Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn részt vett az Országgyűlés második nyári, rendkívüli ülésén, ezért az azonnali kérdések órájában tőle is kérdezhettek a képviselők. Rögtön éles szóváltással kezdődött ez a napirendi pont.
Akar beszélni róla, Sorosról? – kérdezte Jakab Péter, a Jobbik elnöke, aki szerint nem lehet eldönteni, hogy a Miniszterelnök a hülye, vagy az embereket nézi-e hülyének.
Jakab felszólalása után Kövér László, az Országgyűlés elnöke megfenyegette a jobbikos politikust, mégpedig azzal, hogy ha legközelebb ilyen hangnemben beszél, el fogja tőle venni a szót, és emlékeztette, hogy nem kocsmában van.
Orbán Viktor a Jakabnak adott válaszában arról beszélt, hogy már korábban is megfigyelte: Jakab egyszerre több tucat, egymással logikai kapcsolatban nem álló kérdést tesz fel, hogy nem érvel, hanem kiabál, és mindezt „rendkívül faragatlan módon” teszi.
Viszontválaszát azzal kezdte Jakab, hogy milyen sértődősek ma a tolvajok, erre Kövér elvette tőle a szót.
Jakab után az MSZP-s Harangozó Tamás is keményen fogalmazott. Ő azt kérdezte Orbántól, hogy Tarlós az elmúlt években „mi a rossebet csinált”, ha a fővárosnak rendelkezésére állt a Lánchíd felújításához szükséges pénz. Erről itt írtunk részletesebben.
Keresztes László Lóránt (LMP) két kérdést tett fel Orbánnak. Szerinte Orbánék 34 vasúti vonalat halálra, elsorvasztásra ítéltek, ami egyértelmű támadás a vidék ellen. Ez ugyanaz a gyakorlat, amit a balliberális kormány csinált 2006-ban. Eddig 40 önkormányzat tiltakozott a döntés ellen, köztük fideszes vezetésű települések is.
Orbán válaszában elmondta: nem kell megvédenie senkinek a vidéket, mert vidékbarát kormány kormányoz. Ma Magyarországon a vasúti közlekedés járványügyi menetrend szerint zajlik, és amíg a járványveszély van, addig így is lesz.
Keresztes egy másik kérdést is feltett: vállalt-e bármilyen kihasználási garanciát a kínai fél a Belgrád–Budapest-vasútvonalra? A kormányfő szerint Budapestet bármelyik szomszédos nagyvárossal összekötni geopolitikai, geostratégiai döntés, és éppen ezért van értelme.
Szabó Tímea (Párbeszéd) arról kérdezte a miniszterelnököt, hogy felvett-e Mészáros Lőrinc állami támogatást, mielőtt 850 embert kirúgott. „Miközben százezrek vannak az utcákon, önök az oligarcháikat tömik pénzzel” – mondta az ellenzéki politikus.
„Minden támogatás normatív, attól függetlenül, hogy hogyan hívják a támogatottat” – mondta válaszában Orbán Viktor. Szabónak azt javasolta, hogy konkrét kérdéssel az illetékes tárcához forduljon a Párbeszéd politikusa. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a kormány annyi munkahelyet teremt, amennyi a koronavírus miatt megszűnt. Arra Orbán nem válaszolt, hogy felvett-e Mészáros támogatást.
Bencsik János független képviselő azt kérdezte Orbántól, hogyan lehetett a román titkosszolgálat egykori besúgója, Xantus Gábor, az MMA alapító tagja. Szita Károly, Tasnádi László, Békés Sándor – sorolta Bencsik az egykori ügynökök, besúgók neveit, akik a Fideszhez vagy a kormányhoz voltak köthetőek. (Xantus Gábor saját maga írta meg a Krónika egyik cikke szerint azt, hogy a Ceaușescu-diktatúra idején jelentett a román titkosrendőrségnek, a Securitaténak.)
Orbán válaszában azt mondta, annyira korán (hétfő délben) kapta meg a kérdését, ami arról szólt: hogyan tovább? Szerinte ebből nem derült ki, hogy mit is akar kérdezni Bencsik, úgyhogy erre a kérdésre most nem tud válaszolni, előbb tájékozódni fog.
Ezután Bencsik arról beszélt, hogy a kétezres évek elején még tapsolt Orbánnak, és hitt abban, hogy Orbán elszámol a múlttal, és megteremti a polgári Magyarországot. De csalódnia kellett. Orbán viszontválaszában azt kérdezte tőle, hogy hol volt ez az érzékenysége Kágébéla idején. A kormányfő Kovács Béla jobbikos politikus múltjára utalt, és arra, hogy Bencsik akkoriban a Jobbik politikusa volt.
Bősz Anett (DK) bizonyos iskolák elgettósításáról és az oktatási rendszer egyenlőtlenségeiről beszélt, és idézte Orbánt, aki korábban az iskolarendőrség bevezetését „tűzoltásnak” nevezte. Arról kérdezte a miniszterelnököt, hogy mitől keletkezett ez a tűz, illetve hogy hogyan kerülnek börtönökbe való eszközök az iskolákba.
„Óvnám magunkat az egy-két mondatos sommás véleményektől az oktatási rendszer kapcsán” – kezdte a DK-s képviselőnek adott válaszát Orbán, aki azt is hangsúlyozta, hogy a világ legfejlettebb gyárai működnek ma Magyarországon. Ezekbe pedig a magyar oktatási rendszerekből kikerült emberek dolgoznak, Magyarországon tanult mérnökök működtetik. Erre hivatkozva a miniszterelnök „több tiszteletet” kért az oktatásnak.
Orbán szerint a legszegényebb, jellemzően cigány gyerekeket nem sikerült integrálni.
Arról beszélt a miniszterelnök, hogy a „magukról megfeledkezett diákoktól” meg kell védeni a diákokat és a tanárokat is. A felzárkózás a cigány és nem cigány gyerekek számára is két elemből áll: először tanulni, aztán dolgozni kell – mondta Orbán. A miniszterelnök szerint ezek a rendezettségnél kezdődnek, ezért kellenek az iskolarendőrök.