A miniszterelnök saját logóval és a kötcsei pikniken elmondott stratégiai iránymutatásával kezdte el az őszi politikai szezont, ráfordulva a közelgő parlamenti választás kampányidőszakára.
Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára, illetve a miniszterelnök politikai igazgatója a Kossuth rádió vasárnap reggeli műsorában a kötcsei pikniken elhangzottakkal kapcsolatban elmondta: a kormányfő egy komplex stratégiát vázolt fel a közeledő választásra, amit úgy lehet összefoglalni, hogy „mi győzünk, ők veszítenek”.
A huszadik alkalommal megtartott pikniken, ahol ott volt a kormányoldal minden prominense, aki csak számít, Orbán Viktor a nyilvánosság előtt zárt rendezvényen megtartott beszédében a koronavírus-járvány kezelésére, a bevándorlásra, a kormány családpolitikája és a választási kampányra is kitért.
Kovács János politikai elemző, Az elemző szemével nevű oldal szerkesztője szerint a miniszterelnök témaválasztásai alapján és abból, amit a sajtó megírt az elhangzottakról, kijelenthető, hogy Orbán Viktor beszéde a választás előtti tétadásról szólt.
Egy bizonytalan, válságokkal sújtott nemzetközi politikai környezetben a hangsúlyok a kormányzati teljesítményre, a stabilitásra, az elért eredmények megvédésére helyeződnek
– fogalmazott Kovács János az Indexnek.
Az elemző szerint a kormányzati narratíva értelmében a kormányképesség a válságkezelés sikereiben és a 2010 előtti kormányzás elhibázott válságkezelésének kontrasztjában értelmezendő.
A „Gyurcsány-reflex” továbbra is működőképes: egy kiélezettebb versenyhelyzetben különösen az aktív bizonytalanok körében lehet lényeges a taszító hatása. A „világrend nélküli világ” az afganisztáni kivonulást követően még szembetűnőbb állapot: az USA többé nem a hidegháború utáni világrend vezetője, csupán egyik, továbbra is potens formálója, a hatalmi egyensúly eltolódásának és a demokrácia-export kudarcának politikai, kulturális hatásai pedig Európában is érzékelhetők, formálni fogják a reálpolitikát.
Ez a külpolitikai pragmatizmust – a keleti nyitást – és a cserealku-diplomáciát igazolja. Ez egy nyers, durva felismerés, emellé oda kellett tenni az EU-tagság iránti elköteleződést
– mutatott rá Kovács János.
Ezt pedig úgy kell értelmezni, hogy a Brexit utáni útkeresés állapotában az Európai Unióban zajló viták egyre feszítőbbek, legyen szó a kultúráról, társadalom-szerevezésről, pénzügyi fegyelemről, az értékközösség pilléreit meghatározó identifikációs elemekről vagy az eltérő jövőképekről.
Ebben a helyzetben a kormányfő üzenete az, hogy teljesen legitim a viták vállalása és az európai politika megújításának célja. Orbán azt is jelezte, ő már Európa-vízióval is rendelkezik, míg az ellenzék hazai jövőképet sem tud ajánlani
– fejtette ki Kovács János.
Arról, hogy Orbán Viktor láthatóan a saját brandjét igyekszik népszerűsíteni és tovább építeni (saját logóval rukkolt el), a politikai elemző elmondta: egyes közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy Orbán Viktor népszerűbb, mint a Fidesz, a miniszterelnök alkalmasságának a megítélése pedig jóval kedvezőbb, mint az ellenzéki térfélen a miniszterelnök-jelöltségért küzdő politikusoké. Másrészt – Kovács János szerint – Orbán a válságkezelő miniszterelnök imázsával ruházta fel magát, nagyon tudatosan építgetve ezt a szerepet.
Szóképpel élve, ő a kormányos a viharos tengeren, aki megóvja az országot a járványtól, migránsoktól, brüsszeli birodalomépítéstől, és dagasztja a gazdasági újraindítás vitorláit. Az ő brandjét már régóta profi módon építik. Mostanra nemcsak a hazai politikai élet legmeghatározóbb – és egyik leginkább megosztó – alakja, hanem európai véleményvezérré is vált
– hangsúlyozta Kovács János.
Hozzátette, utóbbi különösen az elmúlt két ciklus terméke, az eredménye pedig látványos: rengeteg külföldi követő, komoly nemzetközi figyelem, jól működő „konferencia-diplomácia” (ebbe sorba illik a Tucker Carlson-interjú is).
Ami a logót illeti, azt egy jó marketingfogásnak tartja Kovács János. Ezt igazolja, hogy azonnal megindult róla a találgatás, általa pedig még inkább sikerült felhívni a figyelmet a kötcsei találkozóra, annak nyilvános üzeneteire.
A kormánypárti politikusok feltűnően elkezdték hangoztatni (így volt ez a Kötcsére érkező kormánytagok körében is), hogy Magyarországnak az Európai Unióban a helye, miközben a korábbi kampányokban éppen Brüsszel számított ellenségnek.
Kovács János szerint a kormány várakozásainak megfelelően az ősz, tágabb értelemben a jövő tavaszig hátralévő időszak egyik fő támadási iránya az európai uniós intézmények felől várható. A konfliktus elmérgesedett, az uniós intézmények aligha adnak politikai értelemben „türelmi időt” a magyar kormánynak a választás közelsége okán.
A kormányzati kommunikáció rá is erősít erre:
Orbán Viktor elsősorban nem a hazai ellenzékkel viaskodik, hanem a genderlobbival, a migrációval és Brüsszellel.
Ugyanakkor a politikai elemző úgy véli, nem hagyható figyelmen kívül, hogy a kormányfő csakis úgy képes aktívan részt venni az Európai Unió jövőjéről szóló vitában, beváltani az európai politikában kitűzött ambícióit, ha hazánk a klub tagja marad.
A gazdasági érdekek realitása, valamint a választói attitűdök is ebbe az irányba mutatnak, hiszen – minden ellenérzés mellett – még a Fidesz-tábor többsége is elkötelezett az EU-tagság iránt
– emelt ki Kovács János.
Emlékeztetett azonban arra, hogy a kormány nemzetközi bírálói Magyarország „kizárásának”, példás megbüntetésének szükségességéről beszélnek, míg a hazai ellenzék igyekszik azt a narratívát erősíteni, miszerint a 2022-es választás egyik fő tétje az Európai Unióban maradás, a Nyugat és Kelet közötti választás lenne.
Éppen ezért Kovács János szerint a kormánypártok részéről az Európai Unió melletti kiállás fő üzenete az, hogy a konfliktusokat vállalják, de a csatáikat az unión belül vívják meg.
Ez az üzenet megerősíti a saját választói bázist és a bizonytalanok körében gyengíti az ellenzék narratíváját
– jegyezte meg a politikai elemző.
Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője – aki részt vett a kötcsei pikniken – az Indexnek elmondta: Orbán Viktor a kötcsei beszédeiben – amelyek sokszor másfél óránál is hosszabbak – visszatérően egy komplex értékelést ad a világ, Európa és Magyarország aktuális helyzetéről is, továbbá a várható kihívásokról.
A témaválasztásban nincsen semmilyen meglepetés, a miniszterelnök szokásához híven egy átfogó képet nyújtott minden olyan kérdésben, ami jelenleg foglalkoztatja a politikai folyamatok iránt érdeklődő embereket.
Értelemszerűen mivel közeledik a 2022-es parlamenti választás, így arra is kellett reagálnia a miniszterelnöknek, amelyen győzelemre készül. Erre jelen tudásunk alapján minden esélye meg is van, hiszen a kormánypárti tábor jóval aktívabb, így ha most vasárnap lenne a választás, a Fidesz-KDNP kényelmes többséget szerezne a parlamentben
– fogalmazott Deák Dániel.
Arra a kérdésre, hogy miért érzik most fontosnak a kormánypárti politikusok az EU-tagság melletti kiállásukat hangsúlyozni, az elemző azt mondta, az Európai Unióval kapcsolatos álláspontja már régóta ismert a kormánypárti politikusoknak.
A brüsszeli vezetés kritizálása, támadása nem egyenlő az Európai Unió-ellenességgel, a kettőt külön kell választani. Értelemszerűen a baloldal – mivel az EU támogatottsága magas Magyarországon – igyekszik úgy beállítani a kormányzati kommunikációt, mintha EU-ellenes lenne, de ez csupán tudatos félreértelmezése mindannak, amit a kormányoldalon hallhatunk
– fejtette ki Deák Dániel.
Az elemző azt is hozzátette: az EU versenyképessége jelentősen csökkent az elmúlt évtizedekben, nem tudott megbirkózni a migrációs válsággal, gazdasági szempontból is egyre jelentéktelenebb a világ más részeivel szemben, a versenytársak (Oroszország, Kína, USA) lehagyják a kontinenst, már a közvetlen szomszédjában sem tudja érvényesíteni az érdekeit az Európai Unió.
Ezek mind olyan problémák, amelynek okozója a brüsszeli vezetés, amelyik nem jól működik, rossz irányba tart. A magyar kormány csupán erre reagál és ezt a kontinens számára nagyon szomorú irányvonalat szeretné megváltoztatni, tehát egy EU-párti álláspontot vesz fel, sikeresebb EU-t szeretne
– hangsúlyozta Deák Dániel.
Az elemző szerint ez a Fidesznek ez a kommunikációja 2010 óta folyamatosan, és nincsen benne változás. Azt is kifejtette: Magyarország az EU-n belül az elkövetkezendő időszakban ráadásul még erősebben tudja majd képviselni az álláspontját, hiszen
a grandiózus gazdasági növekedés miatt rövidesen nettó befizetővé válik hazánk, innentől kezdve már az esetleges pénzügyi szankciókkal sem tudnak fenyegetőzni az európai balliberálisok.
Deák Dániel egyébként úgy véli, nem a kormánypárti politikusok kezdték el eddig szokatlan módon hangoztatni az EU-párti álláspontjukat, hanem a balliberális oldal kezdte el ismét támadni az állítólagos Huxit-tervekkel a kormányoldalt, miközben erről nincsen szó.
Csupán az ezzel kapcsolatos újságírói kérdésekre reagáltak a kormányzati oldalról ugyanazzal az állásponttal, amit eddig is képviseltek
– tette hozzá az elemző.
Orbán Viktor „V” logójáról azt mondta, ez több mindent is üzen: a politikai szezonkezdet elkezdődött, így egy új fejezetet is nyitnak, erre is utalhatott Orbán Viktor.
Deák Dániel szerint az is jól látható, hogy míg korábban a közösségi oldalakon balliberális túlsúly volt, ma már kiegyenlített a küzdelem ezen a téren is, a miniszterelnök is professzionális kommunikációval rendelkezik ezeken a felületeken, ennek fontos eleme ez a mostani változás is.
„Orbán Viktor támogatottsága egyébként igen magas, még a Fidesz táborán túl is sokakat meg tud szólítani. Így egyáltalán nem meglepő, hogy a közösségi médiában is ő képviseli a központi szerepet a kormányoldalon” – mutatott rá az elemző.
(Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök érkezik a Polgári Magyarországért Alapítvány rendezvényére a Polgári Piknikre a kötcsei Dobozy kúriához 2021. szeptember 4-én. Fotó: MTI / Máthé Zoltán)