A számadatok és a szakemberek szerint a koronavírus negyedik hullámában vagyunk. Hogy készült fel rá a város?

Az első hullámban Zala megye és azon belül Zalaegerszeg fokozottan érintett volt. Ha az akkori koronavírus-térképre néztünk, piros volt a megye színe. Sajnos megjelent az idősotthonokban a vírus, ezért magasabb volt az érintettség aránya. Így aztán egy nagyon erős összefogás indult el a városban. Zalaegerszeg mindig is olyan település volt, ahol nagyon sok ember ismeri egymást. Erős a közösség, a közösségi élet. Ezeket a kapcsolatokat nagymértékben megnehezítette a járvány időszaka. Bár ez negatív hatással volt ránk, volt egy pozitív oldala is, hiszen még jobban összezártak az itt élők ebben a másfél évben.

Már az első hullámban is könnyű volt meggyőzni a polgárokat arról, hogy hatékonyan vegyenek részt a járvány elleni küzdelemben. Rengeteg önkéntes felajánlás volt. A színház dolgozóitól kezdve a Városi Művelődési Központ munkatársain keresztül mindenki első szóra maszkokat varrt, csomagolt. A városfejlesztő cégünk helyi vállalkozásokkal együttműködve arcvédő pajzsokat gyártott. Tehát azt gondolom, hogy nagyon erős összefogás kísérte már a járvány első hullámát is.

A sokkal súlyosabb második és harmadik hullámban nagyon jól vizsgázott a megye és a város, a térképen egyedüliként fehér foltként, szinte szigetként szerepeltünk a bevörösödött Dunántúlon, amire nagyon sokan felfigyeltek, az oltottak számában pedig az országos átlag felett vagyunk.

Hogy érintette a várost  a járvány gazdasági hatása ? Gondolok itt a gépjárműadóra, illetve az iparűzési adó felezésére, ami minden nagyobb várost  megviselt.

A város és a kormányzat kiváló kapcsolatából fakadóan nagyon sok fejlesztési forrást kaptunk. De egy önkormányzat esetében nem csak akkor kell örülni és akkor kell boldognak lenni, amikor a kormányzat ad, hanem akkor is, amikor részt kell vállalni a védekezésből. Együtt sírunk és együtt nevetünk.

Ennek része volt az, hogy a gépjárműadó eddig helyben maradó, negyvenszázalékos része a központi költségvetést segítette. Ez a város esetében egyébként 280 millió forintot jelent. Része volt az is, hogy a helyi iparűzési adó esetében az egyéni vállalkozóknak, a kis- és középvállalkozásoknak az eddigi két százalék helyett csak egy százalék helyi iparűzési adót kellett befizetniük, a fele összeg náluk maradt. A számok szintjén ez annyit tesz, hogy míg 2020-ban 4,7 milliárd forint helyi iparűzési adóbevétellel számoltunk, addig 2021-re csak 3,4 milliárdot terveztünk. Az már látszik, hogy szerencsére a gazdaság lendületes fejlődése miatt ennél több fog befolyni év végéig.

A tervezésben ez csaknem egynegyednyi csökkenést jelent.

Az a nagy visszaesés, amitől tartottunk már 2020-ban, hogy a gazdaság megingása, esetleg a gyárak leállása miatt nagyon komoly helyi iparűzésiadó-kieséssel kell számolnunk, nem jött be szerencsére. 2020-ban 4,7 milliárdot terveztünk és 4,5 milliárd forint folyt be. 2021-ben 3,4 milliárdot terveztünk, és úgy tűnik, hogy valójában több százmillió forinttal több fog realizálódni.

A költségvetés szempontjából melyek a legnehezebb helyzetben lévő szektorok?

Az egyik legnagyobb teher Zalaegerszegen, mint nagyon sok város esetében, egyrészt

Nem segítette a helyzetet, hogy a járvány idején az ingyenes parkolás miatt még kevesebben utaztak busszal, a járványtól való félelem miatt eleve kevesebben használták a tömegközlekedést. Zalaegerszeg esetében ez a veszteségfinanszírozás nagyjából félmilliárd forint. Ennyivel kell hozzájárulnunk a Volánbusz helyi működéséhez, és úgy számolok, hogy mivel 2021-ben, különösen az első hónapokban még kevesebben használták a tömegközlekedést, ez az összeg akár hétszázmillió forint is lehet, ami a fent említett éves iparűzésiadó-bevételünkhöz képest jelentős teher. Nagyon megváltoztak a közlekedési szokások.

Zalaegerszegen közel hatvanezer lakos van, ez nagyjából 26 ezer háztartást, 26 ezer családot jelent. 1998-ban a 26 ezer háztartásra 16 ezer gépjármű jutott, 2020-ban pedig már 35 ezer. Amíg húsz éve volt tízezer háztartás, amely autóval sem rendelkezett, most több ezer háztartásban már két vagy akár három autó is van. Ennek következtében nagymértékben csökkent a tömegközlekedés kihasználtsága az elmúlt időszakban. Rengetegen a környező falvakból járnak be dolgozni, vásárolni, szórakozni, így nem túlzás kijelenteni, hogy

Ez pedig a másik nagy teher: az utak és a járdák állapota. A város úthálózata évtizedekkel ezelőtt alakult ki. Változtatni az egyes városrészekben már nem nagyon lehet, a házakat, a falakat nem lehet odébb tolni. A kihívás nagy, mert a kötelező feladatok és a városüzemeltetés után évente nagyjából háromszázmillió forintot tudunk saját erőből az utakra, járdákra, parkolókra fordítani.

Ez kis összeg.

Nagyon kevés, merthogy Zalaegerszegen 869 út, utca, járda, parkoló található. Ha ezeket hosszában összeadom, az önkormányzat által birtokolt és fenntartott utak, járdák hatszáz kilométert tesznek ki, plusz van még 78 kilométer állami útszakasz.

Ez persze nemcsak Zalaegerszegen, hanem minden magyar önkormányzatnál, sőt a világon szinte mindenhol óriási kihívás. Ráadásul a meglévő utak, járdák aszfaltozására, felújítására nincsenek EU-s pályázatok, így a saját önkormányzati forrás mellett csak a kormányzati támogatás tud segíteni. Szerencsére ilyen állami forrás létezik, mi pedig külön pontként szerepeltettük a Modern Városok Programban a helyi utak, járdák, parkolók felújítását, illetve építését. Meghirdettük az első polgármesterünkről elnevezett Kovács Károly Városépítő Programot, amelynek keretében 2024-ig 15 milliárd forint kormányzati támogatással közel száz helyszínen lesznek majd infrastrukturális beruházások.

Egy picit térjünk vissza arra a helyzetre, hogy a pandémia idején a nagyobb üzemek, kisvállalkozások hogyan tudtak túlélni, vagy bezártak-e.

Jelentős leállás Zalaegerszegen nem volt, még a legnagyobb munkaadóknál sem. Ugyan egy picit visszafogták a termelést, de a gépsorokat nem kellett leállítani. Amit természetesen mi is megéreztünk, az a turizmus és a vendéglátás leállása volt. Persze Zalaegerszegnek nem a turizmus a fő szegmense. Tehát nem vagyunk az a város, amely az idegenforgalmi adóból és az ehhez kapcsolódó bevételekből milliárdokat szed be. Zalaegerszeg esetében a teljes idegenforgalmi adóbevétel 2019-ben is mindössze harmincmillió forint volt. Nem a turizmus az erősségünk, bár az is fejlődik. De nyilván a vendéglátással foglalkozó vállalkozásokat érzékenyen érintette a leállás.

Ez a költségvetés módosításán is érezhető volt?

A költségvetésünket már 2020 tavaszán újraszabtuk. A kormány gazdaságvédelmi és munkahelyvédelmi akciótervvel igyekezett segíteni a vállalkozásokat. Ebből mi is részt vállaltunk a szolidaritás jegyében. A gépjárműadó már a központi költségvetéshez folyik be a gazdaságvédelmi alap részeként, 2021-ben a helyi iparűzési adónak csak a felét kell befizetni az egyéni vállalkozóknak, a kis- és középvállalkozásoknak. A felszabaduló pénz a vállalkozásoknál marad.

A 2021-es év elején döntöttünk a vendéglátó teraszok közterület-használati díjának eltörléséről, továbbá arról, hogy elengedjük a városi tulajdonú helyiségekben működő vendéglátóhelyek és a kormányrendeletben felsorolt egyéb szektorok bérleti díját, valamint arról is, hogy minden zalaegerszegi vendéglátóipari ingatlan és szálláshely építményadóját csökkentjük. Ez utóbbi döntés összesen 220 ingatlant érintett, segítve a leginkább nehéz helyzetben lévő szektor túlélését. Több mint kétszázmillió forinttal kevesebb érkezett az önkormányzati intézményekhez (nem voltak fizetős koncertek, kiállítások, színházi előadások, könyvtári kölcsönzések, belépődíjak stb.). A védekezésre 175 millió forintot költöttünk. Szerencsére a kormány lépéseinek köszönhetően a gazdaság nagyon gyorsan elkezdett talpra állni.

Ráadásul amint a helyzet lehetővé tette, jelentős állami támogatásban és kompenzációban részesült önkormányzatunk.

Ez azt jelenti, hogy fejlesztésekre is futotta?

Az elmúlt években nagyon tudatos és nagyon jelentős gazdaságfejlesztési program zajlik a városban, amelyhez nagyon sok támogatást kapunk a kormánytól. Ennek egyik első állomása volt a járműipari tesztpálya megépítése. A 45 milliárdos beruházás jövő év tavaszára készül el, reményeink szerint Orbán Viktor miniszterelnök fogja átadni, aki mellett nagyon sok segítséget kapunk a zalai származású minisztertől, Palkovics Lászlótól és Vigh László országgyűlési képviselőnktől is.

Két másik nagyberuházás is elindult, a hatvanmilliárdos ráfordítással épülő Rheinmetall-gyár építése, ami ötszáz új munkahelyet eredményez, és a 33 milliárdos fejlesztéssel megépülő Metrans közúti-vasúti terminál és logisztikai központ, ami a kapcsolódó projektekkel együtt szintén hasonló nagyságrendű álláshelyet eredményez. Egy olyan gazdasági ökoszisztéma van kialakulóban, ahol együtt van a termelés, a kutatás-fejlesztés, az innováció, a szakképzés, az egyetemi oktatás és kutatás, valamint a mindezeket kiegészítő lakhatási, szállásoltatási és szolgáltatási környezet.

2014 óta, az elmúlt hét évben több mint négyezer új munkahely jött létre, de nincs megállás, számos új beruházás indult el vagy kezdődik meg hamarosan. Jelenleg egyszerre tizenkettő zajlik vagy van előkészítés alatt összesen 118 milliárd forint értékben, ezek további ezerötszáz új munkahelyet teremtenek. Fontos emellett az M76-os kétszer két sávos gyorsforgalmi út építése, a szakképzés és az egyetemi képzés erősítése, valamint a városban zajló számos egyéb beruházás.

Mindez annak köszönhető, hogy a város jó kapcsolatot ápol a kormánnyal?

Nyilván nem hátrány, ha a város és a kormány politikailag egyszínű. De ez önmagában nem lenne elegendő. Ugyanis a kormány nem tud segíteni, ha az adott városnak, közösségnek nincsenek támogatható, megvalósítható, észszerű programjai és elképzelései. Ismerjük a mondást: a céltalan hajósnak semmilyen szél sem kedvez. Zalaegerszegen azonban világos céljaink vannak, amelyek mögé a kormány is fel tud sorakozni, látja értelmét támogatni. Vannak olyan ellenzéki vezetésű városok, ahol szintén vannak jó elképzelések, és a kormány azokat is támogatja.

Nem lehet nem észrevenni, hogy Palkovics László gyakran tesz látogatást Zalaegerszegen.

Hazajön. Én fontos emberi értéknek tartom a lokálpatriotizmust, a szülőföldhöz való kötődést, és ilyen szempontból Palkovics László miniszter úr, aki zalai születésű és a zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnáziumban érettségizett, nem felejtette el, honnan származik. Mindig számíthattunk a különböző fejlesztések során a különleges figyelmére. Ez kétségtelen tény. De fontosnak tartom hozzátenni, hogy mit sem ér a lokálpatriotizmus és az azonos pártállás, ha az adott városnak nincs támogatható programja. Nemrég dolgoztuk ki a Zalaegerszeg 2030 Gazdaságfejlesztési Stratégiát. Igyekeztünk olyan projekteket szerepeltetni, amelyek a kormány által is támogathatók. Fontos, hogy észszerű elképzeléseket valósítsunk meg. Éppen ezért ebben a stratégiában az északi ipari parkhoz kikötő új úttól kezdve az új gazdaságfejlesztési zónák kialakításán át a szakemberek lakhatásáig számos olyan elem van, amellyel a kormány is egyet tud érteni. Ezek szakmai kérdések, nem pártfüggők.

A fejlesztések ellenére a betegellátásban adódtak problémák. A Szent Rafael kórház traumatológiai osztályáról nyáron több orvos is távozott.

Hangsúlyoznom kell, hogy a Zala Megyei Szent Rafael Kórház – ahogy a nevéből is kiderül – nem önkormányzati intézmény, hanem állami kórház. Ugyan a város területén helyezkedik el, de nem a város működteti. Persze a kórház vezetését és a kórházban dolgozókat, orvosokat ismerem, én is beszélgetek velük, és tudomásom szerint a traumatológia esetében a belső szervezési és ügyeleti területek, valamint az ügyeleti díjak okoztak feszültséget. Több tárgyalás is folyt a kórház vezetése, az Országos Kórházi Főigazgatóság és a traumatológusok között, végül heten jelezték felmondási szándékukat. Azonban csak ketten távoztak, öt orvos visszalépett a szándékától. Közben az Emmi, valamint az Innovációs és Technológiai Minisztérium közreműködésének köszönhetően most már több orvos van, mint az ügy kirobbanása előtt.

Ugyan nem a város feladatkörébe tartozik, információink szerint a város mégis beszállt az ügy kezelésébe.

Ez nem sok, de van néhány olyan együttműködési pont, ahol tudjuk segíteni az állami kórház mindennapjait. Ilyen például parkolók építése az intézmény körül a parkolási gondok enyhítése érdekében, a dolgozóknak pedig parkolókártyákat biztosítunk. Számos jótékonysági rendezvényt is szervezünk. Ebben a konkrét esetben pedig egy kétkulcsos modellt hirdettünk meg. Ez azt jelenti, hogy az idetelepülő orvosoknak önkormányzati lakást ajánlottunk fel. A közgyűlés kijelölt öt olyan lakást, amelyeknek a felújítására elkülönítettünk húszmillió forintot. Az ITM pedig segítséget nyújtott a városnak abban, hogy beszerezzünk öt vadonatúj elektromos autót. Úgyhogy az az orvos, aki vállalta, hogy Zalaegerszegen telepedik le, és a traumatológián fog dolgozni, kapott két kulcsot, egyet a lakáshoz, egyet az autóhoz.

Az idei évben önt választották meg az év polgármesterének. A pandémia ideje alatt miképp sikerült ezt elérni?

Ez az elismerés természetesen jólesik, mert arra késztet, hogy folytassam ezt a munkát. Amióta 2014-ben Zalaegerszeg polgármestere lettem, szolgálatnak tekintem a munkámat, mindig is a közösség építése, az emberekre való odafigyelés, a problémáik megoldása volt a legfontosabb számomra. Az Év polgármestere díj talán ennek a helyes útnak a visszaigazolása. 

Számos városból szavaztak rám, nem csak Zalaegerszegről, az kevés lett volna. Személyesen az összes szavazó nem ismerhet engem, de a helyiek természetesen igen, talán ennek is köszönhető a hetvenszázalékos szavazati arány, amellyel 2019-ben újra polgármesternek választottak. Azt gondolom, hogy a díj kapcsán sok szavazat talán nem is nekem, hanem a városnak, az itteni fejlődésnek szólt. Annak, hogy az elmúlt években nemcsak mertünk álmodni, hanem végre volt hitünk, akaratunk, erőnk és bátorságunk ezeket az álmokat valóra is váltani. Felfigyeltek a városunkra, és végre eljött Zalaegerszeg ideje.

A városvezető című nagyinterjú-sorozatunk első részében Nemény Andrást, Szombathely polgármesterét kérdeztük, a második részben Győr kardiológus polgármesterével, a fideszes Dézsi Csaba Andrással beszélgettünk. Az interjúsorozat harmadik részének főszereplője Eger ellenzék által támogatott, de egyesületi színekben induló polgármestere, Mirkóczki Ádám volt. A negyedik részben Szemereyné Pataki Klaudia, Kecskemét fideszes vezetője beszélt az Indexnek. Sorozatunkban már megszólalt a Fidesz–KDNP által támogatott Cser-Palkovics András is, aki 2010 óta vezeti Székesfehérvárt. Szintén nyilatkozott nekünk Kovács Ferenc, Nyíregyháza első embere, Papp László, Debrecen kormánypárti polgármestere és Porga Gyula, Veszprém első embere is. Budapest gondjairól sorozatunkban Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes beszélt.

(Borítókép: Balaicz Zoltán. Fotó: Kaszás Tamás / Index)