ötlet?

Dehogy, ez tévképzet. Az elnökség stratégiát csinál, nem tévé átszervezést.

A párt két szóvivője nyújtotta be a módosító javaslatot.

Persze, mert ők többet foglalkoznak a médiumokkal, az elnökség tényleg nem szokott foglalkozni a média szervezeti kérdéseivel. Az biztos, hogy ha megnézi valaki a szervezeti ábrát, kicsit bonyolultra sikerült a viszonyrendszer, és azt érdemes egyszerűsíteni.

Mire kell a Fidesznek a kétharmad, ami Veszprém miatt most inogni kezdett? Orbán Viktor azt mondta tavasszal, hogy az államgépezet olajozott működéséhez. Mik lehetnek azok a konkrét helyzetek most, hogy már felállt az új közjogi rendszer.

Minden olyan törvény elfogadásához kétharmad szükséges, amit az alkotmány vagy a jogalkotási törvény így rendel.

De ezeket már elfogadták.

Hát persze, de olyan törvényt szerintem még nem gyártott még senki, amit soha nem kellett módosítani, még az Alaptörvény sem ilyen.

Amit gránitszilárdságúnak mondtak, de aztán másfél év alatt ötször kellett módosítani.

Azt hittem, ezért dicséret illet minket! A helyzet az, hogy a módosításoknak még örülni is kéne, nem? Hiszen ezek egy része az európai partnerekkel folytatott vita utáni átvezetés volt.