Az Országos Roma Önkormányzat jelenlegi elnöke, Hegedüs István szerint Farkas Flórián és emberei a híressé vált pénzlenyúlós projekteken kívül maguk után hagytak egy több mint százhúsz milliós tartozást is. A régi és új elnök viszonya az utóbbi időben erősen megromlott: mióta Hegedüs is Farkas gyanús ügyeiről beszél, Farkas és régi emberei azon dolgoznak, hogy Hegedüs megbukjon: úgy tudjuk, a miniszterelnöki biztos több százezres megbízások ígéretével állítja maga mellé az ORÖ képviselőit.
Több mint 120 millió forint adósságot halmozott fel az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) előző, Farkas Flórián-féle vezetése egy kimutatás szerint. Igaz, az ORÖ a többnyire állami intézményekkel, a TKKI-vel és az NMH-val közösen bonyolított, Emmi által jóváhagyott uniós projektjeiben ennél jóval nagyobb, sok százmilliós összegek is eltűnhettek, de ez a 122 millió forint pénzügyileg most akut válsághelyzetbe sodorja a legnagyobb nemzetiségi önkormányzatot. Ráadásul itt egészen részletesen megvan, hogy mikkel nem számoltak el rendesen.
Volt például egy szolnoki ingatlan, amit 2013-ban vagyonkezelésbe kapott az államtól az ORÖ, majd 3 hónap után az ingatlant visszaadták a nemzeti vagyonkezelőnek. Ez a három hónap közel tízmillió forintjába került az ORÖ-nek. A közüzemi számlákon túl, az épület három hónapos őrzése valamiért majdnem 5 millió forintba került. Szolnok az ORÖ előző elnöke, Farkas Flórián szűkebb pátriája, ide, a most miniszterelnöki megbízottként államtitkári fizetést kapó roma politikus háttérországába van bejegyezve a „Híd a munka világába Foglalkoztatási Szövetkezet” is, az az általa elnökölt szervezet, melyben pénzügyi visszaélések miatt nyomoznak, és a minisztérium 270 millió forintos szabálytalanságokat állapított meg.
Az ORÖ Farkastól megörökölt tartozásai között több olyan tétel szerepel, amelyekről nem igazán lehet tudni, hogy mi lett sorsuk. Az ORÖ 5-5 milliót kapott az Országos Roma Misszió nevű programjára (ez az egyik olyan, az elmúlt években létrehozott ORÖ intézmény, amelynek nem látni tényleges tevékenységét), illetve egy sportközpontra, de az elköltött millióknak csak egy részét sikerült elkönyvelni, számlákkal igazolni. Így az ezekre a címekre kapott tízmilliós keretből összesen majdnem hatmilliót kell visszafizetnie az önkormányzatnak.
Ezen kívül a bérköltségekre kapott 50 millió forintos állami támogatásból is vissza kell fizetniük 10 milliót. Ezeknek az összegeknek az ORÖ költségvetésében a mostani gazdasági vezetés állítása szerint nincs nyoma, nem visszakövethető, hogy ki mikor, pontosan milyen célra vette fel őket. A gyanú szerint elképzelhető, hogy ugyanazt a bérkifizetést több helyen is elszámolták, egyszer az állami támogatás, egyszer pedig EU-s programok terhére.
A Farkas Flórián alatti évek gazdálkodása azért sem könnyen rekonstruálható, mert az ORÖ-n belül nem működtek az áttekinthető gazdálkodáshoz szükséges belső mechanizmusok. Ezt az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szeptemberben nyilvánosságra hozott vizsgálata is alátámasztotta. Bár az ÁSZ-jelentés úgy jelent meg, mint amely csak néhány hiányosságot állapított meg az ORÖ gazdálkodásával kapcsolatban, birtokunkba jutott a számvevőszéki jelentéstervezet véglegesítés előtti verziója, mely nagyon sok szabálytalanságot tárt fel.
Eszerint a 2011 és 2014 közötti években (tehát Farkas elnöksége alatt) a belső kontrollrendszerben alapvető hiányosságok voltak. Az ORÖ intézményei is így működtek, emellett „nem szabályozták a reprezentációs kiadások felhasználását és a gépjárművek igénybevételének rendjét”, a teljesítésigazolások, ellenjegyzések rendszere végig komoly hiányosságokkal működött, az ORÖ nem tette közzé rendesen a törvény szerint kötelező adatokat, a 2011-es költségvetési beszámolójukról például teljesen megfeledkeztek. Ilyen nagyságrendű mulasztás egy ekkora szervezetnél elég meglepő, melynek az kellett volna hogy legyen a következménye, hogy az ORÖ nem kapja meg a következő évi költségvetési pénzeket – az ORÖ azonban valamiért mégis megkapta.
Az ÁSZ-jelentés megerősíti azt, ami egyébként az ORÖ környékén köztudomású, és amiről jó néhány roma képviselő nekünk is beszámolt: Farkas Flórián gyakorlatilag egy személyben vezette a szervezetet, szűk környezetén kívül másoknak nem tette lehetővé, hogy átlássák a pénzek mozgását. Az ORÖ birtokába adott ingatlanok sorsáról – szabálytalanul – a közgyűlés felhatalmazása nélkül Farkas saját maga döntött, ahogy rengeteg más ügyről is. A Foglalkoztatási Szövetkezet (ez az az 5 milliárdos botrányos projekt, amelyben a NAV most ismeretlen tettes ellen folytat nyomozást) ügyében felhatalmazást kapott, hogy ő járjon el teljes jogkörrel, és csak utólag számoljon be a dolgokról. Mint az ÁSZ is észrevételezi, Farkas ezt az utólagos kötelezettségét sem teljesítette.
Farkas „elnöki keretként” maga rendelkezett az ORÖ működési költségvetésének 10 százalékáról. Hogy ezzel a meglévő lehetőségekhez képest hatalmas összeggel és szabadsággal mihez kezdett? Az ÁSZ vizsgálata szerint háromszor szabálytalanul fizetett belőle magánszemélyeknek olyan dolgokra, amelyek „nem voltak összhangban a nemzetiségi önkormányzati feladatokkal” (a jelentésből nem derül ki, hogy kiknek és mire), legalább egyszer pedig egyik zsebéből a másikba tett át — ugyancsak szabálytalanul — pénzt: az ORÖ költségvetéséből annak a Lungo Dromnak juttatott, amelynek ő maga ez elnöke.
Az ÁSZ a számos szabálytalanság és alapvető gazdálkodási problémák, a megállapított kiemelt korrupciós kockázat ellenére csak javaslatokat fogalmazott meg, Más kérdés, hogy ezeknek mennyire van foganatja: mint a jelentések végén megállapították, a néhány évvel korábban tett 21 javaslatukból az ORÖ-nél mindössze nyolcat hasznosítottak.
Hegedüs István, az ORÖ elnöke szerint az összes visszaélés, az ügyek, amelyekben nyomozás folyik, a Híd a munka világába program botrányos részei, túlszámlázásai mind az előző elnök, illetve az ő embereinek, az ORÖ korábbi gazdasági- és hivatalvezetőjének sara. Ők Farkas Flórián, Dobóvári Ildikó, Bence Gáborné, illetve Kovács Anikó. Hegedüs szerint ezek a gyanús pénzköltések, a megmagyarázhatatlan kifizetések – például árvízvédelem címén közel húszmilliót fizettek ki ORÖ-képviselőknek – mind közgyűlési határozat nélkül történtek: Farkas és emberei gyakorlatilag azt csináltak, amit akartak, senkinek nem volt beleszólása, de a legtöbb dologról nem is tudott senki.
Hegedüs − aki tavaly november óta ORÖ-elnök − azt igyekszik hangsúlyozni, hogy nem szabad összemosni a régi ORÖ-t az általa vezetett ORÖ-vel. Szerinte az eredeti roma stratégia jó, a problémát az a három-négy fő jelenti, akik az ORÖ-nél ezeket a botrányos pénzügyi dolgokat kezelték, és rossz gazdának bizonyultak.
Rajtuk múlt, hogy a társadalmi megbékélést, a romák felemelkedését elősegítsék, és elcseszték.
Hegedüs lassan egy éve ORÖ-elnök, Farkas Flóriánt váltotta. Viszonyuk eleinte kifejezetten jó volt, Farkasnak és embereinek továbbra is óriási befolyása volt az önkormányzatra, egyes képviselők szerint olyannyira, hogy Hegedüs gyakorlatilag csak egy báb volt, nem igazán volt beleszólása a fontos dolgokba. Miután azonban a gyanús pénzköltések egyre inkább kiderültek, Hegedüs is arra az álláspontra jutott, hogy Farkasnak (és embereinek) el kell tűnniük a közéletből, mert csak ártanak a romáknak.
Most, pénteken jutott el hozzánk egy levél, amelyben az ORÖ pénzügyi bizottságának elnöke (a könnyebb érthetőség érdekében: Farkas Flórián embere) küldött levelet az ORÖ képviselőinek, amelyben amellett, hogy Hegedüsre húzza rá az ORÖ összes, az utóbbi időben napvilágot látott visszaélését, ezzel párhuzamosan azonnal aláírható munkaszerződést (programban való részvételt) ajánl minden képviselőnek, aki elmegy Albertirsára egy személyivel. Ez, ismerve az ORÖ mostani anyagi helyzetét nyilván nem ORÖ-finanszírozású program lesz.
Farkas emberei ekkor elhagyták az ORÖ-t. Az eredeti terv az volt, hogy Dobóvári Ildikóékat (amikor májusban vele interjúztunk az ORÖ-székházban, egy szinttel lejjebb éppen NAV-nyomozók foglaltak le iratokat) Farkas a Miniszterelnökségre viszi, az ő szerződésüket azonban tudomásunk szerint Lázár János már nem volt hajlandó aláírni, így ők a Foglalkoztatási Szövetkezet igazgatósági tanácsába, illetve Farkas alapítványába, az OTKA-hoz kerültek.
Farkas ezután azon kezdett el dolgozni, hogy Hegedüs megbukjon. A pénzügyi bizottságot rávette, hogy kezdeményezzék Hegedüs visszahívását, az ORÖ képviselőkel pedig személyesen találkozott, hogy meggyőzze őket: még mindig jobban megéri nekik, ha vele maradnak, azt csinálják, amit ő mond, hiszen amellett, hogy bírja a kormány támogatását, sok százezres megbízásokat is tud intézni a képviselőknek.
Ezen a találkozón Farkas már olyan szellemi vezetői szintre jutott, hogy — résztvevők beszámolója szerint — egyesével ölelte meg hosszan a képviselőket, hogy azok megnyugodjanak, hiszen az utóbbi időben hétről hétre változtak a dolgok. Az ölelésen túl havi félmilliós szerződésekre is ígéretet tett, de a konkrét szerződések reményében odautazó képviselők csalódottan mentek haza.