Bár a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) állásfoglalásában nem támogatta a CEU-t, mert szerintük "időszerű volt a külföldi egyetemek magyarországi működésével foglalkozni", az ELTE hallgatói önkormányzata április 1-jén kiadott egy, az egyetemet támogató közleményt.

"Úgy gondoljuk, hogy a diplomák kiadásával kapcsolatos szabályozások szigorítását körültekintő szakmai diskurzusnak kell megelőznie, és a szigorítás megvalósítható a Közép-európai Egyetem teljes ellehetetlenítése nélkül is" - írják, hozzátéve, a CEU "egyedi színfoltként jelenik meg" a felsőoktatási intézmények között, amelynek "megszűnésével a magyar tudományos közeg és így a magyar társadalom is sokat vesztene", és mivel a két egyetem kapcsolata "több tudományterületen kifejezetten szoros, így a Közép-európai Egyetem bezárása közvetlenül érintené az ELTE hallgatóit is."

Az ELTE HÖK így közleményében kijelentette: kifejezik szolidaritásukat a Közép-európai Egyetem oktatóival és hallgatóival. "A Közép-európai Egyetem fennmaradása érdekében kérjük az ügy mihamarabbi, minden érintett szereplő bevonásával történő, megnyugtató rendezését" - írják.

A kormány akár már hétfőn tárgyalhatja azt a törvénymódosítását, amely a Magyarországon működő külföldi egyetemeket szabályozná. A törvényjavaslat több pontja is kifejezetten a CEU-t hozná hátrányos helyzetbe, esetleg lehetetlenítené el. A miniszterelnök nem is próbálta azt a látszatot kelteni, mintha nem a CEU ellen hozták volna a törvényt: a közrádió műsorában csalónak nevezte az egyetemet olyan törvényi szabályok nem betartására hivatkozva, amelyek még meg sem születtek.

A törvénytervezet visszavonását nyílt levélben kérte ötszáz tudós, köztük 15 Nobel-díjas, majd született egy újabb levél is, amelyben több mint száz amerikai tudós kéri ugyanezt.