Jobbára továbbra is fennállnak a Magyarországgal szemben 2018-ban megfogalmazott aggályok – jelentette ki az Európai Parlament (EP) állampolgári jogi, bel- és igazságügyi (LIBE) bizottsága Magyarországra küldött tényfeltáró delegációjának vezetője pénteki budapesti sajtótájékoztatóján.
Az MTI beszámolója szerint Gwendoline Delbos-Corfield (Zöldek/Európai Szabad Szövetség, Franciaország) angol nyelvű beszédében kiemelte: megbeszéléseiken néhányan azt mondták nekik, hogy a jogállamiság bizonyos aspektusai romlottak is az eltelt időben. A kapott információt azonban fel kell dolgozniuk, mélységében fel kell tárniuk, és megszövegezve szavazásra kell bocsátaniuk az EP-ben – hangsúlyozta. Hozzátette: az álláspont akkor válik a parlament sajátjává, ha a testület megszavazza.
Több mint száz emberrel egyeztettek, legalább nyolcvanöttel személyesen. Sokféle véleményt, politikai nézetet hallgattak meg – emelte ki, hozzáfűzve: a delegációban az Európai Parlamentnek mind a hét frakciója helyet kapott, az EP szabályai szerint érvényesült a sokszínűség.
A politikus fő vizsgált témákként az igazságszolgáltatás függetlenségét, a média sokféleségét, az alapjogok érvényesülését, az oktatás szabadságát és a parlament megfelelő működését említette. A háromnapos látogatás alatt az igazságügy, a média, a civil szervezetek, a tudományos élet, a kultúra és az ellenzéki pártok képviselőivel, a főpolgármesterrel, valamint az igazságügyi miniszterrel és a belügyminiszterrel találkoztak – sorolta.
Kitért arra is, hogy kérdéseket tettek fel a Pegasus-ügyről. A tárcavezetők azt mondták, a parlament illetékes bizottságát már tájékoztatták, többet nem áll módjukban közölni a kémszoftverről. Azt mondta, hogy szinte mindenütt szívesen fogadták őket, bár megemlített egy médiában dolgozó embert, aki nem volt hajlandó egyeztetni velük.
Azt is megjegyezte, hogy a Kúrián és az Alkotmánybíróságon nehezebb dolguk volt: a bíróság bizonyos kérdéseiket elutasította, és érezhető volt a delegációval szembeni ellenérzés. Azt mondták nekik, hogy hangfelvételt készítenek a teljes ülésről. Ez nem szokás, „a demokrácia ilyenfajta megfigyelése furcsa” számukra, ezért gondolkodtak rajta, hogy elfogadják-e a felvetést, mivel azonban nincs mit takargatniuk, belementek – hangsúlyozta az EP-képviselő.
Meglepőnek nevezte, hogy mekkora figyelem övezte a tevékenységüket, mivel ez nincs minden tagállamban így. Ugyanakkor hozzáfűzte:
nem volt öröm olvasni a saját magukról szóló sajtóhíreket,
mert azok szerinte kárt okoztak az EP munkájának és integritásának. Kijelentette, hogy nagyra értékeli a tagállamok parlamentjeit, és azt várja el, hogy az Európai Parlamentet is ilyen tisztelet övezze.
Kérdésre felelve Gwendoline Delbos-Corfield azt mondta: a média helyzetéről is tájékozódtak. A nem kormánykritikus szereplők azt emelték ki nekik, hogy Magyarországon sokféle médium működik, ami mutatja, hogy érvényesül a pluralizmus. A kapott válaszokat azonban úgy értelmezte – tette hozzá a francia képviselő –, hogy a Médiatanácsnak nem feladata vizsgálni a különböző vélemények arányos megjelenését a médiában. Kormánykritikus forrásokból sokat hallott arról, hogy egyes fontos ellenzéki szereplők soha nem kapnak helyet a közmédia adásaiban – mondta, és megjegyezte: Franciaországban arányosan kell megjeleníteni a különböző véleményeket.
A delegáció tagja Donáth Anna, a Momentum magyar európai parlamenti képviselője is, aki Facebook-posztjában arról számolt be, hogy
sajnos az első pillanattól kezdve érezhető volt, hogy a magyar kormány és csatolmányai semmilyen párbeszédre nem hajlandók. A találkozók előtt és alatt a fideszes politikusok és az állami propagandagép azzal volt elfoglalva, hogy hazugságokat terjesszen és lejárató anyagokat gyártson. Ebben sajnos a delegáció szélsőjobboldali frakciókból érkező tagjai partnerek voltak.
Donáth Anna minden bizonnyal Nicolas Bayre, az Identitás és Demokrácia képviselőcsoport francia alelnökére és Jorge Buxadé Villalbára, az Európai Konzervatívok és Reformerek frakció spanyol tagjára gondolt. Nicolas Bay kijelentette: a Magyarország elleni eljárás nem a 7. cikkely keretében történik, hanem egy olyan „koncepciós perről” van szó, amelyet az Európai Parlament azért kezdeményezett, hogy megtámadja a magyar kormányt.
A politikus szerint a delegáció háromnapos magyarországi látogatásán meghallgatott emberek – politikusok, civilek, bírák és még sokan mások – háromnegyede a magyar ellenzékhez köthető, így nem képviseli megfelelően a magyar társadalmat. Szerinte három nap alatt egyetlen konkrét példát sem tudtak adni, hogyan sérült a jogállam Magyarországon.
Jorge Buxadé Villalba a látogatás konklúzióját úgy vonta meg: bebizonyosodott, hogy Magyarországon tökéletesen működő demokrácia van, amely még más tagállamokhoz képest is sokkal jobban működik.
A két képviselő egy közös nyilatkozatot is kiadott a sajtónak, amelyben azt írták: itt az ideje véget vetni a Magyarország elleni „boszorkányüldözésnek”. A közlemény szerint a látogatás eredeti célja, hogy az európai baloldal és a brüsszeli bizottság által évek óta szajkózott magyarországi jogállamisági problémák után kutassanak, azonban teljesen világossá vált, hogy valójában egy „sztálinista perről” van szó.
Karas Monika, a Médiatanács elnöke tájékoztatta a magyar médiaszolgáltatások helyzetéről az Európai Parlament (EP) állampolgári jogi, bel- és igazságügyi (LIBE) bizottságának tagjait – tájékoztatta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) az MTI-t.
A közlemény szerint a LIBE-bizottság meghívására Karas Monika pénteken találkozón vett részt a bizottság tagjaival, amelyen beszámolt arról, hogy Magyarország a sajtó és a médiaszolgáltatások szabadságát és sokszínűségét olyan értéknek tartja, hogy azt az Alaptörvényben is szerepelteti, a Médiatörvényt pedig csak kétharmados törvénnyel lehet elfogadni vagy módosítani.
Az elnök kiemelte, hogy Magyarországon a médiapiac nemzetközi összehasonlításban is sokszínű: jelenleg 6811 nyomtatott sajtótermék és 3613 internetes újság működik, ez 10 424 sajtóterméket jelent. Magyarországon 165 rádió és 373 televízió adása fogható lineáris módon, 105 rádió és tíz televízió pedig interneten keresztül, a nézők és hallgatók tehát 270 rádió és 373 televízió adása közül választhatnak. A médiaszolgáltatások közül 362 kereskedelmi és 156 közösségi, utóbbiak médiaszolgáltatási díj megfizetése nélkül sugároznak. Továbbá húsz közszolgálati médiaszolgáltatás is működik, hét rádió és 13 televíziós csatorna – ismertette.