Napirend előtt keményen meg akarják húzni az ellenzéki pártok: a jobbikos Sneider Tamás a férfiak negyven éves munkaviszony utáni nyugdíjazását reklámozza, kis sokkolás sosem árthat - gondolhatta a címadásnál, és hát tessék:

A kormány halálra akarja dolgoztatni a férfiakat?

A szocialista Korózs Lajos sem akar kimaradni a horrorból, ő a „nyomoralapú társadalom” nyelvi leleménye köré építi majd felszólalását. Hozzájuk képest igen szolidnak tűnik Szél Bernadett, aki egyszerűen csak bocsánatkérést követel a kormánytól. Hogy miért, hamarosan kiderül.

Csak azért, mert Tuzson Bence a zöldgalléros bűnözők elleni fellépést fogja szorgalmazni interpellációjában. 

Aki kapja: a Fertő tó környéki kulturális fejlesztéseket sürgető Firtl Mátyás kereszténydemokrata képviselő.

Aki adja: L. Simon László, a Miniszterelnökség államtitkára

áll fel Korózs Lajos gyászkeretes papírokkal a kezében, és a szociális támogatások megnyirbálásáról kezd el beszélni. Kiemelten beszél a félmillió embert érintő lakásfenntartási támogatás megszüntetéséről, amiről itt olvashat egy kiváló cikket. Ebben a cikkben azt is leírtuk, hogy a legtöbb szociális gondoskodási forma márciustól lényegében az önkormányzat jóindulatától függ. 

Ráadásul Korózs szerint nagyjából negyvenmilliárdos lyuk is támadt a rendszerben, amit elvileg az önkormányzatoknak kellene betömniük. Ebben a szocialista önkormányzatok az élen járnak, de így a szegényebb településeken képtelenség lesz megállítani a tömeges elvándorlást.

és így már meg is van, hogy valójában 380-ról 410 milliárdra nő a szociális támogatások összege. Ráadásul az állam 100 százalékban kifizeti a legfontosabb támogatásokat.

volt az,

aki nem törődött a válság veszteseivel

sem a bérből és fizetésből élőkkel. Azt tükrözi a kórházi napidíjtól kezdve a vizitdíjon át MINDEN.

Figyeljék csak a köztévében az óvón takaró kezet, miközben Czibere Károly államtitkár magyarázza, miért is jó, hogy megszűnik a méltányosságból adható ápolási díj, a méltányossági közgyógyellátás, a rendszeres szociális segély, a lakásfenntartási támogatás, az adósságkezelési szolgáltatás, jelenlegi formájában az önkormányzati segély, a rendkívüli gyermekvédelmi és a temetési segély, szeptember elsejétől pedig az óvodáztatási támogatás is.  (via Last Days of M1 Híradó)

Mert Rétvári felszólalása végére gyorsan odateszi az Orbán évértékelőjében kijelölt új fideszes buzzwordöt:

Szél Bernadett szedi ízekre "a kormánytagok és raszputyinjainak" habzsidőzsijét, és teszi fel a kérdést, hogy mennyire lehet elhinni a felzárkóztató szándékot, mikor

itt van Habony Árpád, az ország leggazdagabb munkanélkülije, aki Guccival a kezében tanácsolja, hogy segítsék a bérből és fizetésből élőket.

emelkedik válaszra Czomba Sándor, aki szerint 2010 óta bruttó 43 százalékkal (nettó 10,7 százalékkal) nőtt a minimálbér, azaz a bérek jobban növekedtek, mint a GDP. Azt is állítja, hogy több mint 100 ezer munkahely létesül a versenyszférában. 

Az MSZP a kötelező kétévenkénti ellenőrzési kötelezettség öt évre emelésével

megteremtette a brókerek szabad garázdálkodásának jogi alapját 

A fideszes frakcióvezető Bajnai környezetében is felfedez néhány, Buda-Cashben érdekelt alakot. Sőt, Bajnaiék egy olyan jegyzőkönyvet hagytak örökül az Orbán-kormányra, mellyel kvázi megvezették az új kormányt. Azaz a kormány és az MNB nem hibás, sőt, ez utóbbi az első ellenőrzésnél le is buktatta a csalókat. 

Ezért kétszer is megismétli:

Hová lett a Buda-Cash-ből a cash?

válaszol Rogánnak Tállai András államtitkár, aki szintén úgy tesz, mintha csak most derült volna ki a kormány számára, hogy ötévente kell ellenőrizni a brókercégeket. 

És nem tudja, miért kell keresztre feszíteni a Buda-Cash brókerházat?

Akkor itt elolvashatja az összes témába vágó cikkünket!

Főleg a károsult önkormányzatok februárról elhalasztott kifizetéseinek megtámogatására. 

Varga Szimeon bolgár nemzetiségi szószóló két percben bemutatja a plénum előtt a bolgár tavaszváró szokásokat. Ennek fő eleme, egy piros-fehér szalag, a martenica kitűzése, melyet az első gólya megpillantásáig kell viselni. 

A Fidesz arra készül a kétharmad elvesztése után, hogy feles törvényekkel változtasson meg egyes kétharmados törvényi záradékokat – áll fel Harangozó Tamás szocialista képviselő a napirendi vita után, és kezdeményezi a házbizottság azonnali összehívását. Részleteket nem árult el, de máris utánakérdezek.

Lukács Zoltán szocialista képviselő közel 70 ezer veszélyezetett munkakörben dolgozó ember tavaly megszüntetett korkedvezményes nyugdíját kéri számon a kormányon. Czomba Sándor a visszaélésekkel és aránytalanságokkal magyarázza a lépést, de leszögezi, hogy 

nem az a megoldás, hogy 6-7-8 évvel korábban engedem el az embereket; hogyan tartsuk fenn így a nyugdíjrendszert?

érzi ezt Czomba is, ezért sokszor elmondja, hogy "egyeztetések kezdődnek", meg hogy munkaidő-mérséklés is elképzelhető. 

Közben beszéltem Harangozó Tamással, aki szerint két, a kormány tervei szerint holnap módosítandó salátatörvény záradéka is tartalmazta azt a kitételt, miszerint csak kétharmados többséggel lehet változtatni a szövegen. Ezt a kitételt vette ki egy egyszerű többségi szavazással a Fidesz–KDNP, azaz kétharmad nélkül is lehet majd rajtuk változtatni. Ez az eljárás a szocialista képviselő szerint az Országgyűlési törvénnyel, sőt az Alaptörvénnyel is ellentétes. 

Az ügynek hamarosan alaposabban utánajárunk, de most vissza a közvetítéshez!

Miért költ számilliárdokat a kormány olyan veszteséges kereskedelmi bankok felvásárlására, mint az MKB,  vagy miért fizetett piaci értéken felül a Budapest Bankért? - teszi fel a kérdést az LMP-s Schmuck Erzsébet, aki az Exim bankra költött 43 milliárdot is sokallja, továbbá szóvá teszi azt, hogy az V. kerületi önkormányzat korrupciógyanús apaprátusából mennek az állami cégekbe a tisztviselők potom 5 milliós fizetésért. 

5-600 milliárdba került eddig az Orbán által forszírozott nemzeti bankrendszer 

Amikor a cím érdekesebb, mint a mondandó: a fideszes Tuzson Bence szerint ez egy új bűnözési forma, zöldszervezetnek álcázott érdekkörök megzsarolják a nagyberuházások felelőseit. Külföldi példák után az Audit szerinte megzsaroló Zsák Ferenc esetét hozza fel. Arra kiváncsi, mit tesz a kormány, de minket ez, miként az öninterpellációk, kevéssé érdekelnek, majd a következő ellenzéki interpellációnál visszajövünk.

A szociális Kiss László a szociális ellátások helyi szabályozásáról kérdezi a kormányt. A visszás helyzetről a múlt héten az Index is írt: a szociális segélyezésre az önkormányzatok nem kapnak pénzt, így az vagy megszűnik, vagy az önkormányzat kénytelenek új adót kivetni, vagy másképp megszorítani.

Az Emmi államtitkára arról beszél, hogy a szociális ellátórendszer célja, hogy mindenkit a munkavállalásra ösztönözzön. Rétvári Bence szerint a kormány közmunkára költi a szociális szférából elvont pénzt, amit jó iránynak tart. Szerinte a járási hivatalok fognak folyósítani egyes szociális juttatásokat, segélyeket, és az önkormányzatok se maradnak pénz nélkül. Sőt, pluszpénzt kapnak a nehéz helyzetű, rossz szociális státuszú önkomrányzatok.

Kiss nem fogadta el a választ, mivel az önkormányzatok nem tudják, mennyi pénzük lesz, ezért a saját hatáskörű rendeleteiket sem hozták meg. "Önök valóban nem hagyták ott az embereket az út szélén, hanem belökték őkte a szakadékba."

Novák Előd Orbán Viktort kérdezné az ügynöklisták elmaradt nyilvánosságra hozásáról, az elszámoltatás elmaradásáról, a kommunista luxusnyugdíjakról, a Szabadság téri (szovjet) emlékmű lebontásáról. (Bréking: rég láthattam, de Novák Előd a jelek szerint pocakosodik, vagy nagyon rossz szabású a zakója.) Hajlandó-e a kormány valamelyik antikommunista követelés elfogadására, lesz-e vitanap?

A kormányfő helyett Rétvári Bence válaszol, aki szerint Vona Gábor Jobbik-elnök KGST- és oroszbarát, úgyhogy kérdés, ők hogy tudnak emlékezni a kommunizmus áldozataira. A kormány átvizsgáltatta a kiemelt nyugdíjpótlékokat, és visszavonták azokét, akik részt vettek a demokratikus államrend felszámolásában és az 1956 utáni megtorlásokban. Biszku Béla és Nyers Rezső pótlékát is megvonták, a pereket az állam megnyerte. És létrejött a Nemzeti Emlékezet Emlékbizottság is, az állambiztonság történeti levéltárban pedig igyekeznek nyilvánosságra hozni a pártállam működtetőinek nevét és aktáit.

Novák: ez csúcstatás. Lesz-e vitanap, feloldják-e az állambiztonsági iratok titkosságát? Ezekre nem válaszolt Rétvári.

(Szászfalvi László, KDNP) Ismét megpihenünk.

Kónya Péter független képviselő a rendvédelmi dolgozóknak belengetett 30 százalékos béremelésről kérdezte a miniszterelnököt. Ez szerinte csak a végrehajtó állomány esetében valós, a parancsnokok csak 10-20 százalékot kapnak. Hiába emelkedik a rendészeti illetményalap, ez nem jelent 30 százalékos emelést. Tovább csorbulnak a rendvédelmi dolgozók jogai: szigorodik a magántulajdonú mobiltelefonok, valamint a készpénz és bankkártya használata  használata a szolgálati helyeken, a közösségi portálokra tilos fotót, szöveget feltölteni, ha abból kiderül, hogy mit dolgozik az illető, és utazási korlátozásokat is bevezettek rájuk nézve.

Kontrát Károly talán még maga sem érti, hogy amit mond, az miként válasz Kónya kérdésére, de hogy én nem, az egész biztos, pedig nagyon igyekszem.

Kónya: Kontrát egyetlen konkrét kérdésemre se válaszolt. A képviselő cserébe megígérte, hogy március 30-ra odahívja a rendvédelmi dolgozókat a Parlamenthez, hogy ők vajon elfogadják-e.

Szél Bernadett az egykulcsos adó eltörlését követeli, mely a legkevesebb keresetű 2,5 millió embertől összesen 500 milliárd forintot vesz el. Ezt próbálják kozmetikázni a munkahelyvédelmi akciótervben osztogatott milliárdokkal, de ezzel szerinte abszolút nem lehet megvédeni a munkahelyeket. A béreket terhelő adók terén ugyanis Magyarország első a fejlett országok között, ezért a megoldást nem mindenféle akciótervekben kellene keresni, hanem a munkát terhelő adók csökkentésében.