Az ülés után Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője megismételte, amit már szerdán is mondott: ha a jobbikosok el akarják kerülni, hogy a „saját mércéjük” alapján hazaárulóvá váljanak, akkor meg kellene szavazniuk a parlament előtt fekvő alkotmánymódosítást.

Az MTI szerint Kósa felidézte: Vona Gábor, a Jobbik elnöke áprilisban azt mondta, aki nem szavazza meg a kényszerbetelepítés lehetőségét kizáró alaptörvény-módosítást, az hazaáruló. „Ha tehát a Jobbik képviselői, beleértve a pártelnököt is, el akarják kerülni, hogy hazaárulóvá váljanak, akkor kénytelenek lennének megszavazni az alaptörvény-módosítást” – mondta.

Az egyeztetésen a Jobbik újra előterjesztette azt a javaslatát, amely szerint a letelepedési kötvény megszüntetéséhez kötik az alkotmánymódosítás támogatását. A kormánypártok szerint viszont ezt a két kérdést nem szabad összekötni, ez „a politikai kufárkodás” műfaja – tette hozzá a frakcióvezető, aki mindennek ellenére lát esélyt az alaptörvény módosításának elfogadására.

Volner János, a Jobbik frakcióvezetője konstruktívnak nevezte a találkozót, de továbbra is ragaszkodnak ahhoz, amihez eddig: a kormány vessen véget a letelepedésikötvény-biznisznek.

Az LMP továbbra is azon az állásponton van, hogy nem vesz részt az alaptörvény módosításáról szóló szavazásban. Ezt Schmuck Erzsébet frakcióvezető mondta az MTI-nek. 

Orbán Viktor miniszterelnök október 2-án, a kvótanépszavazás eredményét értékelve jelentette be az alaptörvény módosítását. Azzal indokolta a kezdeményezést, hogy „közjogi döntéssel kell felruházni az emberek akaratát”. A népszavazás jogerősen is érvénytelen lett, mert a választópolgároknak kevesebb mint a fele voksolt érvényesen. Az érvényesen szavazók 98,36 százaléka a kormány álláspontját támogatta, és a nem mellé tette az ikszet. Orbán Viktor ezt a több mint 3,3 milliós tömeget nevezte el új egységnek, és azóta ez a hivatalos kormánykommunikáció fő eleme.

Az alaptörvény módosítását október 10-én tették fel a parlament honlapjára. A lényege, hogy védjük az alkotmányos önazonosságot, az Európai Unió pedig nem diktálhat bizonyos kérdésekben. Kétharmados jóváhagyás kell hozzá, ezért fontos az ellenzéki pártok hozzáállása.

Az első egyeztetést is ötpártira tervezték, de végül az MSZP és az LMP nem vett részt rajta. A Jobbik az első találkozón nem keménykedett, de egy héttel később Vona Gábor pártelnök erős feltételt támasztott: ragaszkodott a letelepedési kötvények felfüggesztéséhez.

Elemzésünk szerint a Jobbik ezzel egy olyan ösvényen indult el, ahol kemény ütéseket kell elszenvednie. És tényleg: Kósa Lajos szerdán már belengette az irányt: a Fidesz frakcióvezetője hazugnak és hazaárulónak nevezte a Jobbikot.

Vona Gábor a Facebookon szólt vissza Kósának: