Hat új óriásplakáttal igyekszik a kormány rávenni az embereket a kvótanépszavazásra, mind a hat tervezet letölthető innen. Megnéztük, melyik felirat igaz, és melyikkel nem bontják ki az igazság minden részletét.
A kijelentés alighanem egy áprilisi ENSZ-figyelmeztetésre utal. Paolo Serra, az ENSZ líbiai követének katonai tanácsadója nyilatkozta azt az olasz parlamentben, hogy Líbiában egymillió potenciális migráns van. Tényszerűen tehát igaz a kijelentés, de azt több dolog is árnyalja.
Az egyik, hogy ez az embertömeg nem az eddigi menekültáradat mellett érkezhet, hanem nagy részben helyette, ugyanis a balkáni útvonal lezárásával sok ember a török-görög tengerjárat helyett választhatja a líbiai-olasz halálhajókat. Ennek kedvez, hogy a szétesett Líbiában virul az embercsempészet, és az a korábbi tendencia, hogy az észak-afrikaiak – marokkóiak, algériaiak – is Törökországon keresztül próbálkoznak, megszűnik.
A másik, hogy az egymilliós szám az tényleg a legnagyobb a sok elhangzott szám közül. A francia védelmi miniszter március 24-én 800 ezer emberről beszélt, az EU külkapcsolati képviselője, Federica Mogherini szintén márciusban 450 ezret említett abban a levelében, amiben további lépéseket sürgetett.
Kérdés az is, hogy hányan tudnak majd bejutni Európába, miután a líbiai partoknál az EU és a NATO is jelentősen megerősítette idén a flottajelenlétet.
Tavaly egyébként ezen az útvonalon 160 ezer ember érkezett Olaszországba, míg az EU-ban összesen 1,3 millió ember kért menekültstátuszt. Ehhez képest kell a 450 ezer – 1 millió ember érkezésével számolni.
Az Európában elkövetett iszlamista merényletek elkövetőinek háttere általában jól körbeírható. Észak-afrikai származású, de már EU-s születésű és állampolgárságú fiatalok kirekesztettnek érzik magukat a nagyvárosok peremkerületeiben, nem érzik magukénak az országot, ahová szüleik bevándoroltak.
A szociális háló munka nélkül is fenntartja őket, csapódnak ide-oda, vagy piti bűnözők lesznek, meggyűlölik Európát, radikalizálódnak, és végül gyilkolnak. Szüleik pedig elképedve veszik tudomásul, hogy terrorista lett a gyerekükből, hiszen nekik sokkal jobb életük van, mint a szülőországukban, egzisztenciát építettek, vállalkoztak.
A 2015 novemberi párizsi merényletek kitervelője és irányítója, Abdelhamid Abaaoud például marokkói származású belga volt, apja 1975-ben vándorolt be Belgiumba. A terrortámadást a marokkói származású, szintén belgiumi születésű és állampolgárságú Salah Abdeslaam által beszervezett emberekkel hajtották végre.
Tény ugyanakkor, hogy a merénylők között valóban volt olyan, aki a menekültválságot kihasználva tudtak Európába visszajutni Szíriából.
Erre sehol nem találtunk konkrét statisztikai adatot, de tény, hogy az elmúlt időszakban több tömeges molesztálási ügy is megrázta Európát. Kölnben a főtéren szilveszterkor kétezren zaklattak nőket, Svédországban egy fesztiválon történt meg ugyanez. Bejárták a sajtót a németországi uszodai zaklatások hírei is.
A szülő nélkül, tömegével Európába érkező, muszlim kultúrában nevelkedett fiatal férfiak valóban érezhetik úgy az európai nők viselkedése és öltözködése láttán, hogy felkínálkoznak nekik, úgyhogy szabad a pálya.
Európa feladata lesz, hogy a menekülteknek elmagyarázza a kulturális különbségeket és zéró toleranciát alkalmazzon az ilyen ügyekben, amellett persze, hogy nem menekül az elhallgatásba.
Ne felejtsük el ugyanakkor azt sem, hogy csak tavaly több mint egymillió menekült érkezett Európába, ehhez képest kell ezeket az ügyeket vizsgálni.
2015 novemberében Párizsban 128-an, idén márciusban Brüsszelben a repülőtéri és metrós robbantásban 34-en, múlt héten Nizzában egy teherautós ámokfutó miatt 84-en haltak meg. Ezek voltak a nagyobb támadások, ezek összesen 246 áldozatot követeltek. Ha kiterjesztően értelmezzük a terrortámadás fogalmát és a menekültválság kezdetét, akkor még ide vehetjük a Charlie Hebdo-merénylet 17 áldozatát, az elkövetők egyik ismerősének pár nappal későbbi lövöldözését egy kóser kisboltban, a lyoni férfi ügyét, aki főnökét fejezte le, egy magnanville-i késelő két áldozatát, és egy koppenhágai lövöldözés szintén két áldozatát is. Ez összesen még mindig nincs 300. A törökországi Iszlám Állam-merényletekkel együtt viszont megvan a szám.
Ám miközben egy ember élete is sok, és nem érdemes számszerűsíteni a halottakat, a dolgok összemosása sem vezet jóra. Lehet persze onnan nézni, hogy ha Európában nincsenek muszlim bevándorlók, akkor nincs iszlamista terrorizmus sem, de a merényletek forgatókönyve nem az, hogy aki most bejön, az jövőre robbant.
Az Iszlám Állam erősödése, a radikális gondolatok terjedése a már Európában született, általában másodgenerációs, magukat kirekesztettnek érző muszlimokat tudja inkább beszippantani.
És emberek százezrei éppen az elől az elvakult gondolkodás okozta káosz elől menekülnek Európába, ami az itteni muszlimokat a terrorizmus felé tereli. Ez a kampány őket mossa egybe azokkal, akik az ő életüket tette tönkre.
Az állításra valószínűleg görcsbe rándul a gyomra azoknak, akik azt képzelik, hogy egy egész nagyvárosnyi bevándorló-horda lepheti el az utcákat. A mondat azonban csalóka, mert ha jobban megnézzük, semmilyen konkrétumot nem tartalmaz.
Nem derül ki például, hogy mekkora időtartamra vonatkozik a dolog, és mekkora városnyi migráns betelepítésére céloz a kormány. Város a 200 ezer lakosú Debrecen és a 15 ezres Berettyóújfalu is. A hirdetés nem utal konkrét településre.
A Fidesz és a kormány érvelésében tavaly már előkerült ez a panel. Rogán Antal novemberben arról beszélt a parlamentben, hogy az Európai Bizottság a kötelező betelepítési kvótát egy olyan képlet alapján fogalmazza meg, "ami akár évente 15 ezer ember betelepítésére kötelezheti Magyarországot". Ez akkor igaz, ha úgy számolunk, hogy 1 millió 200 ezer migráns érkezik Európába egy évben.
Ez öt év alatt a családegyesítéseket is figyelembe véve egy szegednyi ember betelepítését jelenti Magyarországra – mondta a miniszter. Szegednek nagyjából 160 ezer lakosa van, tehát a kormány úgy számol, hogy 5 év alatt évi 15 ezer = 75 ezer ember érkezne, ők hoznának 85 ezer családtagot.
Tavaly decemberben a kormány oldala és egy videó is hirdette, hogy "a kötelező kvóták nyomán 160 ezer embert telepítenének csak Magyarországra", ám a Helsinki Bizottság utánaszámolt, hogy a szám voltaképpen a teljes EU-ra vonatkozik, mégpedig ötéves időtávlatban. Magyarországra a tavaly őszi döntés szerint mindössze 1294 embert telepítenének. Ezt támadta meg a magyar kormány az Európai Bíróságon.
A mostani kormányzati állításban már nem szerepelnek számok, sem az, hogy milyen időtávlatban gondolkodik a kormány. Tényszerűen tehát nehéz vitatni az állítást, mivel hiányoznak belőle a tények.
Ráadásul Navracsics Tibor uniós biztos azt mondta, az EU csak a legális menekülteket osztaná szét, ha azok már túl nagy terhelést jelentenének egy országnak, nagy valószínűséggel Németországnak.
Nehéz hivatalosan megmondani, hány migráns érkezett Európába tavaly, az egyes szervezetek adatai is elég különböző képet mutatnak. A BBC összeállítása szerint ha a menedékkérőket nézzük, akkor az Eurostat adatai alapján 2015-ben 1 millió 321 560-ra tehető a szám. Ebben azok a migránsok is benne vannak, akik a nem EU-tag Norvégiában vagy Svájcban kértek menedéket.
Az EU határvédelmi ügynöksége, a Frontex viszont ennél magasabb számot tart nyilván: szerintük 1 millió 800 ezer migráns érkezett Európába 2015-ben.
Különbség adódhat abból, hogy nem minden belépő folyamodik menedékért, vagyis illegálisan tartózkodik az EU-ban, de a 480 ezres eltérés valódi okaira nem találtunk magyarázatot.
A kormány tehát nem túloz a másfél milliós számmal, nagyságrendileg ez stimmel. Az Európai Unió összlakosságszáma egyébként 500 millió fő.