Nagy meglepetést okozott a Momentum Mozgalom a 2024-es budapesti olimpia megrendezése ellen szóló népszavazással. Az igazi meglepetés nem a szervezet színre lépése volt, hanem az, hogy többszöri próbálkozás után ezúttal sikerült átverni a rendszeren egy népszavazási kérdést.

Egyetért-e Ön azzal, hogy Budapest Főváros Önkormányzata vonja vissza a 2024. évi nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére irányuló pályázatát?

Így szól a Momentum kérdése, amelyet először a fővárosi választási bizottság hitelesített, aztán pedig a Kúria jóváhagyott. Vagyis csütörtöktől indul az aláírásgyűjtés Budapesten, és ha megvan a 138 ezer hiteles aláírás, ki kell írni a referendumot.

Most miért lehet, ha eddig nem?

Nem a Momentum az első csapat, amelyik népszavazást szeretne. Több próbálkozás is volt az elmúlt bő egy évben, ám eddig senkinek nem jött össze.

1. 2015 végén az Átlátszó újságírója, Erdélyi Katalin kezdeményezett fővárosi népszavazást az olimpiáról. „Egyetért-e Ön azzal, hogy Budapest Főváros Önkormányzata ne pályázzon a 2024. évi nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére?” 
   
   A választási bizottság ezt jóváhagyta, a Kúria viszont januárban elkaszálta (Karácsony Gergely városligetes szavazásával együtt.) A Kúria úgy jogászkodott, hogy a kérdés azt sugallja, a választópolgárok a pályázat beadásáról nyilváníthatnak véleményt, holott azt a referendum idejére már benyújtják. Nem indulhatott tehát el a gyűjtés.
2. 2016 szeptemberében Erdélyi országos szavazást kezdeményezett. „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a XXXIII. nyári olimpiai és XVII. nyári paralimpiai játékok pályázatáról és rendezéséről szóló 2016. évi LVIII. törvényt?” 
   
   Ez már a Nemzeti Választási Bizottságon sem ment át. Akkor az volt az érvelés, hogy a hatályon kívül helyezendő törvény szervezetalakítási kérdésekről is rendelkezik, márpedig az Országgyűlés szervezetalakítási hatáskörét érintő kérdésben nem lehet népszavazást tartani. A Kúria sem engedte az aláírásgyűjtést.
3. Közben Erdélyi az országos mellett budapesti népszavazást is kezdeményezett. „Egyetért-e Ön azzal, hogy Budapest Főváros Önkormányzata vonja vissza a 2024. évi nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére irányuló pályázatát?” 
   
   Erről tehát nem az egész ország, hanem csak a fővárosiak szavazhattak volna. A fővárosi választási bizottság ezt jóváhagyta, és a Kúria sem kaszálta el. Az aláírásgyűjtést azonban Erdélyi nem indította el, mivel későn kapott értesítést a jogerőre emelkedésről, ráadásul folyamatban volt az országos népszavazása.

Ezt a harmadik, Erdélyi esetében is átengedett kérdést adta be decemberben a Momentum, és nekik is jóváhagyta minden illetékes szervezet. A momentumosok a honlapjukon utalnak arra, hogy az országos szerintük nem ment volna át, „más lehetőségünk tehát nem volt, mint helyi népszavazást kezdeményezni; 

így is örülünk, hogy nem vártak minket kopaszok.”

A momentumosok arra céloznak, hogy az MSZP vasárnapi boltbezárásos szavazását néhány kopasz hátráltatta, esetükben ilyen nem történt. Erre nem véletlenül nem kellett számítaniuk. Egy fideszes, aki rálát a stratégiára, azt mondta, jelenleg több okból is veszélytelennek tartják a kezdeményezést a nagyobbik kormánypártban.

A Fidesz össze sem rezzent

Szerinte egyrészt egy helyi népszavazásról van szó, és a felmérések szerint megosztott a főváros a kérdésben, nincs elsöprő támogatása az olimpiaellenességnek. Emellett szó sincs arról, hogy a baloldal egységesen elutasítaná a 2024-es pályázatot. A budapesti MSZP, a budapesti szocialista polgármesterek, sőt Botka László, aki épp a párt miniszterelnök-jelöltje is, támogatta 2015-ben a pályázatot. (Igaz, az MSZP másik fele elutasította, ebben a cikkben rögzítettük az egyes szocialista álláspontokat.)

A mostani népszavazást ráadásul szerinte egy olyan csapat kezdeményezte, amelynek nincs összehangolt szervezte, adatbázisa, így pedig szinte lehetetlen harminc nap alatt 138 ezer hiteles aláírást gyűjteni. Pláne a hidegben. 

Ha pedig össze is gyűlne elég aláírás, a Fidesz egy pozitív cél érdekében kampányolhatna, míg a momentumosoknak aligha van szervezeti hátterük egy kampány lebonyolítására. Így tehát szerinte nem várható, hogy a Fidesz bármit is lépni fog az aláírásgyűjtés ellen, szerinte „csendesen az érdektelenségbe fullad”.