A 2019-es önkormányzati választások bár még mindig fideszes többséget hoztak, sőt a megyei közgyűlésekben erősödött is a kormánypárt, nagy ünneplésre mégsem lehet okuk: nemcsak Budapestet bukták el, hanem jelentős vidéki városokat is, köztük tíz megyei jogú várost. Bár még mindig a Fidesz a legnépszerűbb párt Magyarországon, egyre látványosabb, ahogy teret veszít a városi szavazók körében, és kezd visszaszorulni kistelepülésekre, falvakba.
Az eredmény intő jel lehet Orbánéknak: az ellenzék stratégiailag fontos pozíciókat szerzett, ahonnan képes lehet tovább építkezni a következő években.
Hogy melyik párt mennyire népszerű vidéken, azt leginkább két adat mutatja. Egyrészt a megyei közgyűlések összetétele, másrészt a megyei jogú városok képviselő-testületeinek összetétele. A két adat leginkább együtt értelmezhető, a megyei közgyűlés ugyanis nem az egész megye preferenciáit mutatja, csak a nem megyei jogú városban élők szavazatai számítanak bele. Jó példa erre a 400 ezer fős Csongrád megye, ahol durván a lakosság fele megyei jogú városban, Szegeden és Hódmezővásárhelyen él.
Két Fidesz látható az eredmények alapján:
egy vidéki kistelepülésen erősödő Fidesz és egy városokban gyengülő Fidesz.
A pártok támogatottsága korábban is eltért a településmérettől függően: Magyarországon a tapasztalat az utóbbi szavazásokon az volt, hogy a nagyobb városokban jellemzően jobban teljesítenek a baloldali pártok, míg a jobboldali pártok inkább a kisebb településeken erősek. Ez a tendencia most még tovább látszik erősödni, és ha így folytatódik, az ország lassan kettéválik: kistelepüléseken élő fideszesekre és egy a kormánypártot inkább elutasító városi rétegre.
Az, hogy a megyei közgyűlések térképe tiszta narancssárga, nem meglepetés, itt a konkrét személyek eleve kevésbé számítanak, mint a helyi polgármester kiválasztásánál, alapvetően a pártpreferencia dönt. A Fidesz a megyei közgyűlésekben még erősödni is tudott: míg 2014-ben 225 mandátumot szerzetek, ezúttal 244-et. Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom és Veszprém megyét kivéve mindegyik megyében erősödni tudott a párt a közgyűlésben.
Ezek azok az adatok, amelyeket szívesen tesznek ki az ablakba, Szijjártó Péter külügyminiszter is ezt hozta fel, amikor az eredményről kérdeztük. Amiről értelemszerűen kevésbé beszélnek szívesen, hogy ezzel párhuzamosan a Fidesz gyengülését láttuk a legtöbb nagyvárosban.
Csongrádban például miközben a megyei közgyűlés fideszes többségű, a 20-ból 12 képviselő még mindig fideszes, az ellenzéki Márki-Zay Péter simán vitte Hódmezővásárhelyt, a szocialista Botka László pedig Szegedet.
De ellenzéki győzelem született Tatabányán, Érden, Salgótarjánban, Egerben, Miskolcon, Pécsett, Szombathelyen és Dunaújvárosban is. Vagyis összesen tíz megyei jogú városban győzött ellenzéki jelölt, szemben a 2014-es kettővel. Az ellenzék városi tarolását Karácsony Gergely budapesti győzelme tetőzte be, ráadásul rengeteg 10 ezer főnél nagyobb településen is jól teljesítettek. És még ott is látszik a Fidesz gyengülése, ahol végül mégis ők nyertek.
Orbán Viktor az eredményeket értékelő beszédében utalt rá, hogy a következő időszakban értelmezni fogják a látottakat, és levonják belőle a tanulságokat, de hogy eredményez-e mindez irányváltást, előkerülnek-e a városi réteg megnyerését célzó üzenetek, intézkedések, vagy az eddigi stratégiát viszik tovább, és inkább a vidéki, kisvárosi Magyarországot próbálják stabilan megtartani, egyelőre kérdéses. A magyar vidék és kistelepülések társadalmi szerkezetét és trendjeit figyelembe véve az idő kevésbé az utóbbi iránynak kedvez.