Ellentmondó kormányzati nyilatkozatok, kapkodás, bizonytalankodó válaszok - ilyeneket eddig nem láthattunk a kormánytól menekültügyben. A Fidesz több hónapos menekültügyi kampányában viszont ezen a héten zavar támadt. A kormány számos szigorú lépést tervez, miközben a menekültek csak most kezdtek jönni igazán.
Az utóbbi napokban mintha zavar támadt volna a kormány menekültpolitikájában. Kommunikációs és politikai síkon is érthetetlen lépések követik egymást.
A Fidesz és a kormány már hónapok óta mantrázza, milyen súlyos a bevándorlási probléma; vitanap, plakátkampány, nemzeti konzultáció is ráerősített erre. Ám most, hogy a magyarok (határ mentén élők, budapestiek, vonaton közlekedők) számára is láthatóan, érezhetően megjelent a menekültek tömege az országban, a kormány több jel szerint kapkod, megzavarodott és kissé elbizonytalanodott.
Megannyi kérdés, amelyre a kormánypárti politikusok olykor egymásnak is ellentmondó választ adtak az elmúlt napokban.
A hadsereg bevetését a Jobbik sürgette először, amire a kormánypárti politikusok eleinte nem reagáltak. Majd kedden közvetlenül a kormányzati konferencia után - pár perc eltéréssel - Pintér Sándor és Hende Csaba egymással teljesen ellentétes nyilatkozatot tett. A belügyminiszter nem hallott olyan felvetésről, ami a hadsereg bevetéséről szólna, míg a honvédelmi miniszter egyetértően bólintott arra, hogy bizony felvetődött ez a lehetőség.
Hab a tortán, hogy rá egy napra a fideszes Németh Szilárd bejelentette, hogy a Fidesz a hadsereg bevetését kezdeményezi. Egy fideszes forrásunk megerősítette, hogy nem volt jó előre végiggondolva, hogy mikor és hogyan vetik be a hadsereget a határon.
A mostani döntésben szerepet játszott, hogy a kormány szerint már eleve nagy visszatartó erő, ha katonákat küldenek a határra. Tűzparancs nélkül is. Másrészt ha a katonákat levezénylik, a Jobbik sem tud többé a katonaság bevetésével kampányolni.
A kapkodó döntés viszont újabb ellentmondó nyilatkozatokat szült. A honvédség bevetése ugyanis vitathatatlanul törvénymódosításokat igényel. Az ország területén belül ugyanis a honvédséget csak rendkívüli helyzetekben lehet bevetni (hadiállapot, fegyveres támadás, puccs), a jelenlegi szabályok szerint a katonák szinte csak sátrakat állíthatnak a határnál.
Hende Csaba honvédelmi miniszter szerdán még éppen ebből kiindulva azt mondta, hogy szükség lesz az alaptörvény módosítására. Mire csütörtökön a fideszes Gulyás Gergely, majd Lázár János is cáfolta ezt. Szerintük elég lesz néhány törvénymódosítás, az alkotmányhoz nem kell nyúlni. Gulyás Gergely pénteken be is jelentette, hogy tizenhárom különböző törvény módosítását javasolják (a Btk.-tól kezdve a termőföldről és a polgári perrendtartásról szóló törvényig, de az építési és az útdíjtörvény módosítására is szükség lesz).
Az egymásnak ellentmondó nyilatkozatok rámutatnak arra, hogy a Fidesz ezúttal nem gondolta végig, hogy kivitelezhető az ötlete. Néhány módosításhoz ugyanis várhatóan kell az ellenzék segítsége. Nemcsak az alaptörvény, hanem a honvédelmi és a rendőrségi törvény is kétharmados többséget igényel. Ezt a támogatást pedig nem ígérkezik könnyűnek megszerezni: az MSZP szinte teljesen lebénult menekültügyben, közös, európai megoldást sürget, aligha szavazza meg a Fidesz törvénymódosításait.
A Jobbik pedig folyamatosan rálicitál a kormánypártokra. Most például arról nyújtottak be alkotmánymódosítást Vona Gáborék, hogy a katonák használhassák a fegyvereiket is a határon. A sajtótájékoztatóikon is azt sulykolják, hogy a Fidesz "kényezteti a bevándorlókat", szigorúbb törvények, így például tűzparancs kell. Aki illegálisan átjön a határon, lelőhetik, erről van szó.
Ezt a Fidesz elutasítja, ami érthető, hiszen nagy nemzetközi botrány lenne abból, ha sorra lőné a véres háborúkból érkező menekülteket a magyar állam. Lázár János a Kormányinfón meg is mondta, hogy a határon tűzparancs nem lesz, a rendőrök maximum gumibotot és vízágyút használhatnak. A Jobbik viszont eddigi nyilatkozatai alapján ragaszkodik a tűzparancshoz, és kérdés, megszavazza-e enélkül a hadsereg bevetését.
A Fidesznek a hadsereg bevetése és a Jobbik legyűrése mellett más is problémát okoz. A júniusban bejelentett kerítésépítés nagy visszhangot váltott ki itthon és Európában (emlékezhetünk, a szerb kormányfő Auschwitzot emlegetett), most viszont napról napra érkeznek képek, hogy a menekülteket egyáltalán nem tartja vissza a drótakadály. Pokróccal is le tudják győzni a kerítést.
Októberig persze megépül a magasabb, háromméteres kerítés is, sőt, Lázár János már hármas határvédelmet emlegetett, vagyis még egy akadály kerülhet a határra. Most viszont az látszik, hogy a menekülteket (és az embercsempészeket) semmilyen kormányzati intézkedés nem tartja vissza. Nem is gyakran hallunk olyat Lázár János szájából, hogy
a helyzet tarthatatlan,
mint azt a csütörtöki Kormányinfón kijelentette.
Lázár persze elsorolta a körvonalazódó megoldásokat, például a büntető törvénykönyv szigorítását, amiről napokon belül szavaz a parlament. Eszerint a tiltott határátlépés is bekerül a Btk.-ba, és a kerítés megrongálója is börtönbüntetést kaphat. Ez a szigorítás azonban felveti azt a problémát, hogy a kormánypárti politikusoknak meg kell magyarázniuk: miért jó, ha börtönbe dugjuk a bevándorlókat, miközben épp távol akarja őket tartani az országtól a kormány.
Lázár János szerint a szigorítás az elrettentés miatt szükséges, és nem számít arra, hogy tömegesen börtönbe kell majd csukni a bevándorlókat. Ha pedig mégis, a börtönök be tudják őket fogadni a BVOP vezetőjének tájékoztatása szerint, ígérte Lázár.
A kormány jelenlegi legnagyobb problémáját azonban igazából az okozhatja, hogy a menekültek (és az embercsempészek) mintha nem igazán vennék figyelembe a kormány intézkedéseit és szólamait. Egyre többen érkeznek a szerb-magyar határhoz, hogy így jussanak be az EU-ba. "Inkább egy EU-s tábor, tranzitzóna, börtön, mint a háborús övezet" - gondolhatják. Kérdés, hogy a Fidesz új ötlete, a csak Szerbia felé nyitott tranzitzóna mennyire téríti el őket a magyar határ felől.
A kormány most, amikor ideért a hatalmas menekültáradat (napról napra növekszik az elfogott illegális határátlépők száma), kissé megzavarodott. Összevissza beszélnek, kapkodnak, újabb és újabb szigorításokat jelentenek be, amelyek csak hetek múlva valósulhatnak meg egyáltalán.
A zavart a legjobban az jelzi, hogy Lázár azt se tudta megmondani, hogy jelenleg hány bevándorló lehet az országban.
Minél többen jönnek, annál többen vannak.
A miniszter ezzel beismerte, hogy bizony vannak kérdések a menekülthelyzettel kapcsolatban, amelyre a kormánynak sincsenek válaszai.