Újabb felmérés készült az iskolák átoltottságára vonatkozóan – tudta meg az Index a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) elnökétől. Horváth Péter elmondta: a helyzet aggasztó, 1500 intézményben mintegy ötezer pedagógus nincs beoltva, és közülük háromezren a jövőben sem tervezik felvenni a vakcinát.
Hozzávetőlegesen a hazai intézmények negyede vett részt abban a felmérésben, amelyet a Nemzeti Pedagógus Kar indított el a közelmúltban annak érdekében, hogy kiderítsék, januártól hány pedagógust és más iskolai dolgozót kell majd pótolni a kötelező oltás miatt.
Az igazgatóknak az alábbi kérdésekre kellett válaszolniuk:
Összesen 1522 intézmény jelzett vissza, ezek egyharmada óvoda, egyharmada általános iskola, a fennmaradó részt pedig a középiskolák, a szakszolgálatok, a kollégiumok és a művészeti iskolák teszik ki.
A felmérésben részt vevő iskolákban és óvodákban összesen 5270 olyan pedagógus van, aki nincs beoltva, közülük 3338-an nem is tervezik felvenni a vakcinát. A tanárok 61 százaléka tehát az intézkedés hatására sem változtat korábban meghozott döntésén.
Szintén nem elhanyagolható tény, hogy az 1522 intézményben van továbbá 3289 egyéb munkavállaló, aki ugyancsak nem vette fel az oltást, és közülük 2081-en nem is tervezik beadatni. Az oltatlan takarítónők, karbantartók, portások hatvan százaléka ezek alapján januártól inkább új állást keres. Mivel az elvárt oltásról szóló kormányrendelet az állami iskolákra vonatkozik, vélhetően a pedagógusokhoz hasonlóan ők is olyan magán- vagy egyházi intézményben folytatják a munkát, ahol a fenntartó egyénileg dönthet az intézkedés bevezetéséről.
Így éppen azokból az állami iskolákból vándorolnak el a dolgozók, ahol számos esetben már eddig is csak megfeszített tempóban, túlórákkal és helyettesítésekkel lehetett ellátni a feladatokat. A felmérésből egyébként az is kiderült, hogy a többség számára egész egyszerűen érthetetlen, hogy a kötelező oltás bevezetése miért a fenntartótól, és miért nem a feladatoktól függ
– tette fel a kérdést Horváth Péter. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter egy korábbi Kormányinfón arról beszélt, hogy a pedagógusoktól azért várják el az oltást, mert sok gyerekkel találkoznak, állandóan közösségben vannak. Egyelőre nem tudni, miért lenne ez másképp a magán- vagy egyházi fenntartású intézményekben.
„Míg egyes intézményekben százszázalékos az átoltottság, máshol a dolgozók harminc-negyven százaléka nem vette fel az oltást. Ha az oltatlanok hatvan százaléka esetleg meg is gondolja magát, januártól összességében a munkavállalók tíz-húsz százaléka kieshet, ami egyértelműen veszélyezteti a feladatellátást. Emiatt a téli szünet után pánikhelyzet alakulhat ki, erre kellene valamiképp megoldást találni” – folytatta Horváth Péter, hozzátéve, hogy éppen ezért az államtitkársággal is megosztják a felmérés eredményeit.
A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, a győri Révai Miklós Gimnázium igazgatója emellett rávilágított: iskolánként eltérők az adottságok. Ha például valahol a tíz angoltanár közül kiesik egy, akkor csoport-összevonással viszonylag könnyen orvosolni lehet a helyzetet. Ugyanakkor ha egy vagy akár több alsós pedagógus távozik, a gyerekek állandó osztályfőnök nélkül maradhatnak, ami ebben az életkorban komoly törést jelenthet.
„Nem okozna nehézséget az intézkedés, ha egyébként hazánkban rengeteg, ugrásra kész pedagógus lenne, aki csak azt várja, hogy valahol lehetőséget kapjon.
A helyzet viszont az, hogy nincsenek az utcán szabad pedagógusok.
Más adottságok mellett teljesen helyénvaló lenne az átoltottság növelése, hiszen mindenki azt szeretné, hogy maradjon a jelenléti oktatás, és ahhoz elengedhetetlen a védettség. Ugyanakkor ne feledjük, hogy a járvány mellett van még valami, ami veszélyt jelent a gyerekek jövőjére nézve, ez pedig nem más, mint hogy elfogynak a pedagógusok, és nem lesz, aki tanítsa őket” – tette hozzá Horváth Péter.
(Borítókép: Egy pedagógus érkezik a veszprémi Csolnoky Ferenc Kórház Rendelőintézetébe, hogy beoltsák 2021. április 16-án. Fotó: Vasvári Tamás / MTI)