Mint arról korábban beszámoltunk, az Országgyűlés tegnap kétnapos üléssel kezdte meg az őszi ülésszakát. Ma a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet meghosszabbítását célzó kormányzati javaslat vitájával folytatódtak a felszólalások. A kormány szerint a további hatékony védekezéshez elengedhetetlen a veszélyhelyzet meghosszabbítása, míg az ellenzék úgy véli, hogy a különleges jogrend egyrészt indokolatlan, másrészt megalázó az Országgyűlésre nézve.
Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára expozéjában elmondta: elengedhetetlen a veszélyhelyzet meghosszabbítása, mert csak így biztosítható a hatékony és gyors döntéshozatal ahhoz, hogy a koronavírus-járvány okozta nehézségekre rugalmasan lehessen válaszokat adni.
Hangsúlyozta: a kormány arra tesz javaslatot, hogy a járvány elleni védekezésről szóló törvény hatályát 2022. január 1-jéig hosszabbítsák meg, de ha a járványhelyzet lehetővé teszi, a kormány kezdeményezni fogja a veszélyhelyzetnek a törvény hatályvesztését megelőző megszüntetését.
Vigh László (Fidesz) az ellenzéket is arra kérte, támogassa a különleges jogrend határidejének meghosszabbítását, „hogy Magyarország legyen az az ország, amely a leghamarabb kerül ki a bajból”. A különleges jogrend ugyanis gyors beavatkozásra ad lehetőséget, szerinte a megelőző három járványhullámban is ez segítette a helyzet kezelését. Mint fogalmazott, a hagyományos döntéshozatali mechanizmus nem elég gyors.
Vejkey Imre (KDNP) szerint a rendkívüli jogrend már bizonyított, ezért fenntartására a negyedik járványhullámban is szükség van, hiszen ezzel tartható fenn az ország cselekvőképessége.
„Maszkokkal és korlátozásokkal nem tudjuk legyőzni a vírust, csak oltással, a harmadik hullámot is ezzel győztük le, a negyediket is ezzel tudjuk kordában tartani” – hangoztatta a képviselő, hozzátéve, hogy a javaslat célja, hogy megvédje a magyar emberek életét és egészségét, valamint mérsékelje a gazdasági károkat.
Ezzel szemben Gurmai Zita (MSZP) kijelentette: nemhogy a hosszabbítást nem támogatják, de „legyen végre vége ma a rendeleti kormányzásnak”. Azt szerinte ugyanis „bunkósbotként” használta a kormány.
Kifogásolta, hogy a kormányzat már harmadszorra tolja ki a veszélyhelyzet határidejét, és bírálta, hogy bár folyamatosan rendeleti kormányzás volt az elmúlt három járványhullám alatt, mégis több mint harmincezer ember vesztette életét a koronavírus miatt.
Ez a hatékony rendeleti kormányzás?
– firtatta.
Szerinte a hosszabbításra csupán azért van szükség, mert Orbán Viktor miniszterelnök nem akarja átadni a teljhatalmat. A kabinet arra használta az eddigi felhatalmazást, hogy pénzt adjon olyan célokra, amelyeknek semmi közük nem volt a pandémiához.
Schmuck Erzsébet (LMP) azon félelmének adott hangot, hogy a kormányoldal a jövő januári végdátum után is hosszabbít majd a különleges jogrend határidején, hogy a választások előtt rendeletekkel nyúlhasson bele a folyamatokba. A kormány szerinte egyedül fogja eldönteni, lehet-e majd választási gyűléseket tartani. Kijelentette azt is, hogy a felhatalmazás többszöri meghosszabbítása megalázó az Országgyűlésre nézve, a parlamentáris demokrácia alapjait kezdi ki. Emlékeztetett: az Országgyűlés az eddigi három hullám alatt is végig ülésezett. A hosszabbítást járványvédelmi szempontból is indokolatlannak ítélte.
Lukács László (Jobbik) a javaslatot úgy értékelte: Orbán Viktor veszélyhelyzetből veszélyhelyzetbe kormányozza az országot, és „megrészegedett” a hatalomtól, amit a rendeleti kormányzás adott számára. Azt firtatta: ha a kormány szerint az oltás működik és Magyarország is működik, akkor a normális jogrend miért nem működik.
Ha a kormány szerint nyáron az élet visszatért a rendes kerékvágásba, akkor a törvényhozás miért nem térhet vissza, miért kérnek most plusz felhatalmazást?
– tette fel a kérdést. Közölte azt is, hogy a Jobbik biztosan nem szavazza meg a törvényjavaslatot.
Arató Gergely (DK) szerint a törvényjavaslattal a kormány további hónapokat kér arra, hogy minden érdemi kontroll nélkül hozhassa meg a döntések sokaságát. Ezt elfogadhatatlannak nevezte, és úgy vélte: jelenleg semmilyen járványügyi indoka nincs a veszélyhelyzet meghosszabbításának.
Azt kérdezte: mi a logika abban, hogy egyes nagy rendezvényeket korlátozás nélkül lehet tartani, mások esetében fontos az oltási igazolvány, míg az időközi önkormányzati választásokat nem lehet megtartani, mert azok súlyos veszélyt jelentenek a közegészségügyre?
Szerinte valójában arról van szó, hogy a kormány „beleszeretett” abba a lehetőségbe, hogy parlamenti kontroll sem kell a döntésekhez.
Azt kérte a kabinettől, hogy fejezze be a „jogi ámokfutást”, és térjen vissza a normális parlamentáris működéshez, illetve kommunikáljon egyértelműen arról, mire számítsanak az emberek a járvány negyedik hullámában.
Dúró Dóra (független) a Mi hazánk Mozgalom nevében tiltakozott az „oltatlanok diszkriminációja ellen”, elutasította a kötelező oltást, ellenezte a gyerekek oltását, és jelezte azt is, hogy nem támogatja a veszélyhelyzet meghosszabbítását, illetve semmilyen lezárást
Varga-Damm Andrea (független) felszólalásában jelezte: nem szavazza meg a törvényt. Egyrészt azért, mert szerinte nincsenek olyan fennálló körülmények, amelyek indokolnák a hosszabbítást. Másrészt azt mondta: a kormányzat bebizonyította, hogy sok kérdésben visszaél a veszélyhelyzet okozta felhatalmazással.
„Olyan ügyekben is hoztak rendeleti kormányzás útján döntéseket, amelyek parlamenti hatáskörbe tartoznak" – tette hozzá.
Bányai Gábor (Fidesz), aki több hónapig maga is lélegeztetőgépen volt a koronavírus-fertőzés miatt, életveszélyesnek nevezte az oltások elleni kampányolást. Szerinte nemzeti minimumra lenne szükség, hogy ne bizonytalanítsanak el senkit, aki fél bármelyik védőoltástól. Kiemelte: a negyedik hullám nem lesz egyszerű, mert van még két-hárommillió felnőtt magyar, aki nem kapott vakcinát vagy csak egy adagot.
Bár az oltás nem véd meg a fertőzéstől, de a súlyos állapottól igen
– hívta fel rá a figyelmet.
A vita lezárása után Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára zárszavában hangsúlyozta, hogy az elmúlt időszak beigazolta, hogy a normál törvénykezési és rendeletalkotási munka mellett a járványhelyzet miatt időről időre felbukkannak olyan kérdések, amelyeket gyorsan kell megoldani. Az államtitkár visszautasította az oltásellenes kijelentéseket, és hangsúlyozta, hogy nem jelent eltérést a korábbi jogi keretektől, hogy vannak olyan munkakörök, ahol kötelező az oltás.
Hangsúlyozta: nem tudható, hogy a járvány negyedik hulláma hogy alakul, jönnek-e újabb vírusvariánsok, ezért mindenképpen kell hogy legyen „fegyver a kezünkben”, amivel védekezni lehet.
(Borítókép: Képviselők a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló törvény módosításának vitáján az Országgyűlés plenáris ülésén 2021. szeptember 21-én. Fotó: Bruzák Noémi / MTI)