Az ellenzéki összefogás pártjai már deklarálták, hogy közös miniszterelnök-jelöltet állítanak. De vajon ki lehet majd az?
Az ellenzéki összefogás pártjait (Demokratikus Koalíció, Jobbik, LMP, Momentum, MSZP, Párbeszéd) hónapok óta foglalkoztatja, hogy kit ajánljanak miniszterelnök-jelöltnek. Pártpolitikus legyen? Politikailag tapasztalt veterán, vagy olyan személy, aki a pártokon kívül/a pártok felett áll?
Kinek vannak meg a kvalitásai ahhoz, hogy megküzdjön Orbán Viktorral?
Legtöbbször három név hangzik el:
Dobrev Klára miniszterelnök-jelöltségére már a 2018-as országgyűlési választások előtt is volt igény a DK és az MSZP támogatói részéről, illetve a baloldali értelmiség körében, ám akkor még maradt férje, Gyurcsány Ferenc árnyékában. A pártnak aztán nem sok oka volt örömre a választási eredményén rágódva, hiszen nem sokkal csúsztak át az 5 százalékos küszöbön csupán (5,38 százalékot értek el).
Az egykori szocialista miniszterelnököt, Gyurcsány Ferencet és pártját azonban hiba volt temetni. Igaz, jól jött nekik, hogy a 2018-as választáson náluk jobban szereplő ellenzéki pártok közül kettő, a második legerősebb párttá vált Jobbik, és a története legjobb eredményét elérő LMP szervezeti válságba süllyedtek.
A DK ügyesen használta ki a kínálkozó alkalmat, az európai parlamenti választás pedig egyértelműen visszahozta a meccsbe a pártot, olyannyira, hogy előre került az ellenzéki rangsorban. Ehhez minden elemzés szerint hozzájárult az is, hogy a DK EP-listájának élére Dobrev Klára került.
A DK összetartó erejének megkérdőjelezhetetlenül Gyurcsány Ferenc személye számít, ő a DK esszenciája, köré épült a párt politikai közössége. Ambivalens módon a párt üvegplafonját is ő jelenti.
A kormánykritikus szavazók közül még sokan emlékeznek a nevével fémjelezett szocialista kormányzás időszakára, az őszödi beszédre, a 2006-os eseményekre és a 2008-as gazdasági válságra.
Az elmúlt években akárhányszor szóba jött az ellenzéki pártok egymáshoz való közeledése, mindig kardinális kérdés volt, hogyan is kell viszonyulni Gyurcsány Ferenchez. Ezért jó taktikai húzás volt, hogy felesége – magára öltve az elkötelezett européer politikusnő szerepét – kilépett mögüle, és az európai parlamenti választásokra a DK húzóarcává vált, míg Gyurcsány Ferenc hátrébb lépett egyet.
Dobrev Klára politikai helyzetbehozása és előtérbe tolása mellett azóta is több érv szól. Mandátumot szerzett európai parlamenti képviselőként, az Európai Parlament alelnökeként teret kapott arra, hogy befolyásos pozícióit saját politikai karakterének építésére használhassa.
Az már az európai parlamenti választáson bebizonyosodott, hogy Dobrev Klára képes lehet a DK táborán túl is szavazókat megszólítani, de hiába lépett ki Gyurcsány Ferenc árnyékából, a feleségeként mégis az vetül rá.
A kormányoldal következetesen a volt szocialista miniszterelnök nejeként emlegeti, aki mondhat bármit, ott van rajta a „gyurcsányista billog”. A másik karaktergyilkos támadási felület ellene, hogy a Kádár-rendszerben prominensnek számító Apró-család leszármazottja (Apró Piroska lánya), így szándékosan egyenlőségjelet tesznek személye és a kommunizmus közé.
Dobrev Klára politikai potenciálját jelzi, hogy a kormányoldal nem véletlenül fordítja felé az ágyúit, és tüzel rá velük folyamatosan.
Az ellenzéken belüli mozgásterét és megítélését inkább az határozza meg, hogy a felesége Gyurcsány Ferencnek, akit sem kiköpni, se lenyelni nem tudnak az összefogás pártjai.
Egyrészt a közvélemény-kutatások szerint megkerülhetetlen Gyurcsány Ferenc pártja (10-15 százalék körül lehet most), másrészt az ellenzéki pártok összehangolt együttműködése is azt mutatja, hogy elkötelezettek a kormányoldallal szembeni egységes fellépés irányába. De ez még nem jelenti azt, hogy minden szereplő támogatni tudná Dobrev Klárát mint közös miniszerelnök-jelöltet. Ugyanakkor az egyes pártok erősorrendje döntő tényező lehet majd az ellenzéki tárgyalóasztalnál, e téren pedig jól áll a DK.
A 2018-as országgyűlési választást megelőző hódmezővásárhelyi időközin üstökösként feltörő Márki-Zay Péter szerint Dobrev Klára megnyerhet egy ellenzéki előválasztást, de közös miniszerelnök-jelöltként inkább vihet, mint hozhat az ellenzéki összefogás számára. Erről az elmúlt hetekben többször is kifejtette a véleményét. A kétszer is hódmezővásárhelyi polgármesternek választott Márki-Zay Péter ugyanakkor már jelezte, hogy egy előválasztáson szívesen megmérettetné magát miniszerelnök-jelöltként.
A hódmezővásárhelyi polgármesternek nincs pártja, de értékrendje elhelyezhetővé teszi az ellenzéki térben, jelesül: a Fideszből kiábrándult jobboldali-konzervatívok közé.
Első, 2018-as győzelméhez nagyban hozzájárult, hogy a magát jobbközépnek meghatározó Jobbik a teljes aktivistahálózatát bevetette a hódmezővásárhelyi kampányban.
Márki-Zay Péter sikere reményt adott az országgyűlési választás előtt álló ellenzéknek, emellett a polgármesterből is országosan ismert politikust csinált. Még 2018-ban létrehozta a Mindenki Magyarországa Mozgalmat (MMM) azzal a céllal, hogy valamiféle ernyőszervezete legyen az ellenzéknek. Ilyen értelemben már a 2019-es önkormányzati választásokra okafogyottá vált a létezése, hiszen az ellenzéki pártok az MMM nélkül is együtt tudtak működni az összefonódás útján elindulva.
A Mozgalom manapság a politikai hontalanok egyik gyűjtőhelye, illetve Márki-Zay Péter személyes brandjének érdekérvényesítő eszköze.
A hódmezővásárhelyi polgármester egyáltalán nem alaptalanul ambicionálja azt, hogy megmérkőzzön a közös miniszerelnök-jelöltségért. Amellett, hogy az elsők között beszélt a teljes ellenzéki összefogás szükségességéről, a Jobbikban és a Fideszt elutasító, ám a jelenlegi ellenzéki pártokkal azonosulni nem tudó jobboldali-konzervatív értelmiségiek között is támogatásra alkalmasnak találják.
Márki-Zay Péter korábban többször kijelentette azt, hogy Karácsony Gergelynek is indulnia kellene a közös miniszerelnök-jelöltségért. A lehetséges hármas közül utóbbi eddig határozottan elutasította azt, hogy beszállna a ringbe, hiába kérték erre mások is pártszimpátiától függetlenül. Ez persze akár taktika is lehet.
A kormányoldal minden muníciót kilő azokra, akik potens szereplőnek látszanak az ellenzékben. Márki-Zay és Karácsony is a legnépszerűbb ellenzéki politikusoknak számítanak, mindketten vezettek már különböző kutatások alapján népszerűségi listákat.
Karácsony Gergely igazi politikai túlélőnek számít. Kanyarokat sem nélkülöző karrierje ellenére mégsem egy rafinált, dörzsölt politikus képét mutatja.
Karácsony Gergely karizmája azon alapul, hogy szimpatikus, kedves ember benyomását kelti.
Néha ennyi is elég, hogy egy politikus kiemelkedjék a sorból. A főpolgármester-választáson pengeélen táncolt, ha ott elbukott volna, akkor pont kerül a politikai karrierje végére. A győzelmével viszont új távlatok nyíltak meg most előtte.
Nemzetközi példák vannak arra, hogy egy sikeres városvezető, vagy főpolgármester útja magasabbra is vezethet (Boris Johnson Londont, Recep Tayyip Erdogan pedig Isztambult vezette mielőtt feljebb lépett volna). Karácsony azonban még csak főpolgármesteri ciklusa elején tart, amit nehéz lenne meggyőző sikerként értékelni. A járványhelyzetet senki sem láthatta előre, de az borítékolható volt, hogy a kormányoldal és a főpolgármester közt lövészárok fog kialakulni.
Karácsony Gergely választói támogatottsága kétséges lehet abból a szempontból, hogy főpolgármesterként csak Budapestre korlátozódik a politikai mozgástere, ami nem feltétlenül teszi országosan is hangsúlyos szereplővé. Az sem mellékes, hogy az MSZP-Párbeszéd miniszerelnök-jelöltjeként 2018-ban egyszer már kudarcot vallott. Egy lezárt és eredményes főpolgármesteri ciklus viszont a jövőben még lehet következő lépcsőfok Karácson politikai karrierjében.
A következő hónapokban kiderülhet, hogy Dobrev Klára, Márki-Zay Péter vagy Karácsony Gergely közül ki lehet az ellenzéki összefogás potenciális miniszerelnök-jelöltje, illetve rajtuk kívül, esetleg helyettük kinek/kiknek a neve kerülhet még a kalapba. Az összefogás pártjain kívül lennének már jelentkezők, de egyelőre nem tudni részleteket egy előválasztás folyamatáról (ki és mi alapján indulhat-e rajta), csak az van meghatározva, hogy legkésőbb 2021. október 23-án a választóknak meg kell ismerniük a jelölteket.
Boritókép: Karácsony Gergely, Dobrev Klára, Márki-Zay Péter - Index