Orbán Viktor viszontválaszát követően azonnali kérdésekkel és válaszokkal folytatódik a Parlament tavaszi ülésszakának első munkanapja.

Orbán válaszában elmondta, hogy 2010-ben 80 százalék felett volt a GDP-arányos államadósság, ezt szerinte tíz év kormányzással levitték 64 százalékra, de a válság miatt visszaengedték 82-re, ezért úgy számolnak, hogy a Covid-adósság 18 százalék. Azt is hozzátette, hogy az EU-átlag 95 százalék felett van.

Orbán az önkormányzatok kivéreztetésével kapcsolatban ismertette, hogy 2020. december 31-én a főváros számláján több mint 120 milliárd forint volt, és abban az évben az összes állami támogatás 44 százaléka Budapestre került. Ez a kivéreztetés? – tette fel a kérdést az ellenzéknek.

Orbán Viktor szerint hiba, ha a Jobbik frakcióvezetője oltásellenes és ezt visszautasítja, ne agitáljanak az oltás ellen. Ugyancsak sértőnek érzi, hogy a nemzeti konzultációt bohóckodásnak minősíti a Jobbik. 

A kormányfő azt mondta, az ellenzék szerint a magyar oltásengedélyezés gyengébb minőségű, mint a nyugati, vagyis a brüsszeli és ezt az állítást visszautasítják, mert sérti a nemzeti oldalt, elfogadhatatlan. Minden élet, minden magyar élet számít – továbbra is.

Nemcsak konzervatív, nemzeti csoportok, hanem a vörös bárók is kapnak a gazdasági támogatásokból. Gazdaságpolitikát nem lehet politikai alapon csinálni. Orbán Viktor szerint az MSZP elnöke téved, mert jelenleg 231 ezer ember dolgozik részmunkaidőben, és nem másfél millió. A munkanélküliség számai azt mutatják: 4,5 millió ember dolgozott 2019 végén, és ugyanennyien dolgoznak most is.

A Fidesz frakcióvezetője visszautasítja azt a vádat, hogy a kormány nem tesz semmit. „Ez egy alaptalan, és közönségesnek tekinthető hazugság”. Kocsis példákat is hoz: a vállalkozások bértámogatást kapnak, lakásfelújítási támogatás jár, emelkedik az orvosok bére, bevezették a hitelmoratóriumot és visszaépítik a 13. havi nyugdíjat.

„Ne kiabáljon bele, én is csöndben meghallgattam” – szólt valakinek Kocsis az ellenzéki padsorok irányába. A fideszes politikus nem minősítené Szabó Tímea panelgyűjteményét, és furcsállja, hogy a néhány éve még uniós zászlót égető Jobbik elnöke ma már ragaszkodik az EU-s intézményekhez.

Kocsis Gyurcsánynak célozva elmondta, hogy „ön az egyetlen, akinek erkölcsről ebben az épületben semmilyen mondandója nem lehet”. A frakcióvezető szerint a Fidesznek az esne jól, ha Gyurcsány eltűnne a magyar közéletből, mert ő az, aki „hazudott és rátámadt a saját népére”.

Simicskó István a KDNP-frakció nevében megköszönte a miniszterelnök tájékoztatását és a kormány munkáját. A frakcióvezető azt mondta, voltak olyan ellenzéki felszólalók, akik életükben még nem oldottak meg semmilyen válságot, például a Jobbik. Mások viszont szembesültek már válsággal, de azt nem tudták jól megoldani. Ez eddig csak a Fidesz–KDNP kormánynak sikerült.

Simicskó kitért a száz évvel ezelőtt spanyolnáthajárványra, és azt mondta, ott volt kevesebb áldozat 100 éve is, ahol szigorúan betartották a komoly járványvédelmi előírásokat, az olyan típusú döntésekkel, mint amilyeneket az Orbán-kormány hozott. A kormány szeretné elérni, hogy mielőbb minél több embert tudjanak beoltatni. A kormány ugyancsak helyesen jár el, amikor a gazdaságot próbálja élénkíteni, beindítani azokkal az ösztönző eszközökkel, amelyeket a miniszterelnök említett felszólalásában.

Történelmi cselekedetnek nevezte a hitelmoratórium bevezetését, csakúgy mint a 13. havi nyugdíj visszaépítését. Az pedig nem igaz, hogy nincs párbeszéd a társadalommal, hiszen a kormány az elmúlt 10 évben folyamatosan konzultált az emberekkel. 

Az MSZP frakcióvezetője szerint a legrosszabb forgatókönyv valósult meg a járvány kapcsán, mert nyáron nem készítették fel az egészségügyi rendszert. A kormányzat bebizonyította, hogy nem minden élet számít, hanem csak a kiváltságosoké – mondja. 

Tóth Bertalan úgy gondolja, hogy Orbán nem vállalja a felelősséget, de arra egyébként sem kapott felhatalmazást, hogy „alaptörvénybe foglalják a lopást”, vagy például „tönkretegyék az SZFE-t”. 

A szocialista politikus adatokról is beszámolt: körülbelül másfél millió ember van részmunkaidőben, 520 ezer nyugdíjas százezer forint alatti ellátást kap, 275 ezer nyugdíjast fenyeget a lecsúszás veszélye, és több tízezer vállalkozás jutott a tönk szélére. Mészáros Lőrinc cégeinek, a teniszszövetségnek, vagy a Mathias Corvinus alapítványnak segítettek, de azoknak nem, akiknek tényleg kellett volna.

Tóth az oltással kapcsolatos bizalmatlanságért is a kormányt hibáztatja, mert „összevissza kommunikálnak”.

Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke azt mondta: ma 30 éves csúcson van az államadósság, és ez nem mindennapi rekord, amit a kormánynak sikerült összehoznia. Januárban 299 ezer álláskereső volt nálunk, 49 ezerrel több, mint tavaly év elején, tehát ne csúsztasson a kormányfő, amikor azt állítja, hogy ugyanannyian dolgoznak, mint a járvány kezdete előtt. 70 ezer ember tb-ellátása szűnt meg, ez 6 milliárd forintot jelentene a kormánynak, miközben 64 milliárdot adnak a Semjén Zsolt-féle Vadászati Világkiállításra. 

Büszke a kormány a 13. havi nyugdíj visszaemelésére, miközben tavaly csak 3 százalékkal emelték meg a nyugdíjakat és az egekbe szöktek az élelmiszerárak. 15 egyetemet privatizáltak, hogy agymossák a fiatalokat, és szó nincs arról, hogy korszerűsítik a felsőoktatást. Az emberek megsegítése helyett ilyesmikre költenek: 192 milliárd atlétikai központra, 83 milliárd a Budapest–Belgrád-vasútvonalra, 40 milliárd mindenféle épületfelújításra. Ezt követően a házelnök elvette a szót a képviselőnőtől.

Az LMP társelnöke szerint a múlt évben négy százaléknál kevesebb volt a nyugdíjemelés, miközben az élelmiszerárak az egekbe szöktek. A 13. havi nyugdíj első hetének összege nem elegendő arra, hogy kompenzálja az idősek elszegényedését. „Ön ezt nyilván nem érti”, mert akinek ilyen gazdag a családja, annak nem kell attól félnie, hogy nem lesz mit ennie, vagy nem tudja kifizetni a fűtésszámlát.

Schmuck leszögezte: az emberek félelmei valósak, tisztességesen dolgozó emberek jobb esetben csak a bevételeiket, rosszabb esetben az egész életük munkáját elveszítették. Az LMP társelnöke úgy látja, hogy azoknak, akik bajba kerültek, a kormány gyakorlatilag semmit nem adott, „minden más mellébeszélés”.

A DK elnöke szerint nem tisztességes, hogy az ellenzéket oltatásellenesnek állítja be a kormányfő. Gyurcsány Ferenc is azt mondta: nagyfokú érzéketlenség tapasztalható a kormány részéről az emberek iránt, és csak a sajátjait segíti. A DK frakcióvezetője a felsőoktatás átalakítása kapcsán azt mondta, hogy gyakorlatilag egy kis csoportnak, az alapítványi kuratóriumoknak odaadják a nemzeti vagyon egy részét. Ez nemcsak hazafiatlanság, hanem a magyar felemelkedés zálogának elárulása, és ez súlyos bűn. Gyurcsány szerint zavarja a kormányzó pártokat, hogy az ellenzéknek mára sikerült összezárni és egységes arculatot mutatni. 

Jakab Péter szerint nem nagyon tudtuk meg, hogyan tervezik újraindítani a gazdaságot. Óriásplakátokat látott, és négyszázalékos minimálbér-emelést, ami 140 forintot jelent. „Mintha egy kicsit döntésképtelen lenne” – mondja a Jobbik elnöke Orbánnak, hozzátéve, hogy arra a „bohóckodásra” most nincs idő, amit a konzultáció jelent.

Jakab úgy látja, az oltáshoz nem lehet előnyöket rendelni, mert ezzel másnak hátrányt okoznak. Az nem fordulhat elő, hogy Magyarországon jogfosztott helyzetbe kerüljenek olyanok, akik például a kínai vakcinával nem akarják beoltatni magukat. „Mint valami afrikai kuruzsló, vagy kínai gyógyszerügynök”, úgy viselkedik Jakab szerint a kormányfő. A frakcióvezető szerint ez emberkísérlet és zsarolás, „tudom, hogy a haveri körében a zsarolás menő dolog”, de ez nem Oroszország és Kína, hanem egy uniós tagállam.

Jakab szerint, ha késve vagy kevés oltóanyag érkezik az EU-tól, akkor az Orbán értékét és lobbierejét mutatja, mert ki szeret egyezkedni olyannal, aki köpdösi és zsarolja Európát?

Kérdőre vonta Orbánt, hogy miért kell neki a korlátlan hatalom, ha csak ennyit tudott elérni. Példákat is hoz: hogy Mészáros „meg a többi semmirekellő” felújítassa a szállodáit, hogy kitömjék az alapítványokat, hogy módosítsák a választási törvényt és csökkentsék az önkormányzatok forrásait.

Jakabtól nem kapja meg az újabb felhatalmazást, „egyszer volt Budán kutyavásár”, elszámoltatást viszont fog kapni. A Jobbik elnöke szerint a gazdaságvédelmi alapból meg lehetett volna menteni a komplett gazdaságot és például a vendéglátószektort, de történelmi bűnként nem a népet mentette, hanem saját magukat. 

Az ellenzéki politikus szerint „akiket ma kifoszt, azok holnap kormányváltó tömeg lesznek”.

A miniszterelnök felszólalása végén kérte, hogy a képviselők támogassák a kormány további járványmegelőzési lépéseit.

Ha lesz elég vakcina, hozzákezdenek a korlátozások fokozatos és észszerű lazításához. A gazdaság-újraindítási akciótervben a hazai gazdaságot adócsökkentéssel, munkahelyekkel és beruházásokkal lehet serkenti. Az akcióterv lépései a lakások áfájának 5 százalékra csökkentése; 3 milliót lehet fordítani lakásfelújításokra; folyamatos a bértámogatás; jön az orvosok körében a béremelés; a négylépcsős 13. havi nyugdíj. A 25 év alattiaknál elengedik a személyi jövedelemadót, és a kisvállalkozásoknak 10 millió forintig kamatmentes kölcsönt biztosítanak.

A járványgörbe 10 napja nem csökken, a lefelé tartó járványgörbe megállt, és elképzelhető emelkedés is. Ezért kell az Országgyűlés további felhatalmazása az eddig meghozott intézkedések fenntartására. A kormány újra akarja indítani a gazdaságot és a normális életet. Az újraindítás feltétele a vakcina, mert másképpen visszatér a vírus. Vagyis a legfontosabb feladat gyorsan és minél több vakcinát beszerezni. Olyan vakcina kell, amivel máshol már milliókat beoltottak, tehát biztonságos. Ezért vettünk a nyugati mellé kínai és orosz vakcinát, egymilliót az oroszoktól, a kínaiaktól pedig ötmilliót.

Április elejére a kétmillió főt meghaladhatja a beoltottak száma, vagyis a veszélyeztetettek nagy részét be tudjunk oltani. Az oltás tekintetében minden nap számít, és nem szabad a vakcinából politikai kérdést csinálni – mondta a kormányfő.

Minden döntésük azon alapszik, hogy miközben meghallgatják a járványügyi szakemberek véleményét, figyelnek az emberek véleményére is. Ezért tartottak járványügyi konzultációt. Csak olyan korlátozásokat van értelme bevezetni, amit a többség elfogad – mondja Orbán. A kormány a válságkezelés idején is igényt tart az emberek támogatására. A járványnak még nincs vége, de az oltással új szakaszba léptek. Vannak, akik azt gondolják, hogy az oltások beadásával egy időben elkezdődhet a korlátozások feloldása, mások óvatosságra intenek, mert a járvány Európában felszálló ágban van. Ezért újra konzultációt indítanak; hét fontos kérdésben kérik az emberek véleményét.

Ez a két hónap, ahogy az elmúlt egy év is a koronavírussal szembeni küzdelemről szólt, november 11-én korlátozó intézkedéseket vezettünk be – kezdi Orbán Viktor. A kormányfő szerint nagy a kísértés, hogy az elhúzódó járvány idején a politikai döntéshozók járványügyi szakembernek képzeljék magukat, bár némi jártasságra ők is szert tesznek. A döntés felelősségét nem kívánják áthárítani, a védekezés megszervezése és irányítása kormányzati feladat, de ragaszkodnak hozzá, hogy a járványügyi szakemberek véleménye a lehető legnagyobb súllyal jelenjen meg.

A járványadatok egész Európában növekednek, a magyar emberek a nyári konzultáció során egyértelművé tették, hogy működnie kell az országnak, ezért tartották nyitva a munkahelyeket és az általános iskolákat; szükség volt a kijárási tilalomra, a közösségi helyek bezárására, a rendezvények és a sportesemények látogatásának megtiltására. Orbán leszögezte, hogy a válságkezelésük következetes, lényegében november óta nem változtattak az intézkedéseken, ezért sikerült a járványt keretek közé szorítani. Akik más utat jártak és folyamatos változtatásokban hittek, akik Nyugat-Európában karácsonykor újranyitottak, azoknál hatalmas erővel jött a harmadik hullám.

A miniszterelnök vélhetően beszél majd a gazdaságról éppúgy, mint a járványhelyzetről.