„Gyalog jöttem, kabát nélkül, remélem, nem fáztam meg” – fordult rá az évértékelő utolsó szakaszára Gyurcsány Ferenc, majd a szubatomi részecskékkel folytatta. Felidézte Albert Einstein és Niels Bohr vitáját arról, meghatározható-e pontosan az adott pillanatban a szubatomi részecskék állapota. Einstein többek között azzal érvelt, hogy Isten nem vethet kockát, nem lehet ilyen bizonytalanság a rendszerben, ám végül mégis Bohrnak volt igaza.

Gyurcsány Ferenc ezt úgy kötötte össze a politikával, hogy bizonytalanság van, tehát a választás sem dőlt el.

Valamikor az idő múlik, valamikor az idő lejár. Nekik lejárt az idejük, nekünk meg eljött az időnk.

Gyurcsány Ferenc szerint ezt a bizonytalanságot úgy kell feloldani, hogy a haza fényre derüljön, és gondolják azt róluk, hogy becsületesen, hazafias európai polgárként jól szolgálják a hazát, a köztársaságot és Európát.

Gyurcsány Ferenc a beszédében kitért a Demokratikus Koalícióra is. Azt mondta: vitathatatlanul a DK-t támogatják messze a legtöbben az ellenzékben. Úgy fogalmazott: „A DK egy egészséges és érett párt.”

Párton belül a vitákat egymással beszélik meg, vigyáznak egymásra, ezt meg kell tartani a továbbiakban is. Egy nagyobb pártnak azonban nagyobb felelőssége van, mégpedig az, hogy a kormányzat működjön, és olyan program legyen, amely ezt a hazát felemeli.

Büszkén éljük meg, hogy ma nekünk van a legtöbb támogatónk

– hangsúlyozta Gyurcsány Ferenc. Majd azt is hozzátette: nem sugallhatnak felsőbbrendűséget.

Gyurcsány Ferenc azt mondta: koalíciós kormány lesz, lesznek viták, de ezt jónak tartja, a jó kormányzás ugyanis nem olyan, hogy semmit sem beszélnek meg egymással. „Időnként hol így, hol úgy” – tette hozzá, majd kijelentette:

A demokrácia egy vitatkozós rendszer.

Továbbá kiemelte: az ellenzék kész a kormányzásra, Márki-Zay Péter kész a miniszterelnökségre.

„Ha nem akarunk nagyon magas elvi szinten beszélgetni, akkor azt kell mondjam, van legalább két okom, hogy miért figyelmeztetek arra, meg kell tanulni békében élni” – mondta Gyurcsány Ferenc, aki szerint vitatkozni, érvelni szabad, de nem szabad megpróbálni a másikat nem létezőnek tekinteni.

Alkotmányos keretek között nincs felsőbbrendű és alsóbbrendű eszme.

„El akartak tüntetni bennünket a föld színéről, azt mondták, ők a haza, de nem sikerült nekik” – tette világossá a DK elnöke, hozzátéve: az emberi hit nem győzhető le nyers fizikai erővel.

A pártot kell legyőzni, nem a hazát, ez a cél.

Gyurcsány Ferenc azt kéri, gondoljunk vissza arra, honnan indultak ezek az ellenzéki pártok, milyen céljaik voltak, kivel szemben fogalmazták meg magukat. A hat párt vezetői egy asztalnál ülnek mostanában minden második nap éjszakánként, ez nagyszerű politikai és emberi teljesítmény, együtt tartja őket a hazafias meggyőződés és az európai elkötelezettség.

Gyurcsány Ferenc szerint nem az dönti el a sorsukat, hogy az emberek egyetértenek-e a szakpolitikai terveikkel, az a kérdés, hogy akarják-e a kormányfő maradását, ez a választás népszavazás lesz a rendszerről, ők vagy nem ők, Kelet vagy Nyugat. Az ellenzék miniszterelnök-jelöltje Márki-Zay Péter.

Gyurcsány Ferenc szerint fontos kérdés, hogy mi lesz a választások után. Azt szeretnék, ha sok-sok szavazó támogatná őket. Az ellenzéknek 2,5 millió szavazója van, és lényegében ugyanennyi az orbáni hatalom mögött is. A DK elnöke hangsúlyozta: muszáj elgondolkodni azon, hogy mi a sorsa ennek a két oldalnak.

„Hunniának és Pannóniának együtt kell tudnia élni” – fogalmazott. Ha ez nem így volt a múltban, az történelmi tragédiákat szült, például István és Koppány konfliktusát. Nem tárgyalóasztal mellett ért véget, Koppány négy darabban végezte.

Meg kell tanulnunk együtt élni, ez a sorsunk

– hangsúlyozta Gyurcsány Ferenc. Kifejtette: aki kormányoz, annak a hazát kell képviselnie. Az ellenzék nem revánsot akar, hanem tisztességes Magyarországot.

Gyurcsány Ferenc a kultúrával összefüggésben kifejtette: most a hatalom mondja meg, hogy milyen kultúrát szeretne látni, és megrendelést ad, hogyan kell jó könyvet írni.

„Ez a feslettség nemcsak a hatalom és az állam világát jellemzi, hanem a hatalmat gyakorlók kiscsoportos világát is” – fogalmazott a DK elnöke.

Szerinte az orbáni világ valójában nem bátor, hanem nagyhangú. Az a bátor hatalom, amely arra ösztökéli országát, hogy próbálja meg birtokba venni a jövőt. De az orbáni hatalom nem így tesz, hanem „mokány fickónak” mutatja magát, valójában azonban durva. „A jobboldal sértéstömeget, embertelenséget közvetít” – mondta Gyurcsány Ferenc.

Azt is mondta, hogy ez a hatalom nem keresztény. Hozzátette: nem lehet egyszerre két urat szolgálni, a keresztények istenét és Mammont, a pénz és vagyon hívőinek urát. Gyurcsány Ferenc szerint Orbánék „nem egyszerűen hazudnak, hanem gyalázzák közös kereszténységünket”.

„A keresztény lehajol, nem ágaskodik, a keresztény megbocsájt, nem büntet, a keresztény szeret, és nem gyűlöl” – hangsúlyozta Gyurcsány Ferenc.

Itt pogány barbárokkal állunk szemben, akik a kereszténység szent ügyébe próbálják burkolni magukat.

A DK elnöke szerint amikor a teremtő szétválasztotta a világosságot és a sötétséget, akkor nem az Elios Zrt.-re gondolt. Amikor megteremtette a szárazföldi állatokat, akkor nem Semjén Zsoltra gondolt, aki magát sportvadásznak próbálja bemutatni.

„A fáradtság egy dolog, viszonylag természetes, tizenkét év alatt sok mindenben el lehet fáradni, a feslettség ennél azért rosszabb” – folytatta a DK elnöke.

Azt a hatalmat tekintem feslettnek, amely nem képes saját szabályai és elvei szerint sem élni, a közéletben részt venni.

Amikor már nincs egész, nem tartja együtt a korábban megnevezett elvek, álmok, értékek sokasága a kormányzást. Gyurcsány Ferenc szerint itt valóban ez van, és a magyar politika erkölcsi és politikai értelemben is feslett, mert nem lehet egy politika erkölcsös, ha az derül ki, hogy a kormánypárt frakciójának tagjai ennyi „köztörvényes disznóságot” soha nem követtek el.

Majdnem biztos vagyok benne, hogy ez a kormány az elmúlt évszázad legkorruptabb hatalmi rendszere.

A kulturális feslettségről elmondta: az a kérdés, hogy a kultúra szemüvegén keresztül nézzük a hatalmat vagy a hatalom szemüvegén keresztül a kultúrát. Gyurcsány Ferenc olyan országot szeretne látni, ahol a közös kultúránk formálja azt a hatalmat, aminek mi adunk mandátumot. Ma a hatalom mondja meg, hogy milyen kultúrát szeretne látni.

Gyurcsány Ferenc szerint nem lehet megengedni, hogy egy szűk, tehetős réteg mellett egyre többen a hátramaradottak Magyarországát képviseljék, éljék és szenvedjék. „Az ország mindannyiunké, nemcsak kulturális, nyelvi, történelmi értelemben, hanem közelebb kell hozni egymáshoz az életlehetőségeket” – szögezte le.

Mondhatják, hogy ez egy baloldali gondolat, bánom is én, szerintem ez egy tisztességes gondolat.

„Ez egy gyilkos kormány?” – tette fel a kérdést Gyurcsány Ferenc, azzal folytatva, hogy óvatosan kell bánni a szavakkal, még akkor is, ha olyan lélegeztetőgépeket vásárol a kormány, amelyek akár veszélyesek is lehetnek.

Barbár és felelőtlen kormánya van ennek az országnak, amely nem érti: az elsődleges feladat az, hogy vigyázzon az emberekre, ehelyett sokszor ő a baj forrása.

„Akik végigélték az elmúlt éveket, azok pontosan tudják, hogy az évértékelő furcsa műfaj, van benne évértékelés is, de a politikustól nem elemzést várnak, sokkal inkább azt, hogy mi a teendő, hol tartunk, hova megyünk, melyikünknek mi a dolga” – kezdte Gyurcsány Ferenc 18. évértékelő beszédét. 

Ha sommásan fogalmaznék, azt mondanám, hogy pocsék év volt a tavalyi.

Ezt árnyalva hozzátette: reméli, hogy mindenkinek a magánéletében voltak örömteli pillanatok is, egy érintés, egy siker, egy gyógyulás.