A másodfokú bírósági ítélet jogerősen is kimondta, hogy a földművelésügyi tárca hamis állításokkal megsértette a Kishantosi Nonprofit Kft. jó hírnevét. Ez is szerepet játszott az ökogazdaság tönkretételében, aminek új tulajdonosai nem is helyben lakó gazdák, mondja a jobbikos Magyar Zoltán. Az ügyben még 15 per van folyamatban. Mikor fognak bocsánatot kérni, és kártalanítani a gazdákat? Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter válaszában gratulált az "iratismertetéshez", amiből azonban jogászhoz nem méltó módon, kimaradt az a hét per, amiben a kormány nyert. Sőt, a jobbikos képviselő az Élőlánc álláspontjára rímelve mintha ezzel a felszólalással az egykori SZDSZ-es szavazóbázist is meg akarná nyerni, ironizál a miniszter. Fazekas azokra a bírósági ítéletekre is hivatkozik, amelyek alapján a kishantosiak jogtalanul használták a földeket, sőt egy ideig bérleti díjat sem fizettek.

Miért nem indulnak meg a 2014-2020 közötti időszakra szóló uniós források kifizetései?

– kérdezi Schmuck Erzsébet (LMP) Lázár Jánostól, a miniszterelnökséget vezető minisztertől. Orbán Viktor az EU élvonalába vizionálja Magyarországot, és a következő EU-s ciklusban tényleg sok pénzt kaphatunk, az uniós pénzek hajtóerőt jelenthettek volna – mondta Schmuck, kifejtve, hogy hiányolja a nyertesek kihirdetését. Nincs is még meg az intézményrendszer és problémás az informatikai monitoringrendszer. De vajon miként fognak gondoskodni arról, hogy az EU-s források biztosította lehetőséggel élni fogunk?

Kovács Zoltán államtitkár válaszában

• megköszönte az érdeklődést
• elmondta, hogy gazdasági növekedésben az EU élvonalában vagyunk
• de emlékeztetett: az EU nélkül nehéz lenne bármilyen fejlődést elképzelni
• az operatív programok elfogadásáról azt mondta, a 10 programból 7-et Brüsszel már el is fogadott, a nyolcadik elfogadása nyáron várható
• az informatikai rendszer képes lesz a feladatait végrehajtani
• folyamatosan jelennek meg pályázati felhívások
• remélt,e hogy válasza megnyugtatja a képviselőasszonyt

A magyar szabadalmi hivatal újdonságkutatásokat végez a szingapúri szabadalmi hivatalnak. A munka egy részét azonban nem a hivatal, hanem annak egy cége (Hipavilon Kft.) végzi, mondja interpellációjában a szocialista Harangozó Gábor István. 2013 óta 330 millió forintot fizettek ki ennek a kft.-nek, amelyre nem vonatkozik a titoktartási szerződés, és amely a munkához külső szakértőket is felkérhet, azaz a pénz egy része magánzsebekbe vándorolhat. Nem egy fideszes pénzszivattyú ez is? Répássy Róbert válasza szerint szükség volt a cég létrehozására a feladatok egy részének ellátására. A nonprofit kft. 100 százalékban az állam tulajdona, folyamatos ellenőrzés alatt áll, a befolyó pénz egy részét a költségekre fordítják, a többi része a hivatal, azaz a költségvetés bevétele. A szabadalmi hivatal vezetése ráadásul a szocialista kormányzás óta nem változott, ennyit a fideszes pénzszivattyúról. 

A miniszterelnökhöz fordult azonnali kérdésben a szocialista Harangozó Tamás. A kérdés az volt, mit csinált Orbán Viktor azokon a szerdai egyeztetéseken, amelyeken Németh Lászlóné korábbi fejlesztési miniszterrel a közbeszerzéseket beszélték át, hozott-e döntéseket, hogy ki nyerjen. Orbán erre röviden ennyit válaszolt:

A fejlesztési kabinet minden ülésén részt veszek.

Harangozó erre elkezdte sorolni, hogy mi van nemzeti parkok széthordásával, a stadionokkal, ki az a Habony Árpád, mi van a Nemzet Gázszerelőjével, a kormányfőnek a közvilágítási közbeszerzéseken rendkívül sikeres vejével, Tiborc Istvánnal, mi van Andy Vajna gazdagodásával és így tovább. Orbán erre azt felelte: minden értelmes kérdésre válaszol, de provokációkra nem. A nemzeti fejlesztési kormánybizottság működési rendje nyilvános, mindenki elolvashatja, ami megkímél egy parlamenti képviselőt attól, hogy szamárságokat kérdezzen, mondja Orbán.

Vona Gábor kérdése felvezetésében elmondta, szerinte Orbán sajátos vitastratégiát használ: világos kérdéseket tesznek fel neki, ő pedig nem ad világos választ. A jobbikos vezető David Cameronnal példálózva újra előállt az EU-csatlakozási szerződés módosításával, szerinte 10 év EU-tagság után erre megérett az idő. Ahogy Cameron összeállította a maga pontjait, úgy kéne Magyarországnak is összegyűjteni hasonlóan a problémás pontokat – javasolta, majd megkérdezte Orbánt:

Fontosnak tartja az csatlakozási szerződés módosítását vagy nem?

Orbán elmondta: „ezek fontos részletkérdések, de pontosan tudjuk, itt két párt két különböző álláspontjáról van szó″. Bújhatnak önök mögé népszavazásjavaslatok mögé, de a lényeg, hogy a Jobbik azt akaja, hogy léjünk ki az EU-ból és a NATO-ból, fogalmazott. Mi ezzel szemben, bár szémos kritikai észrevételünk van, de azt gondoljuk, hogy az az érdekünk, hogy tagok vagyunk, mondta.

A miniszterelnök döntött-e olyan pályázatokról, amelyeken Orbán vejének cége, az önkormányzati közvilágítási projekteken sikeres Elios nyert meg, teszi fel kicsit konkrétabban a kérdést Schiffer András, az LMP elnöke.

Orbán válasza: megszokta már, hogy valójában őt támadják, amikor a családtagjait támadják. A viták és érdekkijárások nem a parlamentbe valók. Az üzleti vitákat az üzleti életben kell eldönteni és a nem a politikában. Az elve az, hogy

senki nem élvezhet előnyt, és nem szenvedhet el hátrányt kapcsolatai, származása és politikai nézetei miatt. 

A miniszterelnök állítása szerint korábban utasította is az állami cégekért felelős nemzeti fejlesztési minisztert, hogy 

ha az állami vállalatoknál bárki, aki rám vagy a családomra hivatkozva megjelenik, azt azonnal zavarják el. 

Milyen lépéseket tett a tárca a levélhamisítási ügyben? – tette fel a Corvinus feldarabolására utaló kérdést Pósán László fideszes képviselő, melyre Rétvári Bence elmondta: a botrányt kirobbantó levél hamis volt, és azok a politikusok, akik erre hivatkoztak, meg kell, hogy kövessék a nyilvánosságot.

Jól jellemzi ez a mai politikai eszköztárat, hiszen ez okirathamisítás.

– mondta Rétvári. Pósán elmondta: volt, aki nem felelős vezetőként járt el az egyetemen, és kíváncsian várja a vizsgálat eredményét. Rétvári szerint minden a hónapokkal ezelőtt nyilvánosságra hozott stratégia szerint történik, aki pedig azt hiszi, titkos tárgyalások folynak, ne üljön fel híreszteléseknek. 

Mirkóczki Ádám a halálbüntetést húzta elő a farzsebéből, Orbán Viktort idézve, aki korábban maga jelentette ki, hogy az EU-tagságunkkal nem fér össze a halálbüntetés. A jobbikos Mirkóczki most Orbán szemére vetette, mostanában több helyen „hitett tett” a halálbüntetésről szóló vita mellett – majd megkérdezte, hogy mi változott Orbán gondolkodásában?

Orbán Viktor elmondta: országos felháborodást okozott az a rablógyilkosság, amikor egy húszéves lányt meggyilkoltak, és ez az eset már magában felveti a kérdést, hogy elég mélyen átgondoltuk-e a halálbüntetés kérdését. Ráadásul Brüsszel „megtámadta a tényleges életfogytiglani börtönbüntetést”, ami egy új helyzetet teremtett, ezért „ne védekezzünk, hanem lépjünk előre.” Mirkóczki elmondta, parlamenti vitanapot kezdeményeztek, melyről a Fidesz frakciója nem foglalt állást, Orbánt kérte fel, hogy a pártból elsőként támogassa a vitanapot. Orbán azzal hárította el, hogy állást kelljen foglalnia, hogy a vitát először a Fidesz-KDNP-n belül szeretnék lefolytatni.

A KDNP-s Firtl Mátyás a hadügyminisztertől kérdezte meg, mit tesz a magyar kormány Magyarország védelmére. „Az biztonsági környezetünk romlása az elmúlt másfél-két évben átírta az egész NATO terveit” – mondta az ISIS-re és Ukrajnára utalva Hende Csaba. Firtl örömmel nyugtázta, hogy növekszik a katonai kiadás, és fontosnak nevezte, hogy az iraki misszióban is részt vesz az ország. A nemzetközi szerepvállalásunk tovább öregbíti katonáink hírnevét. Hende szerint a megnövelt költségvetésből elsősorban „a legfontosabbra, az emberre” költünk.

A romákat a bűnbak szerepébe taszítják – fogalmazott az MSZP-s politikus a bevándorlásról szóló kormányzati kommunikáció kapcsán. Mit tett a Fidesz-KDNP a romák tényleges integrációjáért? – kérdezte, kiemelve, hogy „a közmunkával csak a statisztikákat tudják kozmetikázni”. De vajon mit tesznek például a gyerekszegénység ellen? Trócsányi László igazságügyi miniszter kikérte magának a rasszista vádaskodást.

Az Orbán-kormány szerint Magyarország már csak azért sem tudja befogadni a gazdasági menekülteket, mert gondoskodnia kell 800 ezer cigány felzárkóztatásáról

- érvelt korábban Trócsányi László a „gazdasági bevándorlók befogadása” ellen.