Pályára kerültek a miniszterelnök-jelölti előválasztásra nevezett ellenzéki versenytársak. Két nézőpontból, két elemzőt: Pulai Andrást, a Publicus Intézet igazgatóját és Deák Dánielt, a XXI. Század Intézet vezető elemzőjét kértük meg arra, hogy értékeljék az esélyeket.
A hétvégén jelentette be Karácsony Gergely főpolgármester, a Párbeszéd társelnöke, hogy elindul az ellenzéki miniszterelnök-jelölti előválasztáson, és ehhez egy mozgalmat is létrehozott. Márki-Zay Péter, Jakab Péter, Fekete-Győr András és Dobrev Klára után az ő nevét várták még leginkább a jelöltek sorába.
Pulai András, a Publicus Intézet igazgatója szerint van jelentősége annak, hogy az egyes ellenzéki politikai szereplők milyen sorrendben startoltak el miniszterelnök-jelöltként.
Fekete-Győr András, a Momentum elnöke az elsők között jelentette be (Jakab Péter, a Jobbik elnöke volt az első), hogy elvállalta pártja felkérését. Ebben szerepet játszhatott az is, hogy ő az egyik legkevésbé ismert jelölt, míg az „utoljára érkező” Karácsony Gergely van legtöbbet jelen a nyilvánosságban.
Persze az időzítés hordoz magában kockázatokat is. Fekete-Győr esetén például látjuk, hogy pár rosszul sikerült interjú sokat ártott a megítélésének, Karácsonynak pedig a támogatóinak a türelmetlenségével kellett megküzdenie
– fejtette ki az elemző az Indexnek.
Az elmúlt hetek közvélemény-kutatásaival kapcsolatban elmondta: a „kire szavazna” kérdésre az utóbbi hónapokban nagyon volatilisen, azaz változóan válaszoltak az emberek.
Márciusban Jakab Péter, a Jobbik elnöke, áprilisban Karácsony Gergely volt az első helyen, akár 10 százalékpontot is meghaladó mozgások vannak hónapról hónapra. (Az Index összefoglalót készített a legutóbbi kutatásokról, továbbá saját – nem reprezentatív – felmérést is indított az olvasók körében, ezt Jakab Péter nyerte meg.)
Pulai András hozzátette: az emberek még most alakítják ki a véleményüket, nincsenek stabil erővonalak, mint mondjuk a Fidesz vs. ellenzéki összefogás kérdésében. A „ki a legalkalmasabb”, „kire szavazna legszívesebben”, illetve „ki tudná legyőzni a Fidesz jelöltjét (Orbán Viktort)” kérdésekre azonban konzisztensen Karácsony Gergelyt említik a legtöbben.
Ugyanakkor az elemző az Indexnek azt is megjegyezte: nagy kérdés, hogy Karácsony Gergely szimpatizánsai még szeptemberben is így fognak-e gondolkodni, és a főpolgármester „el fogja-e őket tudni vinni” előválasztani.
Pulai András arra is felhívta a figyelmet, hogy minden indulónak megvan a népszerűsége az ellenzéki táboron belül.
Azon túl, hogy kit mennyire tartanak alkalmasnak, illetve integratív karakternek, az fog dönteni az előválasztáson, hogy ki lesz képes leginkább a szűk saját (támogató pártjai által adott) bázisán túlnyúlva is szavazókat szerezni. Akár a rivális jelöltek pártjaitól, akár a – most még – bizonytalanoktól.
Arra a kérdésre, hogy kitől tarthatnak a leginkább a kormányoldalon, és kitől a legkevésbé, Pulai András rámutatott: a Fidesz Karácsony Gergelyt, Dobrev Klárát és Jakab Pétert támadja a legerősebben. „Feltételezem, ők is azt mérik, hogy ők vannak az élen, fej fej mellett” – tette hozzá az elemző.
Pulai András nem számít komoly konfrontációkra, de azért langyos előválasztási kampányra sem.
A 2019-es budapesti előválasztási kampányok megmutatták, hogy ezek a pártok, és a részben személyek is, konstruktív, az ország fontos ügyeire fókuszáló vitákat tudnak folytatni, figyelve és vigyázva egymásra. Tudván azt, hogy a későbbiekben is együtt kell dolgozniuk. Akkor is választók százezrei lepődtek meg, hogy szenvedélyes, felkészült beszélgetéseket, vitákat lehet folytatni a közös ügyeinkről. Ez valójában egy win-win helyzetet hozott akkor is, és jó esély van rá, hogy most is azt fog
– fogalmazott a Publicus Intézet igazgatója.
Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint egy előre kitalált koreográfia alapján jelentették be az ellenzéki miniszterelnök-jelölteket: „a legesélytelenebbektől a legesélyesebbekig”.
Az Indexnek azt mondta, mivel „a kiszivárgó információk szerint a baloldalon már eldöntött tény”, hogy Karácsony Gergelyt akarják közös miniszterelnök-jelöltnek, ezért jelentették be őt utoljára.
Azt is hozzátette: mivel az előválasztás kérdésében „már megszületett a megállapodás a tárgyalóasztaloknál, a szavazóknak valódi döntési lehetősége nincs is”. Ez pedig ronthatja azt a várakozást, miszerint az előválasztási folyamat majd növelni fogja az ellenzéki szavazók választási hajlandóságát.
Deák Dániel a kutatásokról azt mondta:
Sajnos egyre inkább politikai megrendelések alapján készülnek a különböző közvélemény-kutatások a baloldalon, így mindig körültekintéssel kell szemlélni a miniszterelnök-jelöltekkel kapcsolatos felméréseket.
Ugyanakkor az elemző szerint a trend egyértelműnek tűnik:
Jakab Péter és a Jobbik erősödött az ellenzéki térfélen belül, míg Karácsony Gergely korábban erős nimbusza mintha megkopott volna.
A XXI. Század Intézet vezető elemzője hozzátette: Karácsony Gergely esélyeit ronthatja, hogy a nyelvtudása és a nyelvvizsga hiányával kapcsolatban az elmúlt napokban botrány robbant ki.
Karácsony Gergely nyelvtudása azután került politikai támadások célpontjába, hogy az angol Economist című lapnak adott interjújában Orbán Viktort alacsonynak és kövérnek nevezte, magát pedig magasnak és vékonynak. Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára ezután a közösségi oldalán arról írt, hogy Karácsony Gergelynek nincs idegennyelv-tudása, pedig egy világváros vezetőjeként ez elvárható lenne tőle. A főpolgármester egy Facebook-bejegyzésben elismerte, hogy Orbán Viktor angol nyelvtudása alighanem jobb, mint az övé, de már folyamatosan dolgozik az angolján, a miniszterelnök „újsütetű kínaiját és oroszát” viszont nem tervezi behozni. A Nézőpont Intézet felmérést készített, és azt hozta ki, hogy párthovatartozástól függetlenül az emberek fontosnak tartják: legalább angolul beszéljen tárgyalóképes módon egy miniszterelnök. Közben már tanulmányai, képesítése és korábbi oktatói tevékenysége miatt is támadják kormányoldalról Karácsony Gergelyt.
„Továbbra sem tudni, hogy államilag elismert nyelvvizsga nélkül hogyan vett részt például PhD-képzésen Karácsony Gergely, miközben elvárás lett volna a nyelvtudás. Ugyancsak komoly kérdéseket vet fel, hogy miért volt több helyen is feltüntetve eddig a doktori végzettsége, miközben a nyelvvizsga hiánya miatt azt sosem szerezte meg” – fejtette ki Deák Dániel, aki úgy véli, mindezek fényében Karácsony Gergely támogatottsága tovább csökkenhet.
„Mivel azonban Jakab Péter főként vidéken népszerű, a Budapest-centrikus előválasztáson nem kell attól tartania Karácsony Gergelynek, hogy érdemben veszélyeztetné a Jobbik elnöke a már letárgyalt indulását” – fogalmazott az elemző.
Deák Dániel egyébként azt is mondta: mindegyik miniszterelnök-jelölt csak egy-egy jól behatárolható társadalmi csoportban rendelkezik viszonylag magas támogatottsággal, egyikük sem népszerűbb a saját pártjánál vagy politikai közösségénél „úgy, mint Orbán Viktor”.
„Dobrev Klára vagy Fekete-Győr András esetleges miniszterelnök-jelöltsége aduász lenne a Fidesz számára” – jelentette ki az elemző az Indexnek.
Pulai Andráshoz hasonlóan ő is azt tartja a fő kérdésnek, hogy Karácsony Gergely képes lesz-e a jelenlegi támogatói bázisán túl is szavazókat megszólítani.
Deák Dániel szerint a háttér-megállapodások miatt nem lehet erős választási kampányra számítani, csupán látszatvitákra.
Ugyanez volt látható a fővárosi előválasztási kampányban is, majd Karácsony Gergely győzelme után szinte az összes ellenfele magas pozíciót kapott Budapesten. Most sem lepődnék meg, hogy ha a pártok már megállapodtak volna arról, hogy Karácsony kihívói mind miniszterelnök-helyettesek lesznek majd egy esetleges baloldali győzelmet követően
– fejtette ki a XXI. Század Intézet vezető elemzője.
Nemrégiben ismertette a hatpárti ellenzéki összefogás az előválasztás menetrendjét: a közös miniszterelnök-jelöltet két fordulóban választják ki. Ahhoz, hogy valaki ténylegesen is jelölt legyen, augusztus 23. és szeptember 6. között kell összegyűjtenie a húszezer támogatói ajánlást.
Az előválasztás első fordulójára 2021. szeptember 18. és 26. között, a második fordulóra – amelybe három jelölt juthat – október 4. és 10. között fog sor kerülni. Az előválasztás és az ellenzéki összefogás krónikájáról összefoglaló cikkünkben írtunk részletesen.
(Borítókép: Karácsony Gergely. Fotó: Bődey János / MTI)
x