Fontos szakaszához érkezett a hivatalos jelöltté válás folyamata: a mai naptól – augusztus 23-tól – elstartolt az ellenzéki előválasztás ajánlásgyűjtése.
Az összefogás pártjai (DK, Jobbik, LMP, Momentum, MSZP, Párbeszéd) közös közleményben tájékoztattak arról, hogy augusztus 22-én az utolsó nyilvántartásba vételi kérelem hiánypótlási határideje is lejárt, így kialakult a jelöltek végleges listája:
Az ország 106 választókerületéből 11-ben egy jelölt, 45-ben két jelölt, 50-ben három vagy több jelölt szállt versenybe. Átlagosan a legtöbb jelölt Hajdú-Bihar megyében, a legkevesebb Komárom-Esztergom megyében regisztrált.
A nyilvántartásba vételi szakasz lezárultával az országos hatáskörű jelölő szervezetek (Liberálisok, Mindenki Magyarországa Mozgalom, Új Kezdet és ÚVNP) is becsatlakoztak az Országos Előválasztási Bizottság munkájába, a jövőben tanácskozási joggal jelen lesznek a testület ülésein.
A miniszterelnök-jelöltek számára 20 ezer, az egyéni képviselőjelölteknek pedig 400 érvényes ajánlás összegyűjtése a feladat.
Ajánlást csak az Országos Előválasztási Iroda által létrehozott ajánlóíveken lehet gyűjteni. Egyéni képviselőjelöltekre érvényes ajánlást csak a választókerületi lakcímmel, miniszterelnök-jelöltekre a magyarországi lakcímmel rendelkező magyar állampolgárok tehetnek.
Az ajánlóíveket maradéktalanul ki kell tölteni, a hiányos ajánlásokat a lebonyolító szervek el fogják utasítani. A miniszterelnök-jelöltek íveit az Országos Előválasztási Iroda munkatársai, az egyéni képviselőjelöltek ajánlásait pedig a helyi választási bizottságok tagjai ellenőrzik.
Az ajánlásgyűjtésre két hét áll a jelöltek rendelkezésére, a leadási határidő szeptember 6. 10 óra. Az ajánlások ellenőrzését az átadást követően 48 órán belül el kell végezni, vagyis szeptember 8-ra várhatóan kialakul, hogy az egyes körzetekben kik kerülhetnek fel a szavazólapokra.
Az ellenzéki pártok által meghatározott előválasztási menetrend a következőképpen alakul:
Az előválasztáson egyaránt lehet majd szavazni személyesen, az egyes választókerületek kijelölt választási pontjainál, továbbá az interneten is.
Az Előválasztás 2021 weboldalon a bővebb tájékoztatás szerint a szavazóhelyiségekben megjelenő szavazóknak igazolniuk kell magukat fényképes igazolvány felmutatásával, valamint be kell mutatni érvényes lakcímigazolványukat, amellyel igazolják, hogy melyik választókerülethez tartoznak. Mindenki csak a saját állandó lakcíme szerinti választókerület jelöltjeire szavazhat, és mindenki kizárólag ott szavazhat egyéni jelöltre, ahol lakcíme szerint él.
Aki olyan helyen lévő szavazóhelyiségbe megy szavazni, amely a saját választókerületében van, az kettő szavazólapot kap: egyet a miniszterelnök-jelöltek neveivel, valamint egy másikat a helyi egyéni jelöltek neveivel. Mindkét lapon maximum 1-1 főt választhat ki.
Nagy Attila Tibor politikai elemző korábban az Indexnek azt mondta: nagy kockázatot vállalt az ellenzék az előválasztással, mert túl alacsony részvételnél (5 százalék alatt) „az ellenfelek rajtuk fognak röhögni”. Kiugró részvételi hajlandóság (kb. 20 százalék, ami kétmillió választópolgár részvételét jelentené) azonban komoly siker lenne az ellenzéknek, illetve legitimációs erőt adna a közös ellenzéki miniszterelnök-jelöltnek.
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője úgy fogalmazott: „Az előválasztás egy politikai termék csupán, melynek lényege, hogy többfelvonásos darabként elmesélje az ellenzéki pártok összefogásának történetét, amely hitelesíti az egykori Gyurcsány-ellenesek és Gyurcsány összefogását.”
Magyar György, az ellenzéki előválasztás lebonyolításában részt vevő Civil Választási Bizottság elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a demokrácia szempontjából nagyon fontos az előválasztás ténye és lényege, de ha ennek a főpróbája rosszul sikerül ősszel, akkor hiteltelenné válik.
Többször is megírtuk, hogy tavaly augusztusban, az ellenzéki pártok vezetőinek első találkozóján döntés született arról, hogy mind a 106 egyéni választókerületben egy jelöltet állítanak a Fidesz–KDNP jelöltjével szemben. A 2020-as év végére azt is az is eldőlt, hogy közös programírásba kezdenek, közös miniszterelnök-jelöltet indítanak és közös listát állítanak.
Idén januárban hat pontban rögzítették a közös kormányzás alapelveit, február végére pedig megegyeztek az előválasztás menterendjében.
Április közepén közölték, hogy elfogadtak egy etikai kódexet. Ebben többek között leszögezték: a jelöltek a jelölttársaikkal szemben lejárató kampányt nem folytathatnak. Aki megsérti az etikai kódex alapelveit, az szankciókra számíthat.
Júniusra jutottak odáig a pártok, hogy elkészült a közös program alapdokumentuma, egy vitaanyag, amelyet bárki véleményezhetett.
(Borítókép: Bálint Jákob / Index)