Az ellenzéki pártok még tavaly decemberben állapodtak meg arról, hogy közös listán indulnak a 2022-es országgyűlési választásokon. Azt pedig már korábban eldöntötték, hogy mind a 106 egyéni választókörzetben közös jelölttel és közös miniszterelnök-jelölttel, valamint közös programmal állnak fel a Fidesz–KDNP-vel szemben.
Kedden egy sajtótájékoztatót is tartottak, ahol a nyilvánosság előtt rögzítették a közös kormányzás alapelveit. Az együttműködésben részt vevő hat párt vezetői ünnepélyesen megállapodtak abban, hogy kormányváltás esetén
A pártok között létrejött együttműködés először 2019-ben aratott komoly politikai sikert, amikor az önkormányzati választásokon több nagyvárost és Budapestet is sikerült elhódítaniuk az addig rendre győzedelmeskedő Fidesz–KDNP elől.
A hirtelen jött siker nagy várakozással töltötte el az ellenzéki pártokat és szavazóikat, az elemzők azonban figyelmeztettek:
nagy felelősség hárul a helyi szereplőkre, az összefogás kormányzóképessége az önkormányzatok szintjén vizsgázik.
A különböző világnézetű, eltérő politikai kultúrával rendelkező pártok egybeterelése nem egyszerű feladat és nem is veszélytelen. Matematikailag ugyan nagyobb esélyt jelenthet a kormányváltásra, ugyanakkor még a helyi döntéshozatal szintjén sem könnyű bizonyítani, hogy képesek majd egyben is tartani az Orbán-ellenes koalíciót. Van, ahol ez nem is sikerült.
A leglátványosabb szétesést Gödön produkálta az ellenzék, ahol a személyi ellentétek odáig fajultak, hogy Balogh Csaba momentumos polgármester hosszú harcok után menesztette DK-s és LMP-s alpolgármestereit.
Hiába próbálta Gyurcsány Ferenc és Fekete-Győr András egyben tartani a gödi városvezető koalíciót, a pártelnököknek sem sikerült békét teremteniük a Pest megyei településen.
Egerben is felbomlott a koalíciós kormányzás, ahol a korábban jobbikos Mirkóczki Ádám elvesztette többségét a helyi közgyűlésben.
Szolnokon ugyan a polgármester-választást a Fideszt nyerte, de a képviselő-testületben az ellenzéki pártok alkotta szövetség került többségbe. A Szolnoki Többség névre hallgató ellenzéki koalícióból azonban két képviselő is kilépett, így a Szolnoki Többségből néhány hónap után Szolnoki Kisebbség lett.
Kaposváron szintén gellert kapott az ellenzéki összefogás, ahol végül az együttműködésben részt vevő hat pártból öt jelezte, kilép a közösen alapított egyesületből.
A IX. kerületben egyelőre csak a törésvonalak látszanak, de hamarosan ott is kenyértörésre kerülhet sor. Baranyi Krisztina független polgármesterről még tavaly december közepén hozott nyilvánosságra a Tények.hu egy hangfelvételt, amelyen a portál szerint antiszemita kijelentéseket tesz a kerület vezetője.
Baranyi a Facebook-oldalán reagált az ügyre, bejegyzésében visszautasította az antiszemita vádakat, állítása szerint éppen ő volt az, aki kérdőre vonta a képviselőtársait az esetleges antiszemitizmusuk miatt. Mint kiderült, jobbikos és momentumos képviselőtársaira gondolt ezzel a polgármester, akik viszont kijelentették: ők semmilyen antiszemita kijelentést nem tettek.
Később a polgármester egy másik bejegyzésében arról írt, hogy
nem a fideszes ellenfelei szivárogtatták ki a róla készült hangfelvételt, hanem a politikai szövetségesei.
Borítókép: Facebook / Jakab Péter