Fontosabb részletek:
Heti sajtótájékoztatóján Lázár János elsőként a szerdai kormányülésen elhangzottakról és a miniszterelnökkel folytatott megbeszélése tartalmáról számolt be. Bejelentette, hogy a migrációs kockázat és nyomás miatt a kormány az egész országra elrendelte a migrációs válsághelyzet meghosszabbítását szeptember 7-ig. Lázár szerint továbbra is potenciális veszély fenyegeti Magyarországot: a Balkánon 800 ezer migráns "szorult be", nem tudnak hazamenni.
FRISSÍTÉS 03.03.: Azóta a 800 ezerről kiderült, csak "nyelvbotlás" volt a valódi szám 80-100 ezer.
A Miniszterelnökség vezetője elismételte, hogy 38 milliárdot költenek a határ megerősítésére. Ebből 28,4 milliárdért megépítik a második, kamerarendszereket is tartalmazó kerítéssort. Tompán és Röszkén a tranzitzónákat is megerősítik, a két helyen 9,4 milliárdért 400 fő elhelyezéséről gondoskodnak.
A Honvédségnek a határvédelmi feladatok ellátására gépjárműre, informatikára, személyi célokra további 10 milliárdos nagyságrendű forrást fog biztosítani a kormány, de a részletekről még nincs döntés. Ezekkel a tételekkel együtt a védekezés összköltsége a déli határszakaszon 284 milliárd forintra emelkedik.
Új uniós szabály, hogy a külső határon vissza kell állítani a személyi ellenőrzést: mindenkit ellenőrizni kell, akár uniós állampolgár az illető, akár nem. Emiatt várakozásokra kell számítani, mert az igazoltatás mellett az adatokat ellenőrizni fogják az informatikai rendszerben. Ez általában perceket jelent, de elképzelhető olyan helyzet, amikor ez torlódással jár.
Magyarország komoly lobbitevékenységet folytat, hogy az ukrán állampolgárok vízum nélkül léphessenek be az unió területére. Megkezdődött az "ügy jóváhagyása", a következő már az Európai Parlament előtt van. Hamarosan vízum nélkül jöhetnek a biometrikus ukrán útlevéllel rendelkezők.
Lázár a holnapi varsói V4 csúcs előkészületeiről is beszámolt. A V4-ek állásfoglalást adnak ki a nemzeti szuverenitás és a nemzetállami erő fontosságának képviseletéről a közelgő római uniós csúcstalálkozóra.
Emellett a V4 országok közös javaslattal fordulnak Brüsszelhez a fogyasztók védelme érdekében. "Tiltakozunk a hátrányos megkülönböztetés, a diszkrimináció ellen" – fogalmazott Lázár, aki szerint a multik "élelmiszeripari szeméttel" árasztják el a régiót. A V4-ek vezetői azt akarják, hogy szülessen ez ellen európai jogszabály, legyen rá garancia, hogy a Tescóban, Lidl-ben, Aldiban ugyanolyan minőségű élelmiszer legyen kapható, mint Nyugat-Európában, miután a vizsgálatok szerint érdemi különbség van az ott és itt forgalomba hozott élelmiszerek minősége között.
Lázár elmondta, hogy Orbán Viktor holnap lezárja a kormányablak-építési programot. 2011-ben még csak 29 kormányablak volt, 2016-ban 12 millió polgár kereste fel az új 262 ablakot, és mintegy tízmillió ügyet intéztek.
A kormány 2060-ig szóló nemzeti demográfiai programot készít elő. A cél, hogy 2025-30-ra a férfiak várható élettartama 79-80, a nők esetében 85 legyen. A nőknél ez ma 79, férfiaknál 72-73 év. Lázár szerint a trend már megfordult, egyre több gyerek születik, de még jobban támogatni kell a fiatalokat a gyerekvállalásban, és csökkenteni kell az éves halálozási számot is. Részletekről nem beszélt.
Két éve folyik az új erdőtörvény előkészítése. A cél, hogy Magyarországon a 20-ról 27 százalékra nőjön az erdősített, fásított területek aránya.
Az agrártárcának jelentést kellett készítenie a génmódosított (GMO) élelmiszerek terjedéséről, miután ennek elkerülése alaptörvényi előírás. A magyar célok összeurópai célkitűzésekbe illeszkednek. A GMO-mentesség tekintetében mérlegelni kell a versenyképességi (ár-)szempontokat. Az import GMO-szóját megpróbálják kiváltani.
18,398 millió ingatlannyilvántartási bejegyzés közül közel 10 százalék hibás vagy hiányos, így például nem lehet tudni, hogy él-e, vagy hogy ki a valódi tulajdonos – közölte Lázár. A rendezetlen tulajdoni viszonyok komoly problémákat okoznak.
A kormány az Országgyűléssel mondatná ki, hogy ha a tulajdonos 115 évnél régebben született, és a járási hivatal által közzé tett hirdetmény útján nem sikerül megtalálni az ingatlan (például egy földterület) tulajdonosát vagy örökösét, a tulajdonjog egy póthagyatéki eljárás keretében visszaszáll az államra. Lázár szerint 400 ezernél is több olyan mezőgazdasági földterület van, ahol a tulajdonos nem beazonosítható vagy található. A belterületi ingatlanokat osztott tulajdon esetében felkínálják megvételre a tulajdonostárs(ak)nak.
Lázár szerint a kis pártok próbálnak láthatóvá válni, mindkét népszavazási kezdeményezés politikai ügy. Az LMP a Paks 2-ről szóló népszavazással akar szerinte politikai haszonra szert tenni. Mint mondta, az igazságügyi tárca értékelte a kérdéseket, azok problémásak lehetnek, mert nemzetközi szerződésre illetve a költségvetési kérdésre vonatkozhatnak. Paks 2-ről a választók Lázár szerint a 2014-es választáson már szavaztak.
A Kormányinfón kisebb vita alakult ki, hogy mire utalt a kormányfő, illetve elhangzott-e Orbán február 28-i beszédében az "etnikai homogenitás". Lázár és Kovács Zoltán szóvivő ezt tagadták. Lázár szerint a beszéd arra vonatkozott, hogy Magyarországon az elmúlt 10 évben nem volt betelepítés. "Nem akarunk párhuzamos valóságok közepette élni" – fogalmazott Lázár. Az országot szerinte gyengíteni fogja, ha ide más kultúrájú, etnikumú embereket telepítenek be.
Frissítés: A miniszterelnök.hu csütörtök délutáni állása szerint ezt mondta Orbán. De estére bevallották, hogy ez egy kamuleirat, kulturális helyett valójában tényleg etnikai homogenitásról beszélt Orbán, csak Havasi Bertalan szerint véletlenül más szót írtak oda a Miniszterelnökségen):
"Ugye, először is nagyon fontosnak tartom, hogy a kulturális homogenitást meg kell őrizni. Most már lehet ilyeneket mondani. Ezelőtt néhány évvel kivégzés járt az ilyen mondatokért, de ma már lehet ilyeneket mondani, mert az élet igazolta, hogy a túl nagy keveredés bajjal jár. Úgyhogy természetesen mi, magyarok etnikailag heterogének vagyunk abban az értelemben, hogy európai nemzet vagyunk. Ha csak a neveket itt felolvasnánk, lenne itt minden: a bunyeváctól a svábig, de ettől függetlenül ez mégiscsak etnikailag egy bizonyos sávon belül maradó sokszínűség. Tehát egyfajta etnikai homogenitás, egy civilizáción belül vagyunk. Szerintem ennek a megőrzése kulcskérdés." (Innen, már csak a javított, de cserébe a valóságnak megfelelő verzió elérhető)
Kérdésre válaszolva Lázár elutasította a feltétel nélküli alapjövedelem ötletét, és azt lényegében kommunista feltevésnek minősítette.
Lázárt érdekli, hogy miként lehet 1000 milliárdos különbség a magyar külkereskedelem adataira vonatkozó hazai és külföldi statisztikák között. Erre nem tudja egyelőre a választ, de tájékozódni fog róla.
– reagált Lázár a 1,5 milliárdos kárt okozó, Híd a munka világába nevű országos roma önkormányzati program végleges beszántására. Mint mondta, hogy az elmúlt 27 évben voltak sikeres integrációs, felzárkóztatási roma programok is, és ebből az egy kudarcból nem szabad arra következtetni, hogy az ORÖ egésze alkalmatlan. "Méltányosnak kell lenni velük szemben" – mondta Lázár. Szerinte arról, hogy Farkas Flórián eleget tesz-e a romákért, a roma közösségnek kell véleményt mondania. Óvott attól, hogy az ügyet a romák kollektív megbélyegzésére használják.
Lázár március elején ellátogat Csíki sört gyártó, a Heinekennel folytatott jogvitában alulmaradó csíkszentsimoni céghez, tanácsokat ad és segíteni próbál nekik. Azt is elmondta, hogy kapott egy levelet a holland nagykövetségtől, ezt majd továbbítja a sajtónak. Arra nem válaszolt, hogy a székelyföldi kiruccanásra a kormány képviseletében, vagy magánemberként kerül-e sor.
(Borítókép: Lázár János a Miniszterelnökséget vezető miniszter szokásos heti sajtótájékoztatóját tartja az Országházban 2017. március 2-án. Fotó: Bruzák Noémi/MTI)