Múlt szombaton kiderült: az állam azt ígéri, hogy mindenhol lesz ágy a kórházakban a beteg gyereküket kísérő szülőknek. Ezzel megszűnne az áldatlan állapot, hogy a szülők a beteg gyerekük mellett a földön vagy széken töltik az éjszakákat a kórházakban. Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ ígérete akkor érkezett, amikor három hónapja egy alapítvány magánadományokból összecsukható mobilágyakat adott harminc hazai kórháznak.
„De miért terítik a földre a pokrócokat?” – kérdezte értetlenkedve egy tavaly novemberi estén Orosvári Zsolt sárbogárdi családapa a fehérvári kórházban a szülőtársakat, akik éppen a padlóra ágyaztak maguknak a gyerekük kórházi fekhelye mellé. Orosvári Zsolt is szülőként, a kislánya kivizsgálása miatt volt az intézményben, és megdöbbent, hogy a szülőknek a hideg földön kell éjszakázni, mondja az Indexnek.
A kisgyerekes szülők között többeknek van hasonlóan rossz élménye, én például pár éve többször is több éjszakát töltöttem egy rácsos ágy alá hajtogatott polifoamon a kislányom mellett (pontosabban alatt) a földön. A mellettünk fekvő kislány apukája nem hozott matracot, ezért az ágyhoz járó rozoga fa sámlin görnyed tizenórákat, és alvás közben hangosan horkolt, a kórtermet szemre eredetileg egyágyasra tervezhették, de négy rácsos ágy volt benne, a négy szülő az ágyak alatt, között és mellett éjszakázott beteg gyereke mellett.
Leventének hasonló élménye volt egy másik kórházban: „egy olyan szobában voltunk, ahol négy rácsos nyikorgó fémbölcső volt a gyerekeknek, amiben minden mozdulat valószínűtlenül hangos vascsörgéssel járt és kruppos volt mind a három szobatársunk, és olyan hangokat adtak, mintha minden pillanatban meg akartak volna fulladni.
A gyerek aludt a bölcsőben, én leterítettem a kőre egy vastagabb pulcsit, és azon feküdtem mellette, de csak ilyen 20-30 perceket lehetett bólintani a hangok miatt, meg a gyerek is állandóan felkelt, úgyhogy inkább ébren töltöttem az estét. A szobában még két szülő aludt így mellettem.”
Attilának egy harmadik kórházban ugyan felajánlották, hogy kap egy ágyat, de egy másik kórteremben, nem ott, ahol a gyereke feküdt betegen. „Előbb azt mondták, menjek egy üres ágyra egy szomszédos üres kórteremben, de amikor nem akartam távol kerülni a gyerektől (éjjel is sokat ébredt fel, szarul volt), akkor széken aludtam. Valahogy szerváltak nekem jófejségből egy ágymatracot, amit leraktam esténként középre a földre, azon aludtam, aztán mikor reggel 6-körül jött a nővér egy injekcióval, akkor gyorsan fel kellett kelnem, és be kellett tolnom az ágy alá, hogy elférjen a nővér.”
Az EMMI 2016-os adata szerint 3600 olyan kórházi ágy van Magyarországon, amelyet gyerekek kórházi tartózkodására tartanak fenn, és bár az egészségügyi törvény szerint a szülőnek joga van együtt lenni a gyerekével, ahogy a fenti példákból látszik, vannak olyan kórházak, ahol ágyat nem tudnak biztosítani, így a szülők sámlin, széken vagy a padlón töltik az éjszakát.
Több helyen ennek a problémának fizikai okai vannak: a túl apró kórtermekben nem feltétlenül fér el újabb ágy a szülőknek .
Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a törvény nem határoz meg minimumszabályokat a szülői tartózkodás körülményeiről, így azokról az egyes egészségügyi intézmények jelenleg maguk dönthetnek, írja Székely László alapjogi biztos friss jelentése, ami a gyereküket kísérő szülők panaszai alapján lehetőségeiket elemzi. 2010-ben az ombudsman egyszer már megvizsgálta a helyzetet, de a 2018-as friss jelentés szerint nem túl sok fejlődést lát nyolc év alatt. Például még mindig vannak olyan osztályok, ahol a szülői ott-tartózkodást is korlátozzák.
A helyzet tehát az, hogy a törvény szerint a szülő (elvileg) ott lehet a gyerekével a kórházban, de sok olyan osztály van, ahol ennek a kulturált feltételei nem adottak.
Ezt a helyzetet felismerve Orosvári Zsolt gyorsan megoldást keresett a földön fekvés problémájára. Ott helyben elkezdett a kórházi személyzettől érdeklődni, hogyan lehetne megoldani ezt az áldatlan helyzetet, hogy milyen feltételeknek kellene megfelelnie egy mobilágynak ahhoz, hogy a kórházban a szülők használhassák. „Össze lehessen csukni, lehessen fertőtleníteni, ne akadályozza a sürgősségi ellátást” – sorolja a feltételeket, amiket a kórházi szakemberektől megtudott, később, mint mondja, más kórházi dolgozókkal is egyeztetett.
Korábban nagykereskedőként dolgozott, így alaposan átlátta a logisztikai folyamatot, talált egy nagyáruházban a feltételeknek megfelelő összecsukható, műanyag borítású, ezáltal könnyen tisztítható, ráadásul 1 évig garanciális tábori ágyat, és az Anyák az Anyákért Alapítvánnyal összefogva elkezdték megkeresni a kórházakat, hogy felajánlják segítségüket.
Almádi Zsuzsa, az alapítvány elnöke az Indexnek azt mondja,
november óta harminc kórházba vittek ágyakat, eddig összesen négyszázat,
miután magánszemélyektől szerzett adományokból az egyik nagy áruházból kedvezménnyel, darabonként 11 490 forintért vásároltak tábori ágyakat.
Hogy minél hatékonyabbak lehessenek az adományozáskor, az EMMI-hez fordultak, hogy megtudják, mely kórházakba hány fekhelyre volna szükség. Almádi Zsuzsa azt mondja, a minisztériumból az alapítványnak küldött válaszból az derül ki, hogy országszerte összesen 714 ágyra lenne szükség, de a kórházak a 714 darabnál kevesebb, körülbelül ötszáz ágyat tudnának valójában felhasználni – például helyhiány miatt.
Tisztában vagyunk azzal, hogy nem lehet minden gyerek ágya mellé egy szülői ágyat tenni ma Magyarországon, mert a régi épületeket nem így tervezték, de a tapasztalatunk az, hogy ahová egy fürdőlepedő vagy polifoam leteríthető a földre, ott ezek a tábori ágyak is elférnek, és pillanatok alatt fertőtleníthetőek, összecsukhatóak
- fogalmaz az alapítvány elnöke.
A program tehát sikeresnek mondható, harminc kórháznak jutott a 400 ágyból, a Bethesda Gyermekórházba például harminc ágy került. A Bethesda kommunikációs vezetője, Bese Nóra azt mondja, azokra az osztályokra kerültek az ágyak, ahol kevesebb időt töltenek benn a gyermekek, és szűkösebb a hely, például a sebészeti, belgyógyászati osztályokon - ezekkel lett teljes a szükséges mennyiségű mobilágy az intézményben.
"Tartós megoldást azonban csak olyan strukturális változások hoznak, amelyek lehetővé teszik, hogy új, tágas kórtermek kialakításával a szülők és gyermekek számára is elegendő hely jusson. Ezért is kezdeményezte a kórház új épületszárny építését, melynek tervezése már ebben a családközpontú koncepcióban zajlik, s amely kormányzati támogatással 2022-re valósul meg" - fogalmaz a kommunikációs vezető.
Eddig egy kórház volt, ahol nem sikerült az alapítvány és a kórház közötti együttműködés: a budapesti Heim Pál Gyerekkórházban. Almádi Zsuzsa azt mondja, a kommunikációs vezetővel, és a gazdasági igazgatóval történt telefonos egyeztetések után leszállított az alapítvány húsz mobilágyat, de a kórház később közölte: nem találja ezeket alkalmasnak. Múlt pénteken telefonon, hétfőn emailben is megkerestük a Heim Pál Gyerekkórházat, de egyelőre nem reagáltak kérdéseinkre.
Korábban a HVG a kórház levelére hivatkozva azt írta, a Heim Pál vezetése betegbiztonsági és higiénés szempontból sem találja alkalmasnak a tábori ágyakat, és hogy csak az ágyak leszállítása után észlelték, hogy az átadott típusok „nem alkalmasak arra, hogy azokon a beteg gyermekek mellett édesanyák aludjanak”.
Miután a HVG megírta, hogy a Heim Pál Gyerekkórház visszautasította az ágyakat, petíció is indult, akkor az állami fenntartó hirtelen (most szombaton) bejelentette, hogy az első negyedév végén elkezdik a beszerzéseket, és végül mindenhol lesz ágy a kórházakban a beteg gyereküket kísérő szülőknek.
Megkérdeztük az Állami Egészségügyi Ellátó Központot (ÁEEK), hogy pontosan mikor és milyen ágyakat fognak beszerezni, erre nem válaszoltak, csak annyit írtak az Indexnek, hogy a gyermekeik mellett bent tartózkodó szülők elhelyezésére szolgáló ágyak igényét felmérték, és az ezek beszerzéséhez szükséges forrást saját keretből biztosítják az intézmények számára. "A kórházak közül legtöbben már korábban megteremtették a beteg gyermekek közeli hozzátartozóinak a megfelelő elhelyezését, míg van néhány intézmény, amely nem teljesítette az ezzel kapcsolatos elvárásokat. Fenntartóként mindent megteszünk azért, hogy a hozzátartozó megfelelő elhelyezésével is segítsük a beteg gyermekek gyógyulását" - írták.
Az Anyák az Anyákért Alapítványt nem keresték meg Almádi Zsuzsa szerint. Az alapítvány vezetője azt mondja, örül a pozitív változásnak, de akkor fog igazán örülni, ha tényleg megtörténnek a beszerzések, és nem kell egyetlen szülőnek sem a földön aludni. Annyit kértek az EMMI-től, hogy az alapítványnak legalább jutassák vissza az áfát, amit befizettek a négyszáz ágy után, hogy abból újabb ágyakat vehessenek - erre a kérésre sem kaptak egyelőre választ.
A kapcsolattartás joga az egészségügyi törvény szerint a betegtársak jogainak tiszteletben tartásával és a betegellátás zavartalanságával összhangban gyakorolható. A törvény azt is kimondja, hogy a gyereknek joga van a szülő, törvényes képviselő mellette legyen, és azt is, hogy a kórházak a házirendben határozhatják meg a szabályok részleteit. Így a gyakorlatban az történik, hogy a kórházak saját hatáskörben, a betegellátás zavartalanságának fontosságára hivatkozva különböző egyedi és általános korlátozásokat állapíthatnak meg és alkalmazhatnak, kvázi következmények nélkül.
Ritka, hogy egy civil kezdeményezés ilyen sikeres legyen, mint Orosvári Zsolt és az Anyák az Anyákért Alapítvány közös akciója, 2016-ban egy hasonló projektnek hamar vége szakadt.
Akkor mosható Ikeás matracokat vittek magánszemélyek kórházaknak, de pár tucat matrac kiszállítása után a program nem folytatódott.
(Borítókép: Orosvári Zsolt / Facebook)
Az állam azt ígéri, mindenhol lesz ágy a beteg gyerekükért aggodó szülőknek. Sok helyen azonban nemcsak az ágy, hanem a hely is hiányzik. Tényleg megszűnhet az áldatlan állapot?
1097 · Mar 07, 2019 11:31am Tovább a kommentekhez