Ahogy arról beszámoltunk, Magyarországra látogatott az Európai Bizottság igazságügyi biztosa. Didier Reynders találkozott kormánypárti és ellenzéki politikusokkal, valamint civilekkel is. A biztos szerdától péntekig tartózkodott Budapesten, az utazás apropója a jogállamisági vita volt.
Didier Reynders a Partizánnak adott interjúban elárulta: a Varga Judittal folytatott megbeszélésen kifejezte az Európai Bizottság aggodalmait többek között a magyarországi médiapluralizmussal kapcsolatban, a problémák közé sorolva a Médiatanács tagjainak ugyanahhoz a politikai oldalhoz való kötődését és az állami hirdetések szabályozatlanságát.
Kósa Lajos egy héttel ezelőtt, a Honvédelmi és rendészeti bizottság ülése után újságírói kérdésre elismerte, hogy a Belügyminisztérium vásárolta meg a Pegasus kémszoftvert.
Didier Reynders viszont közölte, hogy a bizottság már korábban kapott erre vonatkozó megerősítést a kormánytól:
Egyértelmű volt, hogy a magyar kormány használta a Pegasust. Megkaptuk ezt a megerősítést már korábban, nem a mostani látogatás alkalmával
– mondta Didier Reynders.
A biztos kiemelte: meg kell vizsgálni, hogy megfelelően használták-e a szoftvert, ezt pedig az illetékes adatvédelmi hatóság feladata kideríteni.
Varga Judit újságíróknak arról beszélt, hogy a találkozón a jogállamisági vitában a magyar álláspont kifejtése mellett elmondta a biztosnak: Magyarország diplomáciai és jogi párbeszédben mindig partnere lesz az Európai Bizottságnak. A miniszter szerint érintették a gyermekvédelmi törvényt és a migrációt is, a tárcavezető álláspontjáról itt írtunk bővebben.
Újabb két magyar személyről derült ki, hogy szerepel a telefonszámuk abban a világszerte ötvenezer, Magyarországról több mint háromszáz számot tartalmazó adatbázisban, amely a célpontnak kiválasztott számokat tartalmazza – írja a Direkt36.
Laborc Sándorról, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) korábbi főigazgatójáról, valamint Glemba Zoltán volt NBH-s műveleti főosztályvezetőről van szó. 2009-ben, illetve 2010-ben mindketten otthagyták a titkosszolgálatot. 2019 nyarán kerültek célkeresztbe, amikor állításuk szerint már egy évtizede nyugállományban voltak.
Stummer János, a Nemzetbiztonsági bizottság elnöke az Index Kibeszélő című műsorában úgy fogalmazott, hogy
bár én konkrétan ennek az eszköznek a beszerzésével, ezzel a névvel jegyzőkönyvben még nem találkoztam július előtt, azért hatalmas meglepetést nem okozott, hogy van egy ilyen komoly és fejlett szoftver a magyar szolgálatok kezében. Erről már teljes nyíltsággal tudunk beszélni Kósa Lajos után.
Hétfői sajtótájékoztatóján Szijjártó Péter külügyminiszter több más kormánypárti politikushoz hasonlóan azt hangsúlyozta, hogy Magyarországon egyetlen titkosszolgálat sem hallgat le senkit illegálisan 2010 óta.
Frissítés:
Horváth József György, az Igazságügyi Minisztérium sajtófőnöke cikkünk megjelenése után az alábbiak közzétételére kérte lapunkat:
A Partizán adásában elhangzottakkal kapcsolatban a biztos kabinetje ma megerősítette, hogy Reynders biztos Kósa Lajos korábbi kijelentésére gondolt. A magyar kormány és a biztos között nem volt sem írásbeli, sem szóbeli kommunikáció ebben a kérdésben.
(Borítókép: Didier Reynders jogérvényesülésért felelős európai biztos az Országgyűlés Törvényalkotási, az Igazságügyi és az Európai ügyek bizottságának együttes ülésén a Parlamentben 2021. november 11-én. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)