Bevalljuk, nem győztük erővel: a népszavazási kampányban annyi sunyi csúsztatás és ordító ostobaság hangzott el, hogy nem bírtuk mindet feldolgozni az elmúlt két hét véghajrájában. Itt egy csokorba gyűjtöttük a Hazugságvizsgáló darabjait, amelyekben körüljártuk egy-egy állítás igazságtartalmát.
Először azt néztük meg, miről szavazunk október 2-án. A menekültekről, akikről az egész kampány szól? Nem. Legfeljebb az önrendelkezésről. Arról, hogy az EU csak a magyar országgyűlés hozzájárulásával rendelhesse el menekültek Magyarországra küldését. És amúgy
Ehhez nagyjából a nemzeti parlamentek harmadának közös fellépése kellene. És amúgy az EU be akar telepíteni hozzánk menekülteket? Nem, csak a menekültügyi eljárást kellene itt lefolytatni. És ez kötelező lenne? Nem. És ez már biztos? Egyre kevésbé biztos, hogy az uniós kvótákból lesz valami. Ugye mennyi kérdés?
Szabó Lukács Imre hajdúbagosi független polgármester és Vitányi István fideszes országgyűlési képviselő ezzel a riasztó hírrel invitálták fórumra a helyieket. A törökdúlás és a menekülthullám között azért van némi különbség, próbáltunk rávilágítani néhány történeti ténnyel.
A tömeges választási csalás rémképét festette fel a Demokratikus Koalíció, miután a Nemzeti választási Iroda külön tájékoztatót adott ki a szavazatszámláló bizottságoknak arról, mit kell érvényes és mit érvénytelen szavazatnak tekinteni. A lényeg, nagyon okosnak kell lenni akkor is, ha érvénytelenül akar szavazni. Több lehetősége van: se az igenre, se a nemre ne ikszeljen, vagy ikszelje be mindkettőt, és vannak egyéb megoldások is.
A gaz szocialisták 2007-ben 1 millió migráns befogadását tervezték, híresztelték a fideszes kvótaelőadásokon. És nem is alaptalanul. Bizony, fogy a magyar, és a Gyurcsány-kormánynak egy szakértői csapat kiszámolta, hány kínai migráns javíthatna a hazai munkaerőhiányon és demográfiai gondokon. Ez csak egy munkadokumentum volt, viszont az Orbán-kormány 2013-as, ma is érvényben lévő migrációs stratégiája hasonló okokból tartja fontosnak a bevándorlást.
A két fideszes csepeli alpolgármester, Ábel Attila és Morovik Attila nem kispályázott: egy előterjesztésbe írták bele, a migránsok miatt kipaterolhatják a csepeli önkormányzati lakásokban élőket A helyzet az, hogy az önkormányzati lakásokban élőket egyrészt nem lehet csak úgy kitenni, másrészt ezekre a lakásokra hosszú várólisták vannak, és ma egy Magyarországon új életet kezdeni próbáló menekültnek kisebb esélye van szociális lakást kapni még egy hajléktalannál is.
A magyar háztartásokba kipostázott kormányzati propagandafüzet szerint újabb tízezrek jönnek, csakhogy ez nem igaz. Az EU és Törökország közötti megállapodás szerint a törökök egyrészt nem engednek Európába több menekültet, az EU az itt be nem fogadhatókat visszaküldi nekik, és legfeljebb a visszaküldött szabálytalan határátlépők helyett fogadnak be egyes országok önkéntes alapon szír menekülteket.
Ezt a mindent leegyszerűsítő, rossz és hamis összefüggést már a tavalyi párizsi merényletek után elkezdték puffogtatni itthon és küllfödön, most pedig a Magyar Idők tolja a témát a kvótanépszavazás célegyenesében. Igen, a párizsi terroristák valóban a menekülthullámot kihasználva érkeztek (vissza) Európába, de ez nem a menekültek hibája. Az európai országoké annál inkább, amelyek heteken, hónapokon keresztül mindenféle ellenőrzés nélkül engedtek át boldog-boldogtalant az országhatárokon.
A számok nem hazudnak, a bonyolult közgazdasági összefüggések viszont nem passzolnak a kampányhoz, de hát ez kit érdekel. Nagyon jól hangzó szólam, hogy Európa tele van munkanélkülivel, minek akkor még idehozni több százezret és milliót migránsok formájában. Csakhogy a munkaerő eloszlása és a kereslet nem ilyen egyszerű. Németországnak is ott van a közel 2 millió munkanélkülije, mégis nagy szüksége van a magyar vendéglátós és hidegburkoló migránsokra. Hogy is van ez?
Elemzők baloldalt, elemzők jobboldalt: megnéztük az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet és Századvég videós fejtágítóit a kvótanépszavazáshoz. Itt is-ott is kiszúrtunk néhány részben igaz és nem igaz megállapítást. Például nem igaz, hogy a népszavazáson az Unió vezetőinek olyan döntéseiről szavazunk, amelyekre senki sem hatalmazta fel őket.